Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914

1914-12-20

XLI. évfolyam. Papa. 1914. december 20. 51. szam PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai s pápa-viiéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik in indán v a s a r n • p. Szerkesztőség es kiadóhivatal : Goldhorg üyula papirkeresUe.léso. Kő-tér 28-ík szám. Teleim 112 szam Felelős szerkesztő és Hptulajdonos: GOLDBERG GYULA. Klőlizctések is hirdetési dijak a lap kisdobivatalához ic iildenilök. A lap ara - egész évre iL' kor., félfiyra K k., negyedévre. 3. N'yilt-tér soronként 40 fillér. — Hirves szam ára :!0 HU Háború és közgazdaság. A szükség találékonnyá teszi az embereket. Minden háborúnak megvolt egyebek között az az eredménye is. hogy gazdasági téren a háborús viszonyok Következtében nevezetes elváltozásokat idézett elő. Termelés, de a fogyasztás is alkalmazkodni kénytelen a hábortl parancson') kényszeréhez s amiről korábban, a béke idejében a gazdasági termelés és fogyasztás terén szó sem leheteti, az a háborúban egészen természetes átalakulásnak liinik fel. A napóleoni háborúk alkalmával a kontinentális zárlatnak egy egész nagy európai iparág: a répacukorgyártás köszönhette keletkezését és az európai nemzetközi kereskedelemben. íéjletlensége dacára, mélyreható átalakulások következtek be, amelyek sok tekintetben a mult század nemzetközi kereskedelmének kifejlesztésére is alapul szolgáltak. Ma egy igazi világháború kellős közepén állunk és a törekvések, amelyekkel s hadviselő államok egymás kereskedelmét alákötni igyekeznek, a nemzetközi kereskedelem mai fejlettsége mellett sokszorosan felülmúlják a régi kontinentális zárlat hatását. A háború egyforma vehemenciával dul nemcsak a katonai, hanem a gazdasági téren is és Anglia, Franciaországgal együtt úgyszólván vezetőszerepet tölt be ezen a téren. A nemzetközi kereskedelemnek irányítását a háború tartama alatt magukhoz szeretnék ragadni és még azzal sem törődnek, hogy ez a törekvésük a legtöbb esetben kétélű fegy vei, amellyel a saját kereskedelmüket is érzékenyen károsítják. A háborúnak a forgalomra gyakorolt bénító hatásai számszerűleg láthattuk azokból a kimutatásokból, amelyek a mi államvasutainknak bevételeit tüntetik fel október végéig. E számadatok szerint az államvasutak bevételei a mult év hason'ó időszakával szemben 51 millió koronával csökkentek, ami határozott eredménye, annak, hogy a háborúval járó gazdasági viszonyok, részben a kocsihiány következtében a gazdasági forgalom jelentékenyen megcsappant. Ef a tünet a hadviselő államok mindegyikében természetesen kivétel nélkül mutatkozik. Mint emiitettük, ebben a forgalmi csökkenésben, bár esak kis részben, szerepe van a kocsihiánynak is. mert a katonai szállítások következtében vasúti k0CSÍk esak csekélyebb számban állnak a forgalom rendelkezésére. A kocsik felhasználása tekintetében azonban már lényeges változásokat tapasztalhatunk, A katonai szállilasok céljaira elsősorban fedett kocsikra van szükség és a gazdasági forgalomnak főleg nyitott kocsik állnak rendelkezésére. Ilékés viszonyok között bizonyos árukra nézve meg nem dönthető szabálynak látszott, hogy 'fizok csupán fedett kocsikban szállitha:ók. A kényszerű viszonyok hatása alatj a forgalomban kísérletek történtek art a nézve, lehet-e ilyen árukai és minő módón nyitott kocsikban is szállítani. Kétségtelen, hogy bizonyos árukra nézve, az ily módon valé) szállítás teljesen kizártnak tekintendő, de a próbák meggyőzlek arról, hogy más árura nézve, legalább rövidebb távolságokra, a üvitott kocsik is jól használhatók, főleg, ha azokat megfelelő védő berendezőikkel látják el. A felfogások ebben a tekintetben tehál a kísérletek eredménye alapján részben megváltoztak < s legalább bizonyos árukra nézve megszűnt az a loitevés. hogy