Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914

1914-03-15

1914. március 15. téréseiknek golyó s penge nélküli elintézését. Ha valalakit megsértünk, — elemi köteles­ségünk bocsánatot kérni. A sértett pedig uem kaphat szebb elégtételt, mintha sértője — elné­zését, bocsánatát kéri. Ha a sértés fizikailag uyilatkozik meg, az az inzultaltat ne kénysze­rítse a társadalom — elégtételvételre, hanem a krakéller pofoszkodót közösítse ki kebeléből, vagy szolgáltassa ki a törvény szigorának. Igaz, hogy az embereknek egymásközti érintkezésében és a fennálló szabályokat illetőleg fontos és talán döntő szerep jut a temperamen­tumnak, de viszont a többek között arra is való a kultúra, hogy a koronkint jelentkező kedélyálla­potunkat — megzabolázzuk s jámborabb, szelí­debb mederbe kéuyszeritsük — azaz: uralkod­junk önmagunkon. Akiken pedig a kultúra egyál­talában nem fog, továbbá, akiket talán az atta­viznius tett a krakélerterinészet, gyászos tulajdo­nosaivá, azokat hivja lel a társadalom, hogy zá­ros határidőn belül és saját — úgynevezett — jól felfogott érdekükben jelentkezzenek az idegen légiónál. Elszállíttatván a kevésbbé kulturált te­rületekre, ahol krakélerkedvükben akár egy egész rendet is vághatnak a vad törzsek között. liár az a vérontás is megremegteti az igazán ember­ségesen érző emberi szivet, — de az — miután szép szó mit sem ér, — indokolt, mert kuitur­misszió. Jelentés a taDnmnwei Gezda m Eoesilet 13. evi iioitóril. Az 1913. év a mezőgazdaságra közepesnek mondható. A hűvös esős nyár aggodalommal töl­tötte el gazdáinkat, de a tartós meleg ősz nagy­ban megjavította a gazdasági helyzetet. A vármegye termése átlagban a következő : buza 7'Vt mm., rozs 7'b mm., árpa 9'1 min., zab 8*2 mm., tengeri 104 mm., burgonya t>4 mm., czukorrépa 174 mm. kat. holdanként. Termés a gabona neniüekböl közepesnek, kapásokból jónak mondkató. Legjobban kedvezett az idő a takarmány növényeknek. A sok eső miatt a mesterséges ta­karmányok első kaszálása minőségben ugyan szen­vedett, de 2—3-ik kaszálás, ugyan minőség, mint mennyiség tekintetében kitűnően sikerült. — Kljén' harsogott felém száz toroktáji. Nem értem rá kiszimatolni hol és kik között vagyok. Négyen közre fogtak, háromszor a levegőbe emel­tek éa viharos éljenzések között egy székre — állí­tottak. A ezéken remegve összezsugorodva álltain és ugy éreztem magam, mint a lekvárba esett légy. — Halljuk! halljuk! — zúgták, harsogták felém. — Halljuk a „Családapák Taugőelleues Egyesülete" legifjabb tagiát. Magamhoz tértem. Átértettem a helyzetet. Itt beszelni kell, különben veazve vagyok. Tisztelt tag- és elvtársaim! Ilövid leszek. A végiu kezdem. Hassunk oda valamennyien, szegény agyongyötört családapák, hogy feleségeinket gyer­mekeinket ée testvéreinket távol tartsuk mind attól ami tangó éa ezzel rokon. A mámor eloszlik, édes emlékként meg marad egy-egy tangó kosztüm, tangó kalap és gummisarok, de meg maiad még a smyrna azönyeg, a fényezett vagy matt kredenc, a zongora a diván. Afokat itt hagyja, ezeket elviszi á végre­hajtó a tangó. Hogy pedig nagyobb nyomatéka le­gyen erén mai alakulásunknak, hatalmazzanak fel arra, tisztelt elvtáraaiui, hogy ai összes éáü lapok­nak most esti órákban tudósítást adhassak le. Hu ae várom a jóváhagyásukat. Már megyek, Szaladok repülök. Es S-IG tagtársam fején keresztülgázolva ro­hantam, miként a tűz, miként ar. üldözött vad. Es most itt állok szerkesztő ur előtt, mint félbe ma­radt tangó tanuló. — riporter és mint a „Család­apák Tangóellenes Egyesülete" legifjabb tagja. Négmsz. A legelők fejlődésére a csapadék igen jó hatással volt. I A gyümölcs termés az áprilisi fagy követ­keztében sokat szenvedett, ugy annyira, hogy a korni