Pápai Lapok. 42. évfolyam, 1915

1915-02-21

PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pap i-vidéki egyesületnek megválásatott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőse^ és kiadóhivatal : Goldbere; Gyula papirkereskedése, KS-tér 23-ik szám. Telefon. 112 ízdra. Felelős szerkeszti fs laptulajdonos: GOLDBERG GYULA. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ara: egész é»re M kor., félévre H k.. negyedév™ M. Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Ugye* szám ára 30 Hl!. Tanulságok. Mindig azt tartották, hogy a hábo ruhoz pénz és háromszor pénz kell. ü mostani világháború azonban megtani tott arra, hogy kellő gazdasági organi záció mellett a háborúra annyi péfll van, amennyi kell. Teljesen ki van zárvü -az, hogy a képviselő nagyhatalmassá«:ok egyike is anyagi kimerültség okából le gyen kénytelen a háborút befejezni. Az államok elő tudják teremteni a hadvi­seléshez szükséges eszközüket, mert egyszerűen annyi pénzt kreálnak, ameny­nyire szükségük van. A világgazdasági forgalom nagy megbénulása a háború idejére azt eredményezi, hogy a kül­földre szóló fizetések (a semleges álla­moktól eltekintve) szünetelnek, ugy, hogy az egész háborús pénzforgalom túlnyomó részt a belföldre szorítkozik, ahol pedig pénzhiány az államra nézve fel nem merülhet, mert a jegybank bank­jegy-kibocsátása oly határig taníttatik, ameddig azt az állani a maga szükség­leteinek fedezésére jónak látja. Az ére­fedezet kérdése, a valuta jósága, a bank­jegyek teljesértékiisége mind olyan szempontok, amelyeknek a békében igen nagy a jelentőségük, amelyek azonban a háborúban még csak fel sem merül­nek. Az államnak a háborúra annyi pénze van, amennyi kell. Ezzel kapcsolatos az állami pénz­kreáció minden hatóságának teljes győ­zelme és az úgynevezett Knapp-féle pénzteóriának a gyakorlatban való ér­vényesülése, A háborúban tényleg az a pénz, amit az állam annak dekretál. A bankjegy, tekintet nélkül az alapjául fekvő ércfedezetre, teljes vételképességü pénzeszköz. Jegybankunk a háború ki­törése óta kimutatásokat nem közül, a bankjegyforgalom nagyságáról, az érc­fedezetről, a fedezeti aranyról semmiféle megbízható adat nem kerül nyilvános­ságra és azért még sem jut eszébe sen­kinek, hogy a 100 koronás bankjegy manapság nem ét annyit. Az állani bank-j jegy ellenében be tudja szerezni az üsz-j szes háborús szükségleteket, fedezni tudja a hadsereg élelmezését, a hadi­anyagok pótlását és az üsszes egyéb háborús kiadásokat. Tényleg az állam akarata és nem az alapjául fekvő erőfe­dezet adja meg tehát a háborúban a, bankjegynek a pénz jellegét és erejét, i Arról, hogy az állam a gazdasági ós pénzügyi élet terén is a háborúban mindenható, hogy a közérdek szempont­jából és főleg a stratégiai cél érdekében akaratát semmi sem korlátozza, kár volm ezúttal részletesebben elmélkedni. A ma­gántulajdon korlátozása, az egyéni cse . lekvési és rendelkezési jog korlátozása a magánjogi viszonyok gyökeres meg változtatása, a kütelezettségek teljesité sének felfüggesztése. — amint ez ugj a moratóriumban, mint a külfölddé szemben fennálló tartozások tekinteté ben való rendelkezésekben megtűrtén — azt mutatják, hogy az egész magán jogi jogrend olyan, amely csak a beké ben funkcionál megbízhatóan, de amely nek érvényesítése az állami jogsegély megtagadása, avagy szünetelése követ keztében a háború idején lehetetlen. Iga> ugyan, hogy ezt a társadalom kivétel nek érzi, amelynek a végét áhítattal várja, csakhogy egeszén bizonyos, hogy egy például 30 évij; tartó háború folya­] mán az emberiség egészen jól megle­hetne és a gazdasági élet funkcionálna az ilyen háborús jogrend mellett is any nyira, hogy alaposm tartanunk kell a háború utáni időre az állami beavatko­'zás és agyonszabályozás elhatalmasodá­sától. Pénzügyi téren a háborúnak legér­dekesebb tanulsága az, hogy a