Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914

1914-03-29

építkezés mellett vau; viszont Bülitz Ferenc szerint ez sárba dobott péiiz volna. Dr. Kende Ádám kimutatja, hogy az állam egyik legszoeiálisabb törvénye az emberséges cselédlakások elrendelése. 1917. nov. l-ig üirvónykövetelte ctelédlakásokkal kell bírnunk, építsünk hát mindjárt olyat, az átalakítást a törvény meg sem engedi. De ez csak jogi kérdés. Pénzügyi szempontból is tanácsosabb a rendes építkezés. Parcellázni bajos lesz. Akkor se pápaiak lógnak venni földet, hanem vaszariak ós takácsiak, mert pápai embernek 7 kin. messze van. A vidékiek meg majd mit adnak érte, nem tudni. Ne várassuk a cselédeket, kapjanak tisztességes lakást e négy évben is, míg a bérlet, tart. Mert a bérlő 5%-ot fizet a kamathoz, csak évi 190 K-ról van szó. Varga liezsö : Dr. Lakos számítása alap nélküli. Dr. Kende mellé szegődik. Ha valaki megveszi a pusztát, megnézi mi van rajta. Feleljünk meg a törvénynek Koréin Ernő szerint a 4000 K-s épités drágább a :2:2,000-nel, mert utóbbinál 5

0

/

0-ot a bérlő fizet. Előbbi 240 K, utóbbi 'csak 190 K évi kamat, Győri Gyula szintén dr. Kendéhez csatlakozik. A mostani 14 K évi bér helyett holdaukiut 30 K-t is kaphatunk. Wittinann Ignác szerint a bérletek mindenütt emelkedtek. 0 Borsosgyörött azelőtt 2400 K-t fizetett, más semmit, ma fizet 3800 K-t meg az adót. Tálos Sándor: Ha parcellázunk a 400(1 K

