Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914

1914-03-15

Ptpai hapok 1914- március 15. sekó, a tülekedőké, a gazdagoké, a könyökkel dolgozóké. A gazdasági egyenlőség ínég a legszabadabb álmok is, utópia csupán, amelyet csak a jó hiszemüek, csak a fanatikusokért lelkesedők agyvelejében találunk. Egyebütt ritkán látni közeledni a gazdasági egyenlőség ideája felé. mindenütt Tannak súrlódások, sőt éles ellentélek ÍB, osztály ós osztály közöli, de csak kevés országban van annyi egyenetlenség a jog körül mint nálunk, ahol az az elv. hogy erősé a jog s mindég jobban uralkodik mint egyebütt. A szép a nagy a szabad Magyarországot csak ezzel teremthetjük meg. Olyan szép a magyar oly egészséges, romlatlan faj. amely ha a teljes törvényes és a társadalom által respektált .szabadságokat élvez, akkor nincs hozzá hasonlítható ős erő a világon. Ennek a fajtának büszkesége és öröme az, hogy volt egy nap, amelyen vissza kapta szabadságát, a jólétnek és boldogulásnak az alapját. Legyünk méltók a márciusi idushoz és terjesszük ki a szabadságunkat! Németh István. — Az uj ref. püspök. — Néhai dr. Antal Gábor, volt dunántúli ref. püspök helyére az egjdiázkerület bizalma Németh Istvánt ültette e díszes méltóság székébe, vagyis azt a férfiút, ki legutóbb viselt állásából kifolyólag amúgy is helyettese volt a püspöknek, annak halála után pedig egyházi kormányzója a kerületnek. Bár a válasz-1 tásnem volt egyhangú, a mi ilyen nagy-l kiterjedésű egyházkerületnél különben szinte lehetetlen is, az uj püspök mégis büszkén fogadhatja el a méltóságot, mert 301 leadott szavazatból 21fi-ot. csaknem s