gyümölcsből számbavehetö termés ném is volt, késő pedig nagyon kevés termett.. A szőlőkre is káros, volt az áprilisi fagy s különösen sok elemi csapás éj szölöbetegség mjatt, a szüreti eredmény gyenge, a minőség pedig kö­zepesnek mondható. A munkás viszonyok nem javultak; szak­inány és napszámbérek túl magasak, mi a ter­melést nagyon megdárgitja. A termények, különösen a gabona lélek ér­tékesitéso nehézkes volt, minek oka az általános péaz-váltságban keresendő A mult évi váltságos esztendőben midőn a balkán háborúk oly kedvezőtlen pénzügyi viszo­nyok idéztek elő, különösen gonddal dolgozott egyesületünk s a nehéz gazdasági viszonyok kö­zött igyekezett a gazdáknak hasznára válni. Nagy súlyt helyeztünk a mult, évben is a földmivelö nép gazdasági oktatására. A vármegye 32 községében rendszett az egyesület népies gaz­dasági előadást, ezen előadásokat 2200 gazda halgatta végig. Szép sikerrel járt a honvédség gazdasági oktatása is a 4 hónapos tanfolyam vé­geztével kitűnő eredménnyel vizsgáztak az okszerű gazdálkodás alap elméletéből a katona sorban szolgáló földmivelök fiai. Nem csak elméletileg igyekeztünk oktatni a foldinivelönépet a helyes gazdálkodásra, nagy súlyt helyeztünk a gazdák gyakorlati gazdasági kiképzésére is s a kormány szives jóakaratából a már meglevő 3 paraszt inin­tagazdaság berendezéséhez ujabb adományokat kaptunk, u. in. vetőmagot, műtrágyát, gyümölcs­fákat és tenyészállatokat. Igy a most, már több­letesen berendezett mintagazdaságok tényleg inintagyanáiit szolgálnak a környékbeli gazdák­nak, mert igen sokan követik a miutagazdaságon tapasztalt helyes gazdálkodási rendszert. Kérel­münkre egy 4-ik parasztmintagazdaságot is lé­tesített a Íöldmivelésügyi kormány, a mely Ma­gyarlm'riragköaségbeti S^bök Imre birtokán lett szervezve. Június havában gazdasági tanulmányi kirán­dulást, rendeztünk a kisgazdák részére, kik meg­tekintették a kisbéri niénesbii tokot, a komáromi földmives iskola gazdaságát. Győr város seités hizlalóit és ipartelepeit. A nagybirtokosok részére is rendezett az egyesület a mult évben tanulmányi kirándulást. Töpler Károly urod. nagybérlő pusztakárolyházai mintaszerű gazdaságát tekintették meg, hol be­hatóan tanulmányozták a gazdaság üzemét, a már 3 éve míiködésbeu lévő tejelést, ellenőrző egyesü­letét és a „Max u-f'óle téjögép tökéletes munkáját. A több termelés érdekében 10 községben rendszerű az egyesületek mütrágyázási kisórle­ket; a veszprémi burgonya föszaporitó telepről öOO g. vetőmag burgonyát osztott ki HO kisgaz­dának. Először foglalkozott az egyeslüet a mult év­ben a vetőmag nemesítéssel, 8 nagyobb gazda­ságban létesített búzavetőmag nemesítő telepet. Az okszerű gazdálkodás, a több termelés előmozdításán kivül szép sikert ért el az egye­sület a gazdasági hám ipar oktatás terén ti köz ségben rendezett állatni támogatással kosárfonó, seprű és kefekötö házi-ipari tanfolyamot, hason­lót rendezett a veszprémi honvédség részére is és ily módon a inuk esztendőben 282 fiatal gazda fiu tanulta meg a varmegyéken a kosárfonást, seprű és kefekötést. 3 községben létesített 'az egyesület a mult évben nemes lüztelepet. A szölö müvelés előmozdítása céljából 15a­latonalinádiban és Kenésén szölöuiütrágyázási kí­sérleteket eszközöltünk. Az egyesület kezelésében levő szénkéneg raktárból 710 <|. szénkéneget használtak fel a niult évben a szőlős gazdák. Ne­mes gyümölcsfa oltványt 1200 darabot osztot­tunk ki 1913-ban. Veszpréinvárniegye állattenyésztési érde­keit azzal szolgáltuk, hogy az elmúlt évben a Íöldmivelésügyi kormány anyagi támogatásával június hóban fii drb, október hóban pedig f)7 drb tehenet es ökröt, továbbá összesen 12 drti bikát importaltunk Svájcból. Az importtal a gaz­dák nagyon megvoltak elégedve a behozott te­nyészállatok nagy mértékben előmozdítják vár­megyénk szarvasmarha tenyészetésuek fejlesztését. Az elmúlt évben is megtartotta egyesüle­tünk a szokásos állat díjazásokat a m. kir. föld­uiivelésügyi minister és a varmegye törvényha­tósága anyagi támogatásával. A lódijazás Enyrn­gen, a szarvasmarha díjazások Veszprémben, Knyingen és Csetényben folytak le. A Somlyó­vásárhelyen tervbe vett állatdijazás az ősszel fellépett száj és körömfájás miatt az idei tavaszra lett halasztva. Lódijazásra 500 kor.