1 is elveszett, a ±2.000 K is elveszett pénz. Vesszen hát kevesebb. A vaszariaktól és takácsiaktóP ne féljünk, megadják az árát, különben ők is magyar emberek. Dr. Scheiber Jenő szerint az átalakítás bajos, mert hatósági engedélyt nem kapunk rá. Baldaut Gusztáv szeretné, ha a közgyűlés elvben már most kimondaná a parcellázást. Révész, főmérnök felvilágosító ós dr. Lakos Béla zárószava után még dr. Kende személyes kérdésben szólalt fél, majd AVüest, Ferenc kérdi mi vau a szerződésben és a leltárban kikötve? mert, c»ak azt kell építenünk. (Az ügyes/, a leltárt nem találja az iratok között.) Végül a birtokon kívüli felebhezés kimondásával névszerinti szavazással 3H szavazattal 12 ellen kimondották, hogy 5649 K 66 f költséggel elvégeztetik Besenbach Jenővel az ideiglenes munkákat, a biztosításon felüli összeget a takarékpénztárból veszik fel • kimondották, hogy a parcellázást óhajtják és elhatározzák. A tanács a parcellázás kérdését kószitse elő. Ezzel a közgyűlés véget. ért. Március 27. Délután 3 órakor Mészáros Károly polgármester megnyitja a folytatólagos közgyűlést. 7. A tanács javaslata alapján a gyáinpéuztár tartalékalapjából 1500 K-ért egy tűzmentes pénzszekrényt szereznek be a gyámpénztár céljaira. 8. Illetőségi ügyeket tárgyaltak oly értelemben, mint lapunk előző számainkban jeleztük, mint a tanács javaslatait. 9. Megkezdték az utcarendezési térkép feletti tárgyalást. Hosszabb vita volt mindenek előtt a város belterületének a körvonalazásánál. A vasúti sinek helyett az Urdomben tul levő tagútat fogadták el zárvoualnak. Az egyes utcákra nézve a Vargautca kinyitását a Vásárutcáig nem fogadták el. A Flórián-utca szélessége 8 m-ben lett megállapítva. Törés 2 lesz beuue. A Györi-uton az utcavonal ugy lett megállapítva, hogy a Tirolból (majd annak idején; mintegy 20 négyzetölet levágnak. Felállással történt a szavazás 37-33-mal. Elfogadták a tizesmalom rendezését, vagyis a patikától a vonal a tulajdonképeni malom sarkáig, itt egyenes az urodalmi sörház tisztilakásáig. Továbbá a patikától folytatólagosan egyenesen az Esterházy-ut, bejáratánál levő déli ivig. Hosszabb vita keletkezett a Főtérnél. Különösen a Koréin Vilmos házánál levő sarok miatt volt heves szóharc. Keresztes a sarok levágását óhajtja szeiíme ezt inkább, mint a Tirolét). Molnár a Gnth-ház építési engedélyét hozza emlékezetbe. Guthot kötelezték bemenni, nem-e származik kártalanítási per, ha Koreiut uem kötelezik? Klein Molnárral tart. Becsületszó kötelezi a várost. Polgármester kijelenti, hogy a tanács Guthékuak semmiféle ígéretet nem tett- Bart balos szerint a képviselők között kiosztott, térképen sajtóhiba van, ezt a mérnök is elismeri. Becsey szerint az építési engedélyeket a szerint formálják, hogy ki kéri. A Zrínyi-utcában 3 uj ház épült, mindegyik más utcavonalban. Most Koréin érdekéből vonultak fel a képviselők. A Hungáriát a Gnth házzal össze kell kötni ez a Koreiu vonala lesz. Dr. Kende pénzügyi, jogi és etikai szempontból bírálja meg a kérdést. Becsey vádját '-melyért polgármester Becseyt, utólag rendre is utasítja i visszautasítja. A rideg szabályozás bénítja az építési kedvet, mit csinálnak akkor Becsey munkanélküliéi ? Győri Gyula élesen kel ki az ellen, hogy itt Koréin ügyről tárgyalnak, itt utcavonalról lehet csak beszélni, itt nincs Koreiu és Gnth. Révész mérnök megmagyarázza, hogy a házak megnevezése nélkül nein lehet tárgyalni. Főtér 25- nem olyan érthető, mint Koréin ház. Becsey felreértett szavait helyreigazítja. Dr. Fehér Dezső szerint a város, az építtető és a szomszéd pénzügyi érdekeltsége is mérlegelendő. Az épit. bizotts. jav.-t fogadja el. A polgármester által feltett kérdéshez még Győri, dr. Kende, dr. Lakos és Barthalos hozzászókak, végre, miután 14 képviselő névszerinti szavazást, kért 46 igennel 24 nem ellen elfogadták azt a javaslatot, hogy a Koréin ház 4 méteres kis/.ögelése maradjon meg, de épités alkalmával tartozik a sarkot, letompítani és ott tornyot emelni. Esst] a közgyűlés szombatra napoltatvan, (i órakor véget ért. Az Ipartestűlet ünnepe. Dr. Hirsch Vilmos jubileuma. — 1914. március 22. — A materializmus korát éljük! A rideg emberi önzés, a kenyér utáni ádáz küzdelem, a megalkuvó opportunizmus — kegyetlenül kiöli az emberek lelki világából a szépért és nemesért való lelkesedést, az altruizmus magasztos érzetét! — Hol vannak az emberiség teunkölt céljaiért önzetlenül munkálkodó férfiak ? Hol vaunak a „1" art pour 1' art" nemes elvét követő ideális gondolkodású egyéniségek ? Egy letűnt kor szép iumlékei immár! — Csak néha-néha tűnik ki a nyüzsgő emberoomolyagból egy-egy kimagasló egyéniség — büszkén hirdetve, hogy van még önzetlenség, *van még ideálisan gondolkodó emberi agy, van még nemesen érző sziv, melyet nem tudott megfertőzni a sivár jelen kietlen volta. Mint az elhagyatott, szomorú pusztaságon kóborló vándor az üdítő oázist, ugy üdvözöljük szivünk egész lelkesedésével azt a férfiút — kinek vasárnap délelőtt Pápa város egész társadalma hozsannát zengett. „A Pápai Ipartestület" 20 év óta önzetlenül munkálkodó, kiváló műveltségű ügyészét, dr. Hirsch Vilmost ünnepeltük az Ipartestület nagytermében! Ott láttuk a városunk előkelőségei társaságában a kormány, a keresk. minister, a „Győri keresk. és iparkamara", az „Orsz. Ipartestület" valamint az ^Ipartestületek Orsz. Szövetségének" képviselőit. Csoknyay Károly városi főjegyző, mint iparhatósági biztos, a diszgytilés elnöke nyitotta meg az ünnepélyt, a jubileum célját ismertető szép szavakkal, felkérve Bóday István vezetésa v. főorvos elismeri, hogy a Tapolca tisztántar tan dó ; sürgeti a kanalizációt. A tervezet jó, csal a kulcson kell változtatni. Dr. Hoffner Sándoi legfeljebb a mellékhelyiségek díjmentességét he lyesli, a többinek a megadóztatása jogos csodál kőzik dr. Lakoson, ki félti a szegény embert a: évi 2 K-tól, mikor Pápán többrendbeli utcanyi tásokat szándékozik keresztül vitet ni. egész sugár utakat proponál. Nem helyesli, hogy csak a bel városban legyen kötelező a szabályrendelet. Neír ismer kinai falakat. Keresztes Gyula szerint, hf most idegen toppanna közéjök, azt gondolná hogy a képviselők egyrésze tisztaságkedvelö, l másik része meg nem. A paraszt is szereti t tisztaságot, ö is követeli, de emberségesebb tervezetet kér a szemétkihordásra, ajánlja bizottság kiküldését. Révész Arnold, v. főmérnök számitáss szerint évi 15,000 K folyna be a városi pénztárba Ezt tokaija. Nagyobb helyiségek után nagy obi dij volna szedendő, 100 K-ig évi lakbért fizetői meg díjmentesek legyenek. Végre is elfogadták Keresztes Gyula indítványát, a tervezetet visszaadták, hogy más kulcs szerint állítsák össze s i bizottságba kiküldték a v. főjegyzőt és v. főmérnököt, továbbá dr. Hoffner Sándor, dr. Lakot Béla, Keresztes Gyula, Becse}' Ferenc és Kuni Mihály v. képviselőket. 2. A városi közgyűlésen gyorsíró alkalma zására vonatkozó indítványt Fischer Gyula időközben visszavonta. 3. Elrendelték az irhás-utca keleti oldalán aszfaltjárda építését — közérdekből. Vagyis , háztulajdonosok 2