/4 részt kapott. Az uj dunántúli református püspök 59. évében van, tehát oly korban, mikor még testi és szellemi erői teljes birtoMi a boldogság? A boldogság kis csalogány, Lege: a hö szeretet. Legtöbbnyire ,'élre-esö Ligetben vet vsak fészket. Noha magányt kedveli Egyedül nem igen ál, S bár sok sziv nem kell hozzá, de Többnek kell lenni egynél. Takáts Tibor. ^ ta2a.grola.zAlig tettein be láhomnt a szerkesztőségbe, hivatott a szerkesztőm. Szokatlanul barátságosan fogadott. íróasztal fiókjából elővette a szivaros skatulát és vastag szivart dugott — a szájába. — Brávó, llovatka! Maga zseniális fiu. A farsang közepéu nem jut estébe a tangó. Mikor Hörcsögpatakon és Mezőpatániában egykén tangózik minden ép láb ember. Közömbösen nézi, hogy van tangó mámor, tangó-láz és frász. Ahelyett, hogy meginterjúvolná a tangó királyokat és császárnőket: vár. Vár. Míg a tangó lejár, mint e hét végéu a váltóm. — De kérem szerkesztő ur. .. — Ne kérjen. Három hónapja boldogítja lakában néhány évtizedre* szóló jövőt remélhet. Azon a polcon, melyre állították néhány évtized alatt nagy, korszakot jelentő alkotásokat lehet véghez vinni és mi, kik ismerjük Németh Istvánt, mi pápaiak szeiRül meg vagyunk arról győződve, hogy fog is véghez vinni. ' Minket pápainkat Németh István megválasztásában szintén kitüntetés ért, mert az uj püspök, ha nem itt született is, teljesen a mi umberüuk. Pápán járl iskolába, itt kezdte működését, 25 éves kora óta rendes tanára a pápai teológiai akadémiának, ahol'minden más tisztsége mellett immár 34 éven át szakadatlanul tanított. Sajnos, a kitüntetés fölötti öröm után a veszteség fájdalmas érzése következik. Németh Istvánt a pápaiak elvesztik, mért egyházi parancs az, hogy x püspöknek lelkészkednie kell, a katedrát a szószékkel kell felcserélni s ezért, mivel Pápán a lelkészi állás be van töltve, az egyházkerület valamelyik más városába, vagy községébe kénytelen menni. Ez a távozás IVipára nézve su-j lyos veszteség, mért Németh István nem-| i'sak tanár volt a iőiskoláu, hanem volt! egyébb is. Mint a városi képviselőtestületnek i tagja hosszú időkön át befolyt a közügyek intézésébe. Bár szavát ritkán •mielte fel, annak mindig volt súlya, irányító ereje. Világos érvelése a meggyőzés erejével ragadta magával a többséget. Mint a Jókai-körnek az alelnöke a nagy elfoglal tságu (Jyurátz püspök elnöksége idejében, vagyis a mai napig tág tere nyilt a városi kultúrintézmények e legjelesebbikének a helyes és komoly vezetésére és fejlesztésére. Az estélyeket szorgalmasan látogattas mindazok, kik azokon szerepeltek, elsősorban Németh Istvántól kapták a szük, de melejr elismerést. Olyan férfiút vesztünk el Németh Istvánban, ki nemcsak egyszerű polgára volt a városnak, hanem egyik vezetőembere, aki ámbár elsősorban egyházapúnkat és ezidő alatt egyebet se tett, osak javítást kért. Akár tetszik, akár nem, llovatka Demeter ur, inától kezdve javadalmazását redukálom. — Hogy tetszik ezt érteui ? — A havouta élvezett 8 drb. színházi jegyet négyre szállítom le. Többé nem mehet párosan a színházba. Vagy maga megy vagy az unoka hugi.eskája. — Szerkesztő ur tévedésben van ... A tények bizonyitnak igenis a tangóról oly kimerítő színes és ötletes riportot írok, minőt még senki. Meg volt: kivel beszélek, kiről írok, kit fotografáltatok. Elhatároztam — az alaposabb!) riport érdekében — a tangó megtanulását. — Kitűnő ötlet! — Jegyezte meg sugárzó arccal szerkesztőm. Kivett egy ujabb szivart a dobozból és arra — is rágyújtott. — A tangót péuzuélkül megtauulni nem lehet — sopánkodtam. — Erre a célra fedezetet nem laláltam zsebemben. Viszont a tánctauulás terén tandíj mentesség nincs. Pillanatra elkomorodtam. Majd egy még fényesebb eszme villant meg iiZ ugyaniban. — Na ki vele! — Bei obogtam a kávéházba. Elő a cím és lak jegyzékkel. Elő egy kutya nyelvvel és már is 18 táuclanár neve éa lakása ki és fel jegyesve volt. Nemde, szerkesztő ur kitűnő ötlet, ragyogó ötlet. nak és katedrájának élt, másodsorban a közügynek áldozta idejét és nagy tudását. Nem tudjuk még, hogy a sors hová veti őt, közel lesz-e, távol-e városunktól, de érezzük, hogy egyrészt annyira nem lehet közel, hogy el ne kelljen veszítenünk, másrészt azonban annyira nem lehet távol, hogy sokszor vissza ite térjen közénk. Nemcsak uj állásából kifolyólag, vagyis nem a hivatalos téren fogjuk többször falaink között tisztelhetni, el fog jönni, ha csak teheti, máskor is. Van itt háza, szőlője, számtalan jó barátja, rokona és igen sok tisztelője. Ezek kedvéért bizonyára többször is vissza-vissza fog térni Pápára, mely ha szülővárosa nem volt is, magáénak vallja őt. Üdvözöljük Németh Istvánt a mély tisztelet és őszinte rokouszenv minden érzésével! Üdvözöljük büszkeséggel! Kívánjuk, hogy diszes állásában sok öröm érje!: . Néhány szó. Monumentális paloták épülnek a nagyszerű kultúra örök diusüségére:. u szocializmus megteremtette a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség sranveszméjének fenséges irányelveit s vezérirányait — s inig egyrészt a kulturkebel át vau hatva ezek nemes nagyszerűségétől, másrészt nem Htall hódolni a sötét butaságnak, — olasz pengét fogván — civill.vagy nem civill kezébe. Ezer bajban sinylöiik - speuiálisap magyar és beteg társadalmunk '1 Annyi kórtüuet jellemzi társadalmunk beteg testét, mint a gyilkos tuberkulózissal küzdő szerencsétlen halandót, ki életének véghörgésit éli. S ahelyett, hogy — mint s/.okták mondani — kézzel-lábbal kapálóznánk a jelentkező s idült társadalmi veszedelmek ollen, — még ütünk önmagunk' >n, még piszkítjuk öumagunkat: nehogy iaegujhodrva, megtisztulva egy szebb jövőre ébredjünk . . . Nem akarok a párbajáról, a társadalmi ferdeség e szomorú ás nevetséges kinövéséről e helyütt értekezni, veszem azonban azt a bátorságot, hogy felhívjam az egész társadialom figyelmét — annak tarthatatlanságára! A társadalom köte«. lessége, hogy minden megengedhető eszközzel szorítsa a „deükvenseket." — felmerült nézetei.— lg'-n. Kezd a dolog zavarossá lemn. Mondja osak, kedves Rovátka, uem tudja hamarosan a mentők telefon számát, esetleg a Lipótuaezőjét? — Ne goudolja szerkesztő ur, hogy meggabajodott az eszem. — Nem gondoltam, de konstatálom. — Tessék végig hallgatni. Szándékomban volt a tandíj- és mentesség nélkül a tangó megtanulása. Ehhez kellettek a táncmesterek oimei. Tervem szerint a tangó egyes figuráit más-más tánc iskolában sajátítom el. Mindenütt egy figura tanulását kötöm ki próba kép. S azután rám sütöm, hogy bolond vagyok, aki a tangót soha ebben az életben megtanulni nem fogom. Igy 18 mestertől az egész tan« gót valaiuenuyi figurájával együtt elsajátítottam volna. — Feiiominális llovatka, mehet ezután is párosával a színházba. — Köszönöm a trükk fényesen bevált. Hat tánc mestert sikerült huszonnyolcra venni. — A hetedik leolvasta a pofájáról, hogy rosszban tanéul'.' — Dehogy olvasott. Már este volt, mikor riporteri hévvel és taugó dühvel rohantam a hetedikhez. Berontok az ajtón az e'őseobáu keresztül a terembe, hát sima parkett helyett óriási asztalokat találtam, körülöttük különböző kom, szakállas éa még szakálusahh urak ültek.