Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914

1914-01-25

XLI. évfolyam. Pápa. 1914. január 25. 4. szám PAPAI LAPOK Papa város hatóságának es több pápai 8 papa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden rnirnip, Szerkesztőség és kiadóhivatal Goldherg (Jy lila rupirkoreskedcHc, l'ö-lér J.!-ik sziiii. Tel ::cr. i;C EZam A szerkesztésért fi-lolls lantulujdono*: GOLDBERG GYULA KISfteetiMk A« hirdetési dijak I Isp ki.idóinvatalahoz k lildeii'I'Tk. A ;ap ara : pgbit/. évre 12 kor., fSlérre >! negyedé Vr« !. Nyilt-ter soronként 40 Bllér, — Bírva* szán Ara .;•') IUI. sok visszahozatalára. Ki lehet képezni egész csatoirnaépitő, vizvezetéképitő stb. ősapátokat, amelyekel lehel vinni városról-városra s akar tiz esztendeig is folyton ellátni munkával és keresettel. De ha a vállalkozók munkásszerződ tetői kellő beosztás nélkül utazzák be az országot, olyan munkáshiányt és mezőgazdasági munkásválságot hozhatnak létre, amelynek káros következményeit megérezheti az egész ország, A munkabérek egyszerre óriásit szöknek, a városok tuldrágan fognak építeni, a mezőgazdasági termelés pedig ahelyett, hogy növekednék, erősen csökkenni fog. hz a csökkenés kétszeresen lesz érezhető. Mert egy nagy tömeg ember neniesak, hogy megszűnik termelni, hanem városi fogyasztóvá is lesz. A drágaság meggyarapodni fog anélkül, hogy mezőgazdaságunk termelési képességét fejlesztené. Egyáltalában nem óhajtjuk városaink fejlődésének visszamaradását, sőt természetszerűleg szükségesnek tartjuk. De épeií Magvarorsz.ii: agrárállami természetének megfelelőleg vigyázni kell .\nw, hogy a városok fejlesztése ne menjen a mezőgazdasági termelés rovására. T iL £L O A IDÖ A PLÉBÁNIÁN. Meg harmatos künn mind a fűszál. Alig-alig tüz csak a Nap. A plébánia udvaráról: Keresztelni siet a pap, l>elelő ponthoz ér immár tül, Kifogyott mar a tele nap . . . A plébánia udvaráról: Ksketéste siet a pap. A lény sugara összetörve . . . Itt a szürkülő alkonyat . . . A plébánia ndvai áról: Temetésre ií< I • pap. Balázs Rezső. EGY RÉGI NÓTA. Egy régi nóta fajé dallamát. Mely sipen lujja egy dalos legény. A l>us akkordok lágyan szólnak át . . , mennyi Imnat bennük s tört remény Egy ré^i nóta fájó dallamát Az esti szelió húzza szüntelen, Elövessem én is a isáraa fát . . . Kitérem őt és balkán könnyesem, Qéczy Ede. Csiky Gergely, öl. Irta: Mikszáth Kálmán. i Bel a gyönyörű \ ím aemlékeséel Mikszáth a magyar szinpad egyik igen liirneves iró-muukásaról, Csiky Gergelyről 181.*l-ben irta. Csiky halála alkalmából. Most ez a nekrológ njra meg lőj; jelenni az író Hátrahagyott Iratainak „Az én halottaim" oiniíi kötetében, melyet Kuhiiiyi Mú/.es. dr. rendezett sajtó alá. Nagy örömünkre szolgai, hogy a ki adó Uévai Testvérek szives engedelmével már most gyönyörűséget okozhatunk vele olvasóinknak. | A mi Iánk is vedlik, sárgul. A/, a fa t. i.. amelyiken én is valami levéiléle vagyok valahol alul; a mi generációnknak a tája. Hol-hol lehull egyik levele: harmadéve a szegéuv Visi Imre ment el : a jók legjava. Koran halt meg, de ö maga lmtáiozhatta volua cl, talán a saját kedvéből is meghalt volna, hogy tovább almodhassa a Tisza-korszak uralmat odalent . . . A/.tán meghalt a kis Iteviezky is. J<S pajtasom volt. Itt ült a mellettem levő asztalnál. A legszebb levelek egyike volt ezen a mi fánkon s lehullt. A halai egyik leiiellete lefújta. Most padig egy egétc galy törölt le: Csiky Gergely, Ep n ai a galy. amelyen a legjobb gvűlliöles termett. Mi rajtunk hát a ».<>r. Kezdenek mar a íiuk 1 megindulni • . • Szomorú dolog, de umg kell lenni. Utea akarata bizonyara. Akik elmentek, azok elmentek; nem mi Inak róla geiumit ; de nekünk fáj. akik itt maradtunk, i hogy már ők nincsenek többé. Veri Bség a pörö'y 'a sárga aranyat a kórtuö'i pénzverdében, de mi felsóhajtunk: „ugyan kinek veri?" Szállong még az ajkakon röpke éle, eleven szófordulat; de már nem I tesszük utána : „Ejnye, de érdemes volna elmondató Csi k v nek.