/

;

, részben hozzájárulnak a költségekhez. 4. A Kossuth Lajos emlékére tett irodaim pályázat, meddő volta miatt a tanács javasolja hogy a 3 tagu bíráló bizottság ez óv végéig ujabb pályázatot hirdessen. Molnár Kálmán szerint 560 K-s pályadíj nagy, ezért országossá i; lehetne tenni a pályázatot, mert a pápaiak egymagában sohasem képesek abszolút becsű munkát készíteni. Több javaslatot tesz a pályázat kiírására nézve, melyből dr. Hotlner Sándor különösen az esetleges más célra való fordítást fogadja el. A bíráló bizottság tagjainak köszönetet mond eddigi fáradozásukért. Dr Körö: Endre ugyan el van telve lokálpatriotizmustól, de Molnárral tart, országossá kívánja tenni, Dr. Scheiber Jenő viszont csak pápaiaknak hagyná, inkább megosztaná. Végre is ugy határoznak, hogy Molnár javasolta pontokat ajánlják a bizottság figyelmébe. 5. A töldraivesiskolai díszfaiskolát a város az eddigi 533 K helyett 700 K évi bórért adja bérbe a kormánynak, de Keresztes Gyula indítványára azzal a kikötéssel, hogy az uj vasutépisés alkalmával, ha a területre szükség volna s az kisajátittatnék, a kormány kártalanításra nem számithat. Ekkor a polgármester 5 percre felfüggesztette az ülést. Kevéssel öt óra után folytatódott a közgyűlés és csaknem 7 óráig tartott. Ezen idő alatt csak egyetlen pontot tárgyaltak le. 6. Az Ar.talháza puszta leégett cselédlakásainak és istállóinak a felépítése és a puszta esetleges parcellázásának, illetve eladásának a kérdése. Dr. Lakos Béla szeretné, ha ezt két pontban tárgyalnák. Révész Arnold körülményesen ismerteti a téuyálláat. Kisebb toldozás 4-5000 K-t igényel, nagyobb 22,000 K-t, melyből mintegy 3000 K a biztosításból megtérült. Ha a pusztát most adjuk el, a bérlő évi 8000 K kártalanítást kér, ez négy évre 32,000 K. ha 19,000 K kölcsönnel és a biztosítási összegből építünk, a bérlő hajlandó 5" ,,-"s kamatot fizetni a kölcsön után. Az áll. vál. az utóbbit ajánlja, de egyszersmint azt is, hogy a tanács gondoskodjék a birtok eladásáról s legkésőbb D/i év alatt tegyen jelentést. Dr. Lakos a momentán szükséglet fedezése a 4000 K-s épités mellett vau, a drágábbá 4 évi bérjövedelmet fektetünk, pedig ha akkor paroellázuuk. az épületek értéktelenek, illetve nehezen értékesíthetők. Parcellázás utján 240,000 koronára számit. Keresztes Gyula is az olcsóbb