mobil i­jtásról és likviditásról vallott közfelfo­gás konvencionális hazugságnak bizo­nyult, .v tőkekoncentráció korszakában, amikor óriási tőkék gyűlnek fel betét­ként egyes intézeteknél, amidőn a nagy bankok a uemzetvagyoii tetemes részé­nek kezelői, annak a tőkének, amelyet kellő gyümülcsüzés végett el kell he­lyezni: nem létezhetik olyan abszolút mobilitás és likviditás, amely minden körülmények küzt beválnék és minden esetben helyt tudna állani. Ime, a leg­jobban meglapozott és leghatalmasabb mag3'ar pénzintézetek, amelyek pedig az általános felfogás szerint és joggal a mobilitás mintaképei gyanánt szerepel­tek, a háború kitérésének első napján reá szorultak a moratóriumra. Hiába volt igen sok gyorsan realizálható aktí­vumunk: az általános rohamnak nem tudtak volna elletilállani, ha a betétki­fizetési kötelezettség fel nem függeszte­tik. Kiderült tehát, hogy a mobilitás egy olyan fikció, amely csak addig valóság, aniig nincs alkalma bebizonyulni. A leg­nagyobb intézet is csak normális viszn­nyok küzt lehet mobil, addig, aniig aj vagyonrészeket hamarosan pénzzé lehel j tenni; mihelyt azonban tényleg bekü­vetkezik a mobilitás érvényesítésének szükségessége, abnormis időben hirte­lenül megrendült gazdasági rend idején. kiderült, hogy in ultima analisi a há­borúban nincs olyan gyorsan realizál­ható érdek, amely a péuzzététel tempó­jában követni tudná a felhalmozott bo­tétek elvonásának tempóját. Tehát a mo­bilitás és a likviditás oly erények, ame­lyek csak a béke csendes idején léteznek. Ha e kólL~„ igazság praktikus . kouzekvenziáit lé akarjuk vonni és pénz­'és hitelügyi politikánkat eszerint akar­juk berendezni, ugy feltétlenül el kell érkeznünk a Német birodalmi bank el­! uükének készenléti rendszeréhez, amely imár egy évvel ezelőtt a nagybankokuak nagy pénzkészletekkel Való felvértezé­sét sürgette és általános szabályul akarta kimondatni, hogy az idegen tokének legalább 15 százalékát készpénzben kell készletben tattaniok a nagybankoknak. Németország gazdasági ereje. Átirat a győri kereskedelmi kamarahoz. a világháború nun tudja egeszén lefoglalni. Gaz­dasági életének fentartaaára annyi gondot tordit, hogy az a békeidő mélyen szántót' kerékvágásá­ból ki ne zökkenhess-k. A duló világháború közepette Németország­nak jut ereje, van akaratereje, s megvan hozzá minden képessége, hogy kiallitásszerü vasait ren­dezzen. Ki re vonatkozik az alábbi telhivás, mellet a lipcsei kereskedelmi kamara vásárbizottsaga kül­dött meg a győri kereskedelmi kamarának, s me­lyet a szövetséges országok kereskedelmi kama­ráin kivül eljuttatott a semleges államok kama­raihoz. A tölhivás a következő: Németország gazdasági erejének és nagysá­gának bizonyítékául is Lipcse város tanácsa kiál­lító- és bevásárló körök kezdeményezésére elha­tározta, hogy a lipcsei tavaszi vásárt f. évi már­cius 1-töl március .~>-ig minden bizonnyal meg tartja. A vásárforgalomban résztvevő üzletágakat, az illetékes szakszövetségek biztosítása szerint, * békeidőhöz hasonlóan számos kiállító • gja képviselni. A vásár igazolni fogja a német iparnak minden irányú szállítóképességét. A vásáron Né­metország. Ausztria és Magyarország részéről izáuios vevő lesz jelen, de részt vesz azon a ieinleges államokból, Hollandiából, Dániából, Svédországból, Norvégiából, Kgyesült A lainok­jól is érdeklődök, akikre egész biz'osan lehet izámitaui. Hangsúlyozni kell, hogy az utazás ezekből ss ezekben az országokban teljesen veszélytelen, t hogy Németországban az állapotok alig térnek d a semleges időétől. Csak egy ajánlható a vásárra utazóknak — i háborúra való tekintettel — ügy elmükbe, amint ízt számosan már békeidején is gyakoroltak, lostai kézbesítések átvételének megköunyebbité­lére. hogy mindenki kellő igazolvánnyal lássa el nagát. Lipcsében ugy a város tanácsa, mint a \ ,•-

Next

/
Thumbnails
Contents