Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914

1914-07-05

húzódik — beboltozutlaiiul és terjeszti azt az irtóztató bűzt. ami az embert visszafordulásra készteti: és hogy teljes legyen a tableau egy. „tilos a szemét lerakodás" felírású tábla tövében hosszú sora tárul elénk a penetráns szagú szemétdomboknak, amelyeket nem riaszt el a város szigorú utasítása attól, hogy bacillusaikkal terjesszék a legkülönbözőbb nyavalyákat, bogy beteggé tehessenek egy egész város részt, esetleg az egész várost. Az Irhás-utcában tetemes költséggel beboltozták a Cinea árkot, miért éppen az Árok utcaiak mostoha gyerekei a városnak?*) Epen ezen a környéken, ahol a szegényebb néposztályhoz tartozó emberek, bizonyára többedmagukkal, alacsony, kisablaku, gerendás szobákban laknak.-itt volna első sorban szükség siii^ös intézkedésre, hogy azt a kevés levegőt, ami egy-egy emberre jut, megjavítsák, megtisztítsák a baoilhisoktól, miazináktól, a sok nyavalyától. Talán arra vár a város, mig az utca kiépül, diszes palotákkal szegélyez ve és akkor akarja eltüntetni a bűzös pocsolyákat és a mérhetetlen portengert? Ez rossz politika, ez nem fog beválni. Biztos tudomásom van róla, hogy a zsidó hitközség a város major mögött elterülő telken polgári iskolát szándékozik építeni: de ki Vállalja a felelősséget annyi gyermek egészségeért, ilyen körülmények közt? Meg aztán ott a zárda, ahol színién pár száz gyermek egészségéről van szó. Egész télen tele volt a város járvánnyal, az egészségügyi bizottság hétről-hétre ülésezett és sajnálattal jelentette, hogy a járvány egyre tart. Mit gondol a I. városi Tanács, nincs az Árok utcában uralkodó szomorú állapotoknak RAmmí kii'/o ebbpzV Nincs még egy éve, hogy befejezték az Esterházy 11 ti kőkerítés „monumentális" építkezését, bele öltek ezreket, az idén meg a volt Koritschoner ház helyén csináltak virágágyakat. (Pedig e helyett is okosabb lett volna gyermek játszóteret létesíteni, ami egy sincs nálunk.) Hát ez mind nagyon szép, én sem vagyok a szépítésnek elvi ellensége, de nem találják az urak fontosabbuak az Árok-utcai pocsolyák kiszárítását, az utak pornieutesitését és a szemétdombok elhordatását? Vagy tán azt hiszik, hogy kormányozható szellőkkel arra terhelhetik a Jókai utcai virágágyak kellemes illatát? Nem uraim, mi még ráérünk a virágok ültetésére, nekünk még először ki kell gyomlálni a gazt. ami uton-utl'éleu felburjánzik, nekünk még vannak foutosabb teendőink is. Nem kell törni i fejünket, hogy hova fordítsuk a pénzünket, ami niucs. Kár fizetnt a drága kamatot a .'10500 K után, azért, hogy valamelyik Íróasztal fiókjában porosodjanak a városrendezés aktái! A város bizonyára azt fogja mentségéül felhozni, hogy még nem fejeződött be a két szóban forgó házra a kisajátítási eljárás. J )e hiszen míg ez elintézést nyer, addig bectoliter szám lélegzik be a piszkos pori és bacillust. Kz nem akadály a Cinea beboltozásánál is a szemét elbontásánál. E végett még nem kellene holnapra halasztanuuk amit ma is megtehetnénk, a mi halasztást nem tür. . , *)Ugy tudjuk, hogy a város képviselőtestülete a kérdéses helyen három híznak a kisajátítását rendelte •1. Mindaddig mig ezek n liázak a virus liir;okát>a nem jutnak, nézetünk szeiint elhibázott lépés volna ott rendet ikarni teremteni. Szerk. A gyermekek idegességéről. Napjainkban nagyon terjed a panasz, hogy gyermekeink ideges főfájásban szenvednek. Dr. Bresgeu ezen jelenség okait négy csoportba osztja. Az első csoportba számítja az agy és agybőrnek betegségeit, amint ezek felnőtteknél ós gyermekeknél előfordulnak. A második csoportba számítja az általános testi gyöngeséget, előidézve részben rossz, nem elégséges és rendetlen táplálkozás által, ide számithatók továbbá különféle emésztési zavarok is. Ez utóbbiak oka legtöbb esetben a tápanyagok elnyelése, anélkül, hogy azokat kellően megrágnák, mi gyermekeknél nem éppen ritka jelenség. Ehhez járul még azon körülmény is. hogy gyermekeinknek megengedünk sokat inni. A gyermekeknél gyakran előforduló gyors elnyelése az ételekjnek leginkább a szülők figyelmetlenségére vezethető vissza, kiknek még arra is szigorúan kell ügyelni, hogy a rendes étkezési időn kivül a gyermekek ne egyenek. A főfájás okainak .'5-ik csoportja a legnagyobb részt az iskolát terheli. Dr. ; B res gen elsősorban az oktatásnak a korai reggeli órákban való siettetés által nem lehet elég alapos, amely hiányosság még egyéb visszás állapotokhoz vezet. Különösen télen az oktatásnak regjgeli 8 órakor való megkezdést; nagyon korai, nemcsak, hogy a gyermekekre ! nézve nem előnyös a korai felkelés, de előfordul az is, hogy a gyermekek megjelenésekor az iskolában az iskolatermek még nincsenek eléggé fűtve és a világosság sem alkalmas még az oktatás megkezdéséhez. A szemek tulterheltetése lőiVi jás Kibáiy, hogy ilyen nagy és diadalmas szépségek tetemnek meg lelkében és szerette volna, ha ebből a boldogságból valami kicsordul a szivéből hatalmasan zengő melódiákkal, érces hanggal és szeretett volna sirtii, hosszan és mélyen sirui, annyira boldog volt. Mert Ság Mihály nem az ürülő és nevető emberek közöl való volt, akik kacagni tudnak. Az <> !elkél>en legmélyén nagy és fel-felbugó szomorúságuk voltak eltemetve, s lelkére, mint sima gyöngyre • tömött]Ság volt vésve. Ilyen volt Sag Mihály és vagyunk sokan, akik megérezzük, hogy csak a szomorúságban van szépség es akikre ujjal mutatnak a többiek, az egész világ, az élet utálatos prédikulói és nevetnek rajiunk egészséges nevetéssel és mondják: — Nézzétek a bolondok, akik nem tudják, Ilii ar élet, és akik nem élnek. ]'•.- jöttek napok, amelyek mintha kicseréltek vr/na Ság Mihályt. INcnk.ii reggel kelt föl és amint kiment az ti teafa és az arcán elömlött a nap tüzszinü silgarl.'-véji. egy-egy pillanatra behunyta a szemét, hogy CfÜpl téiiveset, róz-a-/inü ragyogást lás-on és ilyenkor ugy érezte, hogy mosolyog a lelke. Könnyen érezte ilyenkor magát és erős, büsz'..

