Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914

1914-03-29

XLI. évfolyam. Pápa. 1914. március 29. 13. szám PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Qoldberg Gyula papirkereakeilese, Kő-tér '.'IS-ik szám. Telefon 112 szára. A szerkesztésért felelős laptulajdonoa: GOLDBERG GYULA. Klöfizetéaek éa hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évre iL' kor., félévre ß k., negyedévre Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Egyes szám ára HO Uli. Hol az igazság? Minthogy a bordélyházak Ugye helyi közvéleményünk egy részét még mindig élénken foglalkoztatja és ugy a helyi mint a megyei sajtóban közzétett helytelen vagy legalább is hiányos információk alapján alkotja meg Ítéletét e do-i logban, jónak láttuk, ha ezen odiózussá vált kérdésben a való igazságnak megfelelő lényeket sorakoztatunk egymás

1 mellé, a melyekből minden igazságos' érzésű és törvénytisztelő polgár egy-j szerre észreveszi, hogy tulajdonképpen melyik részen is van az igazság: a hatóságunk oldalán-e, amely az Irhásutcába helyezte át azokat a névtelen vá-j rokat, — vagy azoknak a polgártársaknak-e, akik tiltakoznak ez ujabb hatósági intézkedés ellen. Mindenekelőtt Álljon itt magának az ügynek története. Még UKW), évi december havára nynlik vissza f Major-ut'vii házak áthelyezésének kérdése. Ugyanis ekkor kéri 20-24 — s köztük több igen előkelő polgártársunk — a várostól, hogy a nevezett utcát, e házak máshová áttételével, adja át annak a forgalomnak, a melyet e szép, egyenes és a központhoz közel eső utca megérdemel. Az első közgyűlés, a mely elé került a kérvény, elutasító álláspontra helyezkedett ; azonban a kérvényezők ujabb sürgetésére még 1907-ben újra elővette a képviselőtestület az ügyet és elvileg elhatározta a kérelem teljesítését, sőt a tanács e határozat értelmében rögtön utánna is nézett alkalmas helynek és a rendőrkapitányt bizta meg erre való javaslattétellel. A rendőrkapitány egyedül legalkalmasabbnak vélte és ajánlotta az Irhásutcát, amit az ide vonatkozó tanács jegyzőkönyv is igazol. Ettől az időtől fogva 1910. évig a dologban semmi érdemleges nem történik, hogy ugy mondjuk: az ügy alszik. Ebből a pihenésből a kérdést egy ujabb kérvény veri fel, amelyet 40-44 — és köztük sok előkelő — aláírással nyújtottak be a hatósághoz. Mindenek helyett szóljon maga a kérvény egyes szemelvényeivel: „Tekintetes Tanács! A legmélyebb tisztelettel fordulunk kérésünkkel a tekintetes Tanácshoz. 1907-ben kéréssel fordultunk a Tekintetes Tanácshoz, hogy a város belterületén lévő Mnjor-utcát a piszok fertőjétől megtisztítani kegyeskedjék. Kérésünkre Pápa város tekintetes Közgyűlése 91/907. sz. határozatával azt a választ adta, hogy megbízta a Tekintetes Tanácsot, hogy rövid idő alatt hozzon alkalmas helyet javaslatba. Három év mult már el azóta s tudomásunk szerint ez ügyben a megígért intézkedés nem történt meg; továbbra is tűrnünk kell azt a szégyenletes arcpirító dolgokat, amiket most már a város teljes közepén lakó személyek elkövetnek. . . . látjuk, hogy mily veszély fenyegeti azokat a kis iskolás gyermekeket, akik akár az ag. evangélikus iskolába, akár az irgalmas nővérek iskolájába járnak és útjuk erre vezet . . . Nem a város közepén van az ily házak helye, hanem ott, ahol a város polgárainak sem anyagi érdeke, se erkölcsi élete nincs veszélyben stb." Aa--u- haugiitivi^ir—folyé • kérvény 1910. febr. havában került a tanács, majd ápril. hóban a közgyűlés