u Tüz. még tu íjd ki dijakat az A kaI démia, de már nem jeeyezzük meg suba többé: „ Vájjon mit fundál ki megint Csiky?" Nem fundál már ő ki semmit. Mereven, liidegen fekszik, kihűlt elmével, kihűlt szívvel. Még felhangzik egyszer a taps, mikor az Atyafiakat előadják, a megmaradt uj darabját, amire most készülnek a színháznál. Micsoda taps lesz az! Kinek fog az szólni? — Még tán belekiáit a karzatról etry par együgyű néző : — Lássuk a szer/ói ... a szerzőt ! Hívni fogják ! — A rendező kijö. Vájjon mit fog felelni? Kelelhet-e olyat, amin el ne lakadjanak sírva? Elmondja-e, hogy vissza nem jöhet onnan többé. •ftart LA4 VV A legjobb és 4 legtartósabb drótszálas lámpa. Húzott drótszállal 75°/s árammegtakaritás. Kapható villanyszerelési üzletekben, villanytelepeken és a MAGYAR SIEMENS-SCHUCKERT-MÜVEK-ntl. Budapest, VI. TirtMwnrt 36. Gjír-utcii 13. iBZiazflasüoilí és városamk. A magyar városok közéletében, amennyire hinni lebet egyik kiváló statisztikusunknak legújabban megjelent városi statisztikai művének, munkás iéjlődés indult meg. Hziute tömegesen látnak neki a városok a vízvezeték és csalornaépit esnek, az utcaszabályozásnak és modern burkolásnak, fürdők, kórházak és egyéb középületek emelésének, világítási müvek létesítésének. Olyan nagy arányúnak mutatkozik ez a fejlődés, hogy pénzzel való ellátására egy nagy pénzintézet alakult, amelynek igazgatóságában a városokra hivatalbél felügyelő belügyminisztérium is képviselve van. Ez a fejlődés örvendetes jelenségszámba menne, ha nem kellene joggal káros kisérd jelenségektől tartanunk. Ha ugyanis nem országos Áttekintéssé] és kellő beosztással megy a dolog, munkásés pénzválságra vezethet. Kötelességünknek tartjuk erre az illetékes körököl már jó előre figyelmeztetni. Hasonló rohamos fejlődés ment végbe a inult század nyolcvanas éveiben Angliában. A városok egyszerre tömegesen irták ki a különféle városfejlesztési közmunkákat. A vállalkozók mindenütt megkötötték a szerződést és mivel természetesen sok munkásra is lett szükség, ügynökök lepték el a lalvakat s csapatostól vitték el a mezők munkásait a városok falai közé. Ebben az időben néptelenedetl el az angol mezőgazdaság s bár a nagy városi közmunkák megszűntek, meg ma sem lehet a városi életbe belekóstol! munkásokat a mezőre visszakapni. ,\ városi munkásság nyomora pedig folyton nő és csak közjótékonysági alapon szervezeti mezőgazdasági munkástelepek utján lehet ezt a nyomort egészséges fÖldtnivelésre váltani. A mi mezőgazdaságunk igen nagy hijján van most is munkaerőknek'. Pedig olyan időben élünk, amikor a mezőgazdasági munka igazán jutalmazó kezd lenni s amikor valóságos mulasztás a föld termőerejének bármi kis részét is kihasználatlanul hagyni. I )e ha megindul a városi in unkáit oborzás, a falvak mezőgazdasági népe még jobban megritkul. Mert a városi icn_ukák legnagyobb, részének főídénye épen összeesik a mezőgazdasági főmunkaidénnyel. Kz igen fontos körülmény és kár lenne figyelmen kívül hagyni. Városaink fejlesztési munkáit fel kellene használni Amerikában és Romániában nem boldoguló magyar munka-