Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914

1914-12-20

folyamán és nagyobb bajt nein okozott. A polgárság körében pedig csak itt-ott mutatkozott szórványosan egy-egy vérhas eset Most, a hidegre fordult időjárás miatt teljes megszűnését várhatjuk. Igen egyszerű módon húzták ki a méregfogat. A betegnek elkülönítésével. Ez az, amire azelőtt nem gondoltak. A könnyebb betegek mentek tovább a táborokkal, a súlyos betegeket pedig a kót házakban a többi betegek köze lektették, vagy beszállásolták őket a családokhoz. Igy keletkeztek aztán a súlyos járványok. Kedvezőbb lett a helyzet azzal, hogy ismerjük a táborok legsúlyosabb lertözö betegségeinek okát és terjedési módját. Kgyedül a kiütéses hagymáz az. amelynek okozóját még nem sikerült felfedezni. Csak annyit tudunk róla. hogy a nyomorúság betegsége. Ott pusztít, hol szük helyen sok ember lakik együtt, s hol ezért nagy a piszok és rossz a levegő. Elősegíti terjedését a hiányos élelmezés. Ezért ostromolt várakban üiött ki leginkább. Nincs róla hir. hogy a küzdő seregek valamelyikében féllépett volna. Ma már a várak is inkább nyitott táborhelyek, hol szabad levegőn él a katonaság. S a várostroinok, legalább eddig, sehol sem tartottak sokáig. Ha mégis mutatkoznék, gyors és szigorú elkülönítéssel ennek a terjedését is meg lehet akadályozni, l'gyanez áll a pestisről is, mely az indiai csapatok révén a francia hadseregben már jelentkezett. Az élelmezés különben most a tökéletes közlekedési eszközök miatt sokkal megfelelőbb mint volt a mult háborúkban, s ez nagyban fokozza a harcosok ellenálló képességét minden betegséggel szemben csak az ivóviz miatt maradtak meg, sőt még fokozódtak is a régi nehézségek. Vizszegény vidéken a katonaság néha egyáltalán nem jut ivóvízhez, s ilyenkor megissza ínég a pocsoják poshadt vizét is. Es az eltogadható ivóviz tisztaságát len lehet ellenőrizni. A fertőző betegségek csiráit még a különben teljesen kiváuatos külsejű és jóizü vizben sem árulja el semmi. Tudományos módszereink nem elegendők arra, hogy a viz lertözött voltát ki tudják mutatni. Csak gyanitani lehet, hogy olyan házban, ahol fertőző beteg van, vagy volt, — a kut vize is fertőzött lehet. A hastilusz beteg például nagyon könnyen fertőzheti a kut vizét s az ilyen viz aztán a háborús időben sok tifiiszesetet okozhat. Nagy hadiseregek számára azonban a kutak vize mind édeskevés. Es ez okozza különösen a kolera gyors terjedését a táborokba. Egy beteg katona fertőzheti az egész folyót. Nem kell hozzá más, mint hogy fertőzött edényével vizet merítsen. S a folyó aztán heteken át tartalmazza a kolera-vibriókat. Az ilyen vizet pedig csak forralással lehet ártalmatlanná tenni. Da hát az kivihetetlen, lnyry a táborban, vagy épeu ütközet alatt mindenki csak forralt vizet igyék. Ezért a táborokban a kolerás fertőzés ellen védekezni teljes lehetetlenség. Minden katona ki van téve annak, hogy a gyomrába koleravibriók kerülnek. Az egészséges gyomor Ugyan rendszerint megemészti ezeket a veszedelmes jószágokat s a kolerát, csak akkor okozhatják, ha valami ok miatt szaporodásra képes állapotban a bélbe jutnak. Es itt sem mindenkinél. Hiszen tudjuk, hogy vannak úgynevezett baciiusgazdák, akiknek a belében vigan tenyészik a kolera-vibrió. Semmi bajuk sincs tőle, de a kolerát, ók is terjeszthetik. Igazi kolera-vibriókat tenyésztenek, de nincs bennük semmi hajlamosság a betegség iránt. Bizonyára ineg van ennek a