Pápai Lapok. 42. évfolyam, 1915

1915-08-15

PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Goldberg Gyula papirkereskedése, Fö-tér 'J3-ik szám. Telefon. 112 szám. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: GOLDBERG GYULA. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára : egész évre IS kor., íélévre 6 k., negyedévre 3 NyiK-tér soronként 40 fillér. — Egyes szám ára 30 flll. Még előnyös áron bevásárolt Chiffon és Vászonáru raktárunkra felhívjuk t. vevőink szíves figyelmét s tekintve, hogy e cikkek árai rohamosan emelkednek, beszerzéséről ajánljuk mielőbb gondoskodni!^^ KRAUSZ ÉS KORÉIN Alapítási év 1848. DIVATN AGYÁRU HÁZA. Drágasági pótlék. Pápa városának a X. és XI. fize tési osztályba sorozott tisztviselői meg ismételték azon egyizben már elutasítót kérelmüket, hogy részükre folyó év január 1-től visszamenőleg a városi kép viselőtestület fizetésük 20#-ának meg felelő drágasági pótlékot szavazzon meg Mi a legkisebb fizetésű városi tiszt viselők eme méltányos kérelmét a leg melegebben pártoljuk és teljes mértékben magunkévá tesszük annak indokait amelyet a kérvény a következőkben ad elő: A nemzeti létünkért most már közel esztendeje folytatott gigászi küzdelem harcba állítja a nemzet minden egyes tagját. A testileg erősebbek a fronton küzdenek ezernyi életveszedelem között, — az ittbonmaradottaknak a nemzeti munka továbbfolytatásáért és a háború okozta rettenetes drágasággal szemben kell felvenniük a küzdelmet, Ennek a nyomasztó drágaságnak éxistenciákat összeroppantó bilincse; legnagyobb súllyal a városi lakosságra ezen belül a fix fizetésből élő hivatalnokokra s ezek közül is a kisebb fize tésüekre nehezednek. Az iparosok és kereskedők, ha drágábban kapják az élelmicikkeket és a nyersanyagot, meg felelő arányban emelik saját áruiknak vagy munkájuknak árát. Ezzel szemben a hivatalnokok fizetése, amely már béke időben is alig volt elég a puszta megélhetésre, a háború alatt is a régi maradt, akkor, amikor mindennek ára hihetetlenül magasra emelkedett. A leguélkülözhetetlenebb életszükséglet cikkek ára 100-150-200*-al szökött fel, ami egyel jelent a fizetések ugyanily mérvű csökkenésével. Ezzel szemben a háború következtében a normálisnál jóval több és súlyosabb munka háramlott rájuk. A háború a közigazgatásra egész tömegét rótta az uj feladatoknak és munkáknak, eltekintve attól, hogy hadbavonult tiszttársaik munkáját is az itthonmaradottaknak kell elvégezniök. De a felhalmozódott munkát is hatványozott szorgalommal ós buzgalommal végezték tisztviselőink, mert tudatában voltak és vannak annak, hogy most hazánk léteért folyik a harc, melynek a győzelemig való végigküzdése nemcsak katonáink vitézségén fordul meg, hanem az itthonievők szorgalmán és kitartásán is. Csakhogy ahhoz, hogy a közért munkálkodó tisztviselő tényleg a köz szolgálatába állithassa minden testi és lelki energiáját, szükséges, hogy eltöltse a megnyugvásnak az a jól eső és munkára serkentő gondolata, hogy a maga és családja számára biztosítva vannak az élet nélkülözhetetlen szükségletei. Nem vagyunk tnlzók, csupán a szomorú valóságot vagyunk kénytelenek konstatálni, amikor kijelentjük, hogy a mai viszonyok között a mostani fizetések mellett a legszükösebb takarékossággal sem képes egy Wsebb fizetésű hivatalnok az élet e nélkülözhetetlen szükségleteit a maga és családja számára megszerezni. Tudatában vannak ennek mindazok a városok, amelyek minden téren első sorban képviselik hazánkban a haladást és fejlődést; Győr, Nagyvárad, Pozsony, Zalaegerszeg stb. észrevették, méltányolták kisebb fizetésű tisztviselőik e tarthatatlan helyzetét és igyekeznek is segíteni rajta, mert jól tudják, hogy a közigazgatás nagy feladatait csak megelégedett tisztikar láthatja el méltóan, a városok és a nemzet javára. Mindig büszkék voltunk rá, hogy városunk sohasem maradt ki a magyar városok ez elite-csapatjából ós bizton merjük remélni, hogy a tisztviselők iránti jóindulat terén ezúttal is követni fogja példájukat azzal, hogy a képviselőtestület teljesíteni lógja kis fizetésű tisztviselőink méltányos kérését annál is inkább, mert mint köztudomású, most már a kormány is kilátásba helyezte a kisebb fizetésű állami hivatalnokok segítségét. A városra nézve csak jelentéktelen megterhelést jelent ez, mert csupán a két legalacsonyabb fizetési osztály ama tisztviselői kérik a nélkülözhetetlen segítséget, akiket a törvény soroz az említett fizetési osztályokba s nincs szó azokról, akiket szervezeti szabályzatunk a törvénynél kedvezőbb fizetési osztálynak megfelelő fizetésbeli részesít (pl. számtisztek) vagy azokról, akik hivatali fizetésükön kivül egyébb jövedelmet is élveznek vagy magánpraxist is folytatnak. Lehetetlenségnek tartjuk, hogy városunk képviselőtestülete ne teljesítse a tisztviselők eme szükségparancsolta szerény kérését és újból a múltkori inhumánus, lelketlen álláspontjára helyezkedjék, ami egyet jelentene ezen tisztviselők és családjaik nyomorba döntésével. Ez pedig csak nem lehet célja a város atyáinak. • . __ .. ••— .. .---BEsterházy Pál halálának hiteles története. • (Az „Est* augusztus 10 számából). Az orosz állásoktól néhány száz lépésre a huszárok gyönyörű lövészárkában, majd feljebb a dombon egy kis erdőben találom azokat a tiszteket, a kik Esterházy Pal gróffal egy ezred* ben harcoltak. Egy lovashadosztály lóról leszállított huszárjai ezek. A parancsnok báró Jacobs kapitáuy, itt levő tisztjei Mailáth, Kúsa és Lázár főhadnagyok, Kumler, t^uittner, Luka. Bán, Thuránszky, Dellin, Gosztouy és Klobusitzky hadnagyok, Kovács és Plessner zászlósok. Ezek közt az urak közt kérdezősködtem Esterházy Pál halálának körülményei telől, — ki tudhat róla többet mint ök ? Esterházy Pál hősi sorsa nemcsak katonai es magyar szempontból, de tisztán emberileg is szép és a közre nézve oly hosszú évekig lesz még tontos, hogy kötelesség a reá vonatkozó adatokat összegyűjteni. Esterházy Pál sorsának nemcsak érdekessége, hanem szimbolikus értéke is van. A ki itt, a bajtársai közt kutat utáua, az előtt ebből a történetből egy megrendítő emberi megnövekedés lelki története bontakozik ki. Egy férfiszivnek legnagyobb télemelkedése ez, a tiszta önzetleuségik és onnan tel egészen a halálig. A szimbolikus értékét és a történelemhez való tartozását ennek a halálnak az a tiszta és kétségtelen öntudatosság adja meg, a mellyel Esterházy Pál az ö uj és komor ntján elindult, hogy ehhez a véghez érkezzék meg. Most, mikor millió ember vérzik, ne lássék különösnek ez az