-nát a szar­vasmarha dijasásokra 8600 kor.-nát (ordított az egyesület. A pápai tavaszi lóversenyen 300 korona di­jat adott ki a kisgazdák nyertes lovai részére.. Nagy fontos«águ alkotása volt.a. mult év­ben az egyesületnek a tejelést ellenőrző egye­sületeknek alakítása. Mint a vármegyei gazdasági egyesület állattenyésztési szakosztályának alosz­tálya 3 fejelést ellenőrző körzet létesült a mult évbeli Ve^zprémvármegyébeu és pedig Knyingen 4 taggal. 420 tehénnel. Mezökoiuaromban 4 'ag­gal, 48U tehénnel. Bakony bankon 4 taggal, 866 tehénnel és Zirczen 5 taggal, ItSO tehénnel. Az ellenőrző körzetek 1913. évi november hó l-é;i kezdték meg működésüket. A mult évben 2 községben alakított egye­sület állatbiztosító szövetkezet. A baromfitenyésztés előmozdítása céljából 100 drb orpington tyúkot és kakast. 40 drb em­deni ludat. fiÜ drb pekkingi kacsát és 30 drb bronz pujkár osztott ki az egyesület. A kis gazdák kiváltságára megóhajtotta ho­nosítani a nemes házinyúl tenyésztést is és a földmivelésügyi kormánytól 50 torza nemes házi­nyulat kért és kapott és adott ki a kisgazdák között, de sajnos ezzel az állattenyésztési ággal nem nagy sikerrel foglalkoztak a kisgazdák, mert tenyésztésükkel sok . vesződség jár, ilyen áldozat­tól nctii aksr a HÍJ népünk nyul.tenyésztést ivini. Klöször fogalkozott egyesületünk a mult évbeli méhészettel. A méh tenyésztés fejlődését oly módon szolgálta az egyesület, hogy a veszp­rémi csendőr szárny parancsnokság kertjében a földmivelésügyi minisztérium anyagi tumogatá­sával egy minta — méhest állított tel. hol ugy a Veszprémben állomásozó csendőrük, valamint a községi csendőr — őrsök legénysége, de még az önként jelentkező honvédek is kilesznek ok­tatva a pápai m. kir. méhészeti vándortanító ál­tal a méhészkedésre a miutaméhes rajszaporula­tai pedig a vidéki csendőrörsöknek osztatnak ki. Örvendetesen tömörültek az egyesület kö­telékébe a mult évben különösen a kis gazdák 321 kisbirtokos lépett be a mult esztendőben az egyesület tagjai sorába. . Az egyesület taglétszáma az 1912-ik év vé­gén 12t.it'. volt a tagok száma az 1913. év vé­géig 1518-n emelkedett. Az egyesület a mult esztendőben Kéttor­nyulakon, Borsusgyörön, Pápasalamonban, Küu­gösöu és Hakouybében létesített gazdakürt. Szépen fejlődött az egyesület erkölcsi tá­mogatása mellett a vármegyében Gazdák Biz­tosító Szövetkezetének működése, melynek az egyesület bírja vezérképviseletét Nem volt az országban egyetlen egy gaz­datársadalmi mozgalom, a melyen a Veszprém­vármegyei gazdasási egyesület ne lett volna kép­viselve. Az egyesület vezetősége, annak tanács­adó bizottsága száz meg száz kisgazdát és na­gyobb birtokost látott el szakszerű tanácsosai és útba igazítással, gyűlései, értekezletein sokat foglalkozott az egyesület a vármegye közgazda­sági, akár politikai és népjóléti kérdéseinek he­lyes elintézésével. Számtalan feliratot intézett a szakmiiiisterekhez az országos közgazdasági és gazdatársadalmi ügyekben, de különösen állást foglal a vámpolitikai kérdésekben és ragaszkodott a jelenlegi vámvédelem 3pségbentartása mellett, i A ni. kir. gazdasági felügyelőséget s a tóid-

Next

/
Thumbnails
Contents