Pápai Lapok. 42. évfolyam, 1915
1915-07-18
PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának^és több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasa Szerkesztőség es kiadóhivatal : Qoldberg GyUa |>R|iirkeroske<léne, Ffi-tér Telefon 13.2 szixa, »SB t ^ 'J» > *T ( af FelelSg »zerkesztS és la; tulajdu GOLDBERG GYULA. KlSfizetések éa hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évre U kor., félévre <> k., negyedévre 3. Nyilt-tér soronként 40 lillér. — l'.gyos szám ára 3U lill. 46* millió. Ez nem harcoló hadseregek száma, nem elpusztult értékek összege, nem esetleges hadisarc, hanem ez a mi értékes, mindennél többet érő vagyonunk, ez a mi erőtartalékunk, ez az, amiből erőt menthetünk a háború nyugodt folytatására, ez a mi legerősebb fegyverünk, ez a szám a mi amúgy is bizonyos győzelmünk mindennél biztosabb záloga, ez a 46 millió az idei termés összege. Negyvenhat millió métermázsa búzát termett az idén a magyar föld. Pedig alig volt munkáskéz, amely szántott-vetett, dolgozott volna és bizonyos, hogy a földnek az idén sem volt belterjesebb megmunkálása, mint az utóbbi években, de a magyar föld, amelyet fiai vérük hullásával, minden erejükkel) megvédelmeztek, nem hagyta el őket, busásan, igaz magyar gavallérossággal fizetett meg nekik és mindnyájunknak. Negyvenhatmillió métermázsa btiza az már szaknj'elveu szólva r jó u termés, hiszen Magyarország termelési maximuma 60 millió métermázsa. De az idei termés nagyszerűsége még jobban kiemelkedik akkor, ha megállapítjuk, hogy a mult évi búzatermés 28 millió métermázsa volt, tehát az idei termés teljes 18 millió métermázsával múlja felül a tavalyit. A magyar föld, a magyar haza tehát szeretettel, odaadással „élettel" fizeti viszsza a neki adott szeretetet és eistet. A magyar haza nem hagyja el fiait. Ks ennél az eredménynél a csüggedőknek és kételkedőknek is el kell néniulniok. el kell tűnnie minden arcról a borongásnak, a hitetlenségnek, hogy a biztos győzelem sugárzó kifejezése ragyogjon le minden arcról, minden szemből. Mert a győzelem ezzel a hatalmas földdel biztos már. Mi volt az enteute legerősebb fegyvere. A kiéheztetési politika. El kell zárni a középeurópai kettős szövetséget minden külső összeköttetéstől, minden importtól, akkor az éhség lolytán magától fog összeomlani az ellenálló képességük. Ez volt a nagyszerű terv, amelyet azonban még a tökéletes elzárásig sem tudtak teljesen megvalósítani. Hát még a kiéheztetéstől milyen messze voltak. Ha a mult évi 28 millió métermázsa mellett tudtunk magunkon segíteni, pedig eleinte nem is takarékoskodtunk, akkor az idei termés mellett jól beosztva a készletet, semmi reményt nem nyujthatunk az ententenak arra, hogy szívesek leszünk kiéheztetési politikájának áldozatául esni. A harctereken inoghat, változhat jobbra-balra a helyzet, hiszen ez a háború, az orosz még összegyüjthet minden erőt egy utolsó erőfeszítésre, a franciák és angolok talán behatolnak ismét néhány német lövészárokba, de a legnagyobb szövetséges, az „élet 4 a mi oldalunkra szegődött és ennek az égi szövetségesnek az erejét Bemmiféle földi hatalom nem tudja megtörni. Ez a 46 millió métermázsa buza, ez a legnagyobb győzelem, amit az enteute felett arattunk. Hogyan táplálkozik Berlin? — Hcrliui I. ól. — Abban a nagy drágaságban, amelyei mi küzdünk, ujabban - hál' Istennek — bizonyos me<rKönn3 7 ebbülóst tapasztalhatunk. A főváros rájött — ugylátszik — arra, hogy megfelelő hatósági intézkedésekkel, megfelelő szervezéssel hozzá lehet juttatni a nagyközönséget