azok minden esetben ós kizárólag csupán fedett kocsikban szállíthatók. Még nagyobb azonban a háború átalakító hatása a termelésre. Es e tekintetben főleg azokra a cikkekre gondolunk, amelyekben a háború következtében hiány állott be, vagy amelyeknél a közélelmezés szempontjából az előrelátó takarékosság nagyon is helyénvaló. Teleszky pénzügyminiszternek a szeszgyártásnál felhasználandó nyersanyagok korlátozásán nézve a kellő időben és messzelátó körültek intessed kiadott rendelete a gabonaneiniiekre és a burgonya felhasználásának védelmére ezt a célt szolgálja. Jellemző azonban hogy ez az intézkedés is a hazai szeszgyártásnál felhasználható nyersanyagok tekintetében megszüntetett nem egy előítéletet. Ugyanezt a célt szolgálja lisztkeverésre vonatkozó kormányrendelet is, amely szintén bölcsen és előreláthatóan gondoskodik arról, hogy bizonyos gabonanemiiekre egyoldalú és a békés viszonyoknak megfelelő felhasználása következtében a közélelmezésben zavarok [)e ne állhassanak. Érdekesek a széniparban végbemenő változások is. A porosz szén szállításánál időnként felneriilő akadályok következtében a hazai akosságnak a háború tartania alatt házi, ragyis fűtési célokra a magyar szenet vcll kiterjedtebb mértékben igénybe /ennie, viszont a hazai szénbányák a Ögyasstál igényeire való tekintettel a i |durvaszenen kivül a darabos szenet is uagyobb mennyiségben kezdték előállítani. A hazai darabos szén használata meggyőzte a közönséget, hogy több hazai szén a fogyasztás igényeihez szabott alakjában teljesen megfelel a főzési, sőt a fűtési célokra is és egészen biztosra vehető, hogy a háború a hazai szén felhasználása terén — az árkérdéstő! itt eltekintünk - szintén változásokat lőg előidézni. A nyers jutat Beletindiából az Angiiával hadiállapoiban levő államokba nem lehet elszállítani, minek következtében a legkülönösebb üzleti összeköttetések keletkeztek m.iuttk a hadviselő államok közölt a jutaszövetek és főleg a Zsákok beszerzése tekintetében. Egyáltalában a nyersanyag felhasználása és megválasztása, a pótlóanyagok szerepe jelentékenyen megváltozott az ipari termelés körében. Egyfelől a kormánynak kellett szorosabb összeköttetésbe lépnie az ipari' termeiéssei, mert a közélelmezés érdekében minden eshetőségre fid kellett készülnie akkor is, ha az eshetőségek bekövetkezésére nem is kellett bizonyossággal számítania. A kormány tevékenységét ezen a téren a messze előrelátó gondoskodás jellemzi és céltudatos tevékenysége a gazdasági téren ugy a termelő, mint a fogyasztó osztályok osztatlan elismerésével találkozik. Már pedig kétségtelen, hogy a termelés s fogyasztás alakulásába belenyúlni a legnehezebb feladatok egyike. A mutatkozó megelégedés azt bizonyítja, hogy a kormány sokoldalú figyelemmel és Körültekintéssel határozta el magát az előrelátás és felkészülés szempontjából szükséges teendőkre. Közegészség a háborúban. Bizonyos, hogy a háborúban nehezebb a közegészséget megoltalmazni, mint béke idején. A táborokba gyülekező liadtiak soktéle. betegség csiráit hordozzák magukkal, s ezek a tömeges együttlét alatt kedvező talajra találnak. A csapat mozdulatok s a beteg a sebesült, katonák \-isszatérése folytán pedig ezek a betegségek a polgárságot is nagyobb mértékben fenyegetik. Mégis alapos okunk vau téltenni, hogy a mostani világháborúban a betegségek nem lógják a hadtakelt seregek erejét olyan nagy mértékben gyöngíteni, mint ezelőtt, s nem fognak rendkívüli arányokban elterjedni a polgárságra sem. Igaz. hogy a fertőzi) betegségek ma is csak ugy kisérik a táborokat, mint annak előtte, de maguk a fertőző betegségek nem olyan veszedelmesek többé, mint a múltban volt. Az egyikről, • vérhasról már vannak tapasztalataink. A vérhas a meleg időjárás betegsége. f-Vi is lepett hadseregünkben a nxárutó