Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914

1914-03-29

lök a határozat jegyzőkönyvét észrevétel nélkül hitelesítette, a következő ülésen pedig, június lH-án, amikor még a felebbezósi határidő nem járt le, 12 képviselő hallhatta I határozat felolvasását, egy szót sem szóltak ellene sem a teremben, sem meg nem felebbezték azt. Tehát a 47 aláiró közül 30 volt olyan, aki — bátran mondhatjuk — teljes helyesléssel vett részt a közgyűlésnek azon határozathozatalában, amelyet később megtámadtak. A gyűlés elutasitó határozata ellen vagy llí) aláíróval több iélebbezós került föl a megyéhez. Itt megjegyezzük, hogy e felebbezések ellensúlyozására és a közgyűlés határozatának a támogatá-' sara majdnem 450 pápai polgár, vallás különbség nélkül, irt fel a törvényhatósághoz. Ami napnál lényesebben igazolja, hogy a határozat és a hatóságéi-) járása sem semmiféle vallási érdeket,I sem erkölcsi szempontokat nem sért. | A felebbezósek közül legfigyelemre méltóbb dr. Ujváry Endre, a r. k. tanitónőképezde igazgatójának az appelaliőja. Csak a Korona-utcai sérelem reperálását kéri, az Irhás-utca ellen kifogást nem emel. Pedig ha valakinek, legelső sorban neki lett volna joga a nevelés és erkölcs nevében eltántorithatatlauul tiltakoznia az Irhás-utcai intézkedés ellen is. Amit ő nem tett meg. megcselekedték a többi felebbezők és a törvényhatósági gyűlésen győztek. Azzal a titokban szétküldött és szinte siró hangon esdeklő nyomtatott felhívásokkal rabul ejtették a pápái viszonyokkal nem ismerős bizottsági tagokat, akik aztán átgázoltak városunk erkölcsi reputációján, — méltatlanul, niegérdemetlenül, tévútra vezetve. Annak a bizonyos testvérvárosnak bizottsági tagjai, amely városban a bordélyházak közvetlen szomszédságában állnak a zárdával, könnyező kéjjel tapsoltak a mi meghurcoltatásunkon, holott Pápán hasonlíthatatlanul messzebb és eldugottabb helyre terveztettek ama névtelen j várak, mint Veszprémben s ami a legszomorúbb, saját polgártársaink vitték ott, abban a ránk nézve oly sokszor idegen teremben a tapsviharban a vezetőszerepet, köztük talán olyanok is, akik annak idején szavazatukkal segítették diadalra azt az ominózus közgyűlési határozatot. S ez a legsajnálatosabb fináléja a kérdéses ügy eddigi történetének. S ha már most e rövidebb de lényeges vonásokban ismertetett történet igazságait keressük, első, locáfolhatatlan igazságnak bizonyul az, hogy a város a dolgot nem sietve, hanem lassan, szinte félve és minden felhangzó ellen* érvet honorálva, teljes hét év alatt oldotta meg. Es ha, a később felhangzó ellenvetések a határozat jogerőre emelkedése előtt lettek volna ismeretesek, akkor bizonyára még mindig a régi állapotában állna az Irhás-utca. Ennélfogva nem a várost és hatóságát terheli ez ügyben a felelősség, hanem azokat, akik oly későn vették észre l megoldás erkölcsi és nevelési hátrányait. 8 azt jó-, zan ésszel senki sem követelheti a várostól, hogy egyesek későn ébredő és dirigálható erkölcsi érzékenységéért 40-50 ezer koronát fizessen. Legalább ennyibe kerülne azon házaknak a megvétele és ama telepeknek a Major-utcában hagyása a városnak. Továbbá: ami a zárda érdekeit és az erkölcs nevelési kifogások alaptalan voltát illeti, súlyos bizonyságot szolgáltat a zárda igazgatójának a felebbezése is, akinek az Irhás-utca ellen nincs kifogása, csupán a Korona-utcai oldal ellen él panasszal. Ámde e panaszokat is a város azzal, hogy azon a részen sem ablak sem ajtó nem lehet, megszüntette. Mert az hiába való kifogás, hogy az ablak és ajtó nélküli falak annál inkább hivják föl az arra járó növendékek figyelmét és érdeklődésót. Lám, Veszprémben a zárda a hozzá közel eső e házaknál a hatóságtól maga kérte ez intézkedést. Vagy ott, abban a püspökig városban, mások talán a gyermekek, avagy a nevelési elvek mint Pápán? Uyőr városára nem is hivatkozunk: aki kíváncsi az ottani elhelyezésre, nézze meg. S ha látta, nem tudja megérteni a mieink ide vonatkozó aggodalmait. Egyébként is tanácsunkról, amelynek tagjai között nem egy hithű katholikus és a zárda érdekeit szivén viselő egyén van még gondolnunk sem szabad, hogy azokat a felhányt szempontokat nem mérlegelték volna annak idején. Es ha ők mindig az Irhás-utcát vélték és javasolták arra a célra a legalkalmasabbnak és ha ők minden skrupellos nélkül, a itÖAgyülési határozat jó hiszemü magyarázatával ugy adták meg azoknak a bizonyos házaknak fölépítésére az engedélyt amint azt adták, — akkor azok, az e térre tartozó panaszok nem elég alaposak. E tekintetben nincs aggodalomra ok. De — és ez felettébb érdekes adat - a Korona-utcába nyúló eme ház építése előtt a törvény értelmében a vele szomszédos ház-, illetve telektulajdonosok is a hatósági szemlére megvoltak hiva. A szemle meg is történt, az ezen szemléről fölvett jegyzőkönyv igazolja, semmiféle tiltakozást vagy ellenvetést nem vettek fel benne, ami hivatalosan azt jelenti, hogy nem volt kifogásuk ellene nekik sem. Később azonban támadt. Ha ezt az igazán odiozus ügyet igy, a maga történetében és tauulságaiban, a mint most előterjesztettük, ismeri valaki, rögtön tisztában van vele, hogy hol az igazságé kérdésben? Rögtön látja, hogy városunk milyen méltatlanul hurcoltatott meg a legutóbbi megye' gyűlésen e kérdés miatt. Ks mi, ez igazságokban bizva hiszszük, hogyha hatóságunk ez adatokra bátran hivatkozva kér az illető felsőbb forumoktól ahová ez a dolog kerül, vizsgálatot ez ügyben, győzni fog. Ezt követeli a város anyagi és erkölcsi érdeke is; ezt kívánja az igazságérzet is. /gazmondó. Városi közgyűlés. — 1914. márc. 26 ea 27. — Pápa város képviselőtestületét a polgármester 8 egymásutánt napon délután .'5 órára rendkívüli közgyűlésre. A közbeeső vasárnap éa kedd (püspöki iuatalláció) kivételével márc. 26ától április 4-éig vaunak tervezve a közgyűlések, melyeknek tárgysorozatán a város utcareiidezési tervezete szerepel mint olyan pont, a hol napokat igénybe vevő viták fejlődhetnek ki. Mivel pedig nem akarják, de tán uem Í8 kívánják tőlünk, hogy lapunk néhány számát pusztán közgyűlési referádákból állítsuk ki, indíttatva érezzük magunkat, a közgyűlési reterádákat rövidre szabni, sőt lehetőleg távirati stílusban leadni. Márc. 26 Megnyitás. Mészáros Károly polgármester megnyitja az ülést. Jegyzökönyvhitelesitésre felkéri Botka Jtnöt, Wüest Ferencet, dr. Dalia Róbertet, dr. Lakos Bélát és Barcsi Józsefet. A mult ülés jegyzökönyvét felolvassák. Napirend előtt. Elnök bejelenti, hogy a hépviselöteatület egy tagját, Németh Istvánt a dunántúli ref. egyházkerület püspökévé választották meg. Indítványozza hogy a márc. 31-én végbemenő beiktatáson a képviselőtestület a polgármester vezetésével vegyen részt. Elfogadtatik. Bejelenti, hogy dr. Antal Gábor elhunyta felett nyilvánított részvétéért ugy az egyházkerület, mint az özvegy köszönetet mondott. Bejelenti, hogy a vármegye jóvábagyta a városmalom eladását, a hirdetési szabályrendeletet es a sávolyi földvásárlást. Indítványozza, hogy az építészeti és szépészeti bizottságban megüresedett két tagsági helyre a képviselő testület dr. Lakos Bélát és Keresztes Gyulát válassza be. Elfogadják. Ur. Lakos Béla indítványára a tárgysorozat 7- pontját fogják először tárgyalni. Kluge Károly a rossz utak miatt interpellál. Polgármester ígéri, hogy az alispánnál szorgalmazni fogja az utak j..kaiba belyezését. Nagy Sándor két interpellációt terjeszt elő. Egyiket olcsó marhahús után szedett állítólag tuluagy \ ag.u ási díj leszállítása végett, a másikat a pusztagyimóti útra megszavazott költségnek fel nem használása miatt intézi a polgárI mesterhez, ki kijelentette, hogy a vágatási díj \ szabályrendrfletileg van megállapítva, azon tehát nem változtathat, a pusztagyimóti ut költségei dolgában majd iitáuna néz és intézkedik. Bülitz Ferenc a Széchenyi-utca kocsiutjá| iiak a jókarba helyezése miatt interpellál. Szej riiite a költség már évek előtt meg lett szavazva. , Bele is kaptak a munkába, de csak 3 ház előtt csin.ilt.sk valamit és abba hagyták. Polgármester itt is ígéri, hogy sürgősen iutézkedui fog. Napirend. 1. A házi szemét fuvarozásáról szóló szabályrendelet tervezetét a főjegyző ismerteti. As állandó választmány néhány kisebb módosítással ajánlja elfogadásra. Becsey Ferenc ellenzi, mert az kiszolgáltatja a lakosságot a rendőrségnek. Hátha még államrendőrséget kapunk? Csoknyay főjegyző újra ajánlja a tervezetet. (A nagy zaj miatt elnök Lampert Ferencet csendre inti) Baráth Károly és a rendőrkapitány felszólalása után, utóbbi hangoztatván, hogy inig a városi szabályrendelet csak 40 K-ig terjedhető bírságot ismer, addig a miniszteri rendelet 000 K-ig enged büntetni dr. Kende Vi,un kel a tervezet védelmére. A magán vállalkozókat nem lehet felelősségre vonni, jobb, ha a hatóság maga végezteti a szemét kifuvarozást, ami közegészségi közszükséglet; az esetleges járvány több pénzbe kerülne. Mit szól a főorvos? Dr. Lakos Béla a közegészség! szükségletet abban is keresi, hogy ne engedjék a kloakát a Tapolcába, miből egyesek isznak és tífuszt kapnak. Ez a tervezet a szegény emberre terhet jelent. Jobbat kór. Dr. Cseh-Szombathy