ha nem is olcsó, de legalább is megfizethető élelmiszerekhez. Hogy a szervezettséggel, hogy megfelelő óvintézkedésekkel milyen nagy és kedvező eredményt lehet elérni, arra a legjobb példa Berlin. A német szervező erő itt valóságos diadalt aratott. Berlin mindig olcsóbban táplálkozott, mint például Budapest, de az árkülönbözetek sohasem voltak olyan horribilisek és feltűnőek, mint ma. Pedig Berlinben csak a legutóbbi hetekben emelkedtek az árak, addig még olcsóbb volt minden, ugy, hogy a lakosság abban a hiszeinben van, hogy néhány nap múlva olcsóbb lesz minden. Természetesen a legfontosabb kérdés a huskérdós. A legfontosabb és legnagyobb mennyiségben keresett husnemü egész Németországban a sertéshús. A mult év decemberében Németország sertésállománya 25 millió darab volt, és ez egy fél év alatt mindössze 16 millióra csökkent, ami még mindig oly tekintélyes mennyiség, amilyennel Németország az utóbbi években sohasem rendelkezett. Temészetes, hogy ilyen "agy sertésállomány mellett a sertéshús távolról sem olyan drága, mint nálunk, amennyiben például a sertésszelet fontja 1 M 80 (2.26) a sertéscomb pedig M 1.40 (K 1.70) tehát a különbség igen tekintélyes. De ugyanilyen, sőt még nagyobb különbségek találhatunk a marhahús áraknál. A leveshus fontja K l, 1.50 között (K 1.20, 1.80) változik, a sütnivaló husé 1.30, 1.50 márka között, végül a borjúhús ára 1.50 márka. Meg kell jegyeznünk emellett azt, hogy ezek az árak tekintélyes emelkedést jelentenek az eddigi berlini árakhoz viszonyítva. A második legfontosabb élelmicikk természetesen a gabona, amellyel Németország szintén igen jól el van látva. Kü Iön „ Kriegsget reidegese 11 sch al't 1 végzi a gabona ellátás ügyeit. A társaság nagyságára jellemző adatként csak azt említjük fel, hogy alkalmazottainak és megbizottainak száma összesen .'1500. A társaság nagyszerűen dolgozott, mert mint nemrég megállapították a rendelkezésre álló mennyiség 18 százalékkal több, mint amennyire számítottak. A búzakészletek és a rozskészletek egyenlő nagyok ugy, hogy könnyen meg lehetett valósítani, mint arról már hirt is adtunk— a visszatérést a fehér nszthez. A berlini kenyérjegyen hetenként 1750 gr. kenyeret és 125 gramm lisztet kap minden lakos. A kenyér azonban nem kukoricakenyér és a liszt sem kukoricaliszt, hanem búzával kevert rozsliszt. Még szebbek a háborús zsemlyék, amelyek 70 százalék buza és 30 százalók rozsból kevert lisztből készülnek, súlyuk 75 gramm és áruk 5 pfennig. A kenyér maximális ára pedig 31) fillér (2*1 pfennig) kilogrammonként. Ugyancsak nagy bőség van süteményekben is és a cukrászok igen jó üzleteket csinálnak. Egyéb élelmiszerek árai is jelentékenyen különböznek a mi árainktól. A tej ára 30-35 fillér literenként, a vaj kilója 4 K 50 fillér, csak a tojás ára magasabb, mint nálunk, amennyiben 15-20 fillér darabja. Igen jó a helyzet Berlinben a főzelékfélék tekintetében is. Németországban például nagyon féltek a biirgnyainségtől. de mint most kiderült, alaptalanul. Ugylatszik, a gazdák az előzetes becslés alkalmával tévedtek, úgyhogy a Reichstelle für Kartoffelversorgung sokkal több ajánlatot kapott, mint amenynyit agyáltalán felhasználhatna. A kiskereskedelemben, most egy kilogramm' bnrgonya 20 fillérbe kerül, ami szintén lényegesen olcsóbb a mi árainknál. Nagy mennyiségben kap Berlin most parajt, amely igen kedvelt főzelék a német birodalom fővárosában. Kleiute 30 fillér volt egy font paraj, ma azonban 10 fillérre szált le az ára. Ugyanilyen bőségben kapják a berliniek a spárgát,