természetes alapja, de hogy miben áll ez, azt a tudománynak eddig nem sikerült kiderítenie. Édenben az embert a kolerával szemben ellentállóvá tenni ma már mesterséges uton is tudjak. A vibriókból kivonatot csinálunk, beoltják vele az embert.' s az ilyen beoltott emberre a kolerának maisokkal kisebb a hatása. Sőt kétszeri beoltás legalább fél évre. de hosszabb időre is teljes mentességet okoz. Ez az oltás a mai világháború legnagyobb jótéteménye. Megóvja a táborokat a kolera rettenetes pusztításaitól. A polgári lakosságnak egyelőre nincs szüksége rá, hogy magát a kolera elleni védőoltások alá vesse. A kolerát úgyszólván kizárólag az' ivóviz közvetíti. A mult évszázadban azért szedett annyi áldozatot, mert az ivóvizet, egyáltalában nem oltalmazták a iertőzéstöl. S a hová | a kolerát behurcolták, ott a vizbemártott vöd-j rök és korsok révén úgyszólván az összes kutak I rövid idő alatt fertőzöttekké váltak. A hamburgi nagy kolerát, pedig épen az idézte fel, hogy ko-j lerával fertőzött munkásokra bizták a vizveze1 téki medencék tisztítását A közelmúltban Budapesten előfordult koleraesetek majd mindegyikében ki lehetett mutatni, hogy az illetők nyers duuavizet ittak. Dimaviz-ivásra rászoríthatná a háború a fővárosi egész lakosságát, ha ostrom alá kerülnénk, mert ai ostromlók a vízvezetéket elpusztíthatnák.' Ostrom esetén tehát szükséges volna a városban mindenkit beoltani. Élelmiszerek utján a kolerás fertőzés sok-j kai ritkább. De azért ügyelni kell különösen ott, | hol a háztartás számára mindent idegenből sze- j reznek be. A védekezésben tehát nincs semmi nehéz-1 ség. De emellet. a közönség még szét is fogad | és betartja a hatóságok közzétett figyelmeztetéseit, semmitől sem kell tartania. Ennek dacára • i a kolera még mindig rendkívüli rém a közönség szemében. A közegészségügy terén mindenesetre jogosultabb a túlbuzgóság, mert inkább tegyünk! többet, sem mint valamit elmulasszunk. De végtére is itt vaunak bizonyos határok. Szükség nél1 kül nem szabad az állami es társadalmi élet egyéb fontos nyíl vaníliásait akadályozni. Es különös, hogy a közönség főleg a hivatalos helyeken való érintkezésben latja a főveszedelmet. Pedig a hivatalos és magánjellegű

1 érintkezés közt természettudományi alapon nem lehet különibségei tenni. Es ha az embereknek egymással való érintkezése kolerás időben csak-j ugyan veszélyes volna, akkor elsősorban az ősz- ! szes vendéglőket, kávéházakat, mozgószinházakat és közlekedési eszközöket, kellene használaton kivül helyezni. Ezekben vaunak együtt az emberek néha igazán bámulatrauiólto zsúfoltságban. Igénybe veszi ezeket akármelyik bacilusgazda polgártársunk is. Megfogja a kilincset, széket, csészét, poharat, tányért, evőeszközt, vagy a kocsi kapaszkodóját, még pedig — bo- J csánat — de nem mindig abszolút tiszta kézzel, j Sőt a felsorolt tárgyak egy részét szájához is veszi. Azok aztán belekerülnek a mosogatóvizbe a többi közé, anélkül, hogy előbb fertőtlenítenék. A mosogatóviz pedig minden inkább, mint fertőtlenítő folyadék. Es ezekre senki sem gyanakszik. Leültünk' az üresen hagyott helyükre. Nyugodtan használunk utánuk mindent, ellenben nem merünk az ismerőseinkkel kezet fogni és féltjük a gyermekeinket az iskolábajárástól. De hát hiába! A közfelfogásnak kell változnia, hogy tárgyilagosabbak lehessünk a kolerával szemben. Mert szegény tisztviselőn hamar elverik a port. Nincs könnyebb, mint a ható iági közegeket meggyanúsítani