elé. A kérvény, amelynek aláírói között találhatók Klein Kandída. főnöknő nővér, dr. Ujváry Endre, kép. igazgató, a Pápai nötanitó intézet, Heck .Jakab s mások, megtette hatását, mert • közgyűlés utasította a tanácsot, hogy 3 évnél tovább ama házak nem maradhatnak a Major-utcában, hanem a Tűzoltó-utcába helyeztessenek át. tulajonosok akik a Tüzoltó-utcában szerettek volna letelepedni, kerestek is ott telket, de nem kaptak. Eltelőben volt a 3 év és mivel még uj telket nem szerezhettek, hogy hely nélkül ne maradjanak, 1913. márc. 20-iki ülésen kérik a hatóságot, hogy továbbra is hagyja meg őket régi tanyájukon. A gyűlés csak egy évi haladékot enged és mivel a Tűzoltó-utcai elhelyezés ellen ugy a zárda valamint más, előkelő érdekeltek a legerősebben tiltakoztak, a képviselőtestület újra utasítja a tanácsot alkalmas hely megjelölésére és javaslatba hozatalára s erre a célra, valamint arra is, hogy nem lehetne-e végleg ezen intézményt a városból kiküszöbölni, több tagu bizottságot küld ki. E bizottmány, a mely ezen institutió íentartása mellett döntött, egyhangúlag az Irhás-utcát találja legalkalmasabbnak e névtelen várak rt*™™ i Az 19l3-iki, június 2-án tartott közgyűlés elfogadja a javaslatot, a tanács e határozatot a hivatalos lapban az esetleges megfelebbezés végett kihirdeti, az Irhás-utcai lakosoknak, szintén esetleges appellatio végett, vevény mellett kézbesiti és mivel a sehonnan a kitűzött határidő alatt, de meg jóval később sem adtak be fellebbezést, a határozatot jogerőre emeli. A nevezetes közgyűlési határozat kimondja, hogy a bordélyházak 1914. év május 1-től az Irhás-utcába helyeztetnek át és ajtónak ós ablaknak csakis ezen utcára szabad nyilni. B határozat 66 szavazattal 3 ellen győzött. A jegyzőkönyv hitelesítői között voltak Teli Anasztáz, Keresztes István és Koréin Vilmos; akik a később általuk is kifogásolt közgyűlési határozat jegyzőkönyvét minden megjegyzés nélkül hitelesítették. A tanács s jogerőre emelkedett határozat tudatában az illető tulajdonosoknak megengedte, hogy a maguk üzleti céljaira telket vegyenek az Irhás-utcában és olt házat építsenek, sőt az egyiknek, a közgyűlési határozat ide tartozó szavait johiszetnüle«; értelmezve, megengedte azt is, hogy a Korona-utcára is kiérhet épülete, de ezen oldalon sem ablaknak, sem ajtónak lennie nem szabad. A látszat szerint ez az épttkezés indította meg a lavinát az ennyire már eljutott bordélyházak ügye ellen. Először az Irhás-utcai háztulajdonosok, majd a Korona-utcai érdekeltek s végül a zárda tiltakoztak e tanyák oda helye/.ése ellen és ezek kérvényei más 47 polgár és városi képviselő hasonló szellemű kérelmével együtt az 1913. nov. 11-én tartott közgyűlés elé kerülnek, amely tekintettel az erre vouatkozó közgyűlési jogerős határozatra, tekintettel továbbá arra is, hogy a már majdnem teljesen fölépített házak megvétele a városra nagy anyagi kárt hozna, tekintettel végül ama körülményre is, amely szerint a közerkölcsiség szempontjából is, de meg a zárdára nézve is sokkal kedvezőbb és távolabbi, elzártabb utcában lesznek e házak mint a Major-utcában voltak, — a kérvényeket elutasítja annál is inkább, mert a 47 kérelmező közül 18 maga is megszavazta a kifogásolt határozatot, 3 közűTavaszi újdonságok SlranCT Ar?nr\ an

2

o1 uri divat öz,etében <;LÍCJU^Za U<611U Györ Baross-ut 30. sz. nagy választékban megérkeztek és kaphatók: A „Milanói" nemzetköz kiátlitáson nagy arany$KX éremmel kitüntetve.