és mindjárt eljáiástik eredményének bevárása nélkül el is ítélni. Dr. Barsi Jena. A háború krónikája. — 1914. December 10. A szövetséges csapatok elfoglalták ÉszakLengyelországban Przasmys helységet. Belgrádtól délre 20 ágyút zsákmányoltak csapataink. Nagy török győzelmek a Kaukázusban. Nagy angol hajóraj megtámadott német cirkálót: a „Schazuborst", „Gneisenan" és „Leipzig" elsülyedtek. December 11. Galíciában visszaszorítják az oroszokat. A Kárpátokban sikeresen üldözik az ellenséget. Bártlat, Mezölabarcot és Sztropkót visszafoglalták. Osztrák-magyar repülőgépek bombázzák Cetinjét, és a Lovcent. A nagy tengeri csatában a „Nürnberg" német cirkáló is elsülyedt. December 12. Orosz-Lengyelországban, a Kárpát okban és Przemysl körül győzelmesen folyik a harc az oroszok ellen. Batumot a törökök ostromolják szárazon és vizén. A mohamedánok eltoglalták Cliartumot. Anglia és Nématország áll.tudóan építi a hadihajókat. December 13. A Varsó körüli nagy harcokban ujabb 11000 orosz fogoly és géppuska jutott a szövetségesek kezére. Két hét óta bombázzák Lovicot. Galíciában győzelmesen verik az oroszokat: Ujsandecet, Gribovot, Gorlicet és Zuigrodot viszszafoglalták. A Kárpátokból menekülnek az oroszok : Zempléniben már nincs orosz. December 14 A Kárpátokban 2 nap alatt 0000 oroszt fogtunk el és 10 gépfegyvert, zsákmányoltuuk. Az oroszok eddigi vesztesége a „Tenips" szerint .1 és fél millió ember. A monarchia csapatai a túlerőben levő ellenséggel szemben feladták az offenzívát. Batuni ostroma folyik. December 15. A szövetséges csapatok az oroszok üldözése közben íllOOO orosz katonát fogtak el. — Csapataink kivonultak harc nélkül Belgrádból. — A nyugati harctéren állandóan visszaverik a franciák támadásait December 16. Észak Lengyelországban ujabb 15000 fogoly és 4 géppuska jutott a kezünkbe. Krakótól nem messze visszafoglaltuk Boebuiát. A przemysli helyőrség diadalmas kirohanása. Török győzelmek az orosz Kaukázusban és Perzsiában. A német flotta megtámadta az augol [iáitokat. VEGYES HÍREK. — Emlékmüvet a hősöknek. Ha az ember Németorszákbau utazik, úgyszólván a legkisebb kis városkában lát díszes vagy kevéssé díszes emlékoszlopot vagy táblát, amelyen az 1S70/71 évi francia-német háborúban az illető községből származó elesett hősök nevei vaunak megörökítve. Már városunkban, az ország más helyein is felmerült az eszme, hogy a nemzetünk léteért most folyó titáni küzdelem halottjainak emlékét is meg kellene örökíteni minden magyar helységben. Városunk bizonyára az elsők között lesz. amelyek ezt a szép eszmét a háború befejezése után leghamarabb megvalósítják. Sajnos, szomorú büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy lesznek hőseink elegen, kiknek nevét szeut kötelességünk minden idők számára megörökíteni. Az Iparmű veszeti társulat már pályázatot is hirdetett ily emlékműkre, hangsúlyozva, hogy nagy súlyt helyeznek oly pályatervekre, amelyeknek költsége egészen iniiiiuális: legfeljebb 100 korona. A költség maximuma: ,'JOOO korona. Az emlékmű lehet falba illeszthető falitábla vagy egyél) a célnak megfelelő művészi munka. A pályaművek közt épugy lesz szükség kicsiny, talusi templom falában illeszthető. 10-1Ö névnek szánt kis emléktáblára, mint különböző helyeken felállítandó szabadon álló emlékműre vagy oszlopra. — Elesett ea megsebesült hősök. A legutóbb megjelent 71 szánni veszteséglajstrom, a következő m. kir. 20. honv. gy. ezredbeli pá-