loch es nem a hazakhoz simulva járt, mint mási i. szenvedéssel teli és zaklatott napokon, hanem a járda közepén és ragyogó boldog és diadalmas Volt ai arc. I gl járkált I sok nappali ember között, mint aki nem uj idegen ez. ez a sok küzdő és akaió ember, ez a sok- nevető és boldog are, melyet a . ... nap még nevetőbbre, még boldogabbra aranyozott. l"j volt neki a látása ennek a sok embernek, akiről meglátszott hogy mind valahova mennek, valami biztos eél felé, nem ugy mint ő, mint az éjszaka kóbor vándorai, akik lehajtott fejjel handukáliak az utcákon, amelyik az ő lábuk alatt az élet országútává válik. Az élet keserves országuta lesz az éjszaka embereinek az aszfaltos utca, akik szenvednek mindig és a szenvedés nekik nz élet. De most ezen a friss és napsugaras délelőttön nem szenvedett Ság Mihály. Tudott örülni az utca apró örömeinek és fajt neki az utca sok kis tniuiatiir bánata mert vannak az utcának örömei és bánatai is — és olyan derült-uyugodtau nészett mindenki szemébe, olyan kacagó és nevet'i leiekkel járta az utcákat, mint a többi ember. Es szerette volna ezt a sokrsok apró kis embert eg}" nagy és széles öleléssel a melléhez szorítani es szerette volna, ha nagy és hatalmas lett volna, ha az emberek, az utca ugy bújtak volna a melléhez, mint az apához bújik a kis gyerek. Es ilyenkor eszébe jutott Ság Mihálynak ugy délután felé az is, hogy ez az élet. Es dagadt büszkén és önérzetesen a melle, hogv íme most megtalálta az igazságot, amelyik mégis az életuapok igazsága. ('s.tk mnló pillanatra jutott eszébe, hogy kár, liogy a

«c az igazság sokak igazsága, hogy nem kivételes igazság és hogy szürke, hogy nem kell már érte küzdeni, pedig az igazságok egyedüli értéke, hogy küzdeni kell értük. De nem gondolkozott, ezen a napon ilyen dolgok felett Ság Mihály, inert u napsugár lustává tette az agyvelejét is, amelyikben rózsaszínű köd kóválvgott és olyasvalami határozatlan érzése volt, hogv most minden, minden azért vau, hogy neki Ság Mihálynak egy rózsaszínű napot szerezzen és minden, minden azt lesi, hogy ö Ság Mihály jól érezze magát. Vasárnap volt, az emberek is vasárnapiak es a napsugár is mintha a vasárnapi mosolygását vette volna fel. Es ebben a hangulatban Ság Mihály elé toppant a lány. Már régen ott volt mellette, hiszen a korzón vele sétált, de eddig valahogy nein vett róla tudomást a lelke. Most azonban hirtelen beleroppant az életébe. Talán azzal a liliom parfümmé' repült a lelkébe, ami a ruhájából áradt ki s amelyen megérzett a friss lánytest illata is. (jondolt Sag Mihály előbb is lányokra. Amint ar. utcán járt, kelt, nem ilyen rózsaszínű hanem lázas es zaklatott estéken, mentek el mellette lányok, asszonyok és azoknak is volt finom parfümjük, amelyikbe xcjtésszerün simult a hamvas rózsaszintestek illata, de ekkor szomorú volt Sag Mihály , és szenvedett, m'g most, oh most egészen olyan volt, olyan vasárnapi, olyan nevető mint a többi ember. Ks mellettit ment a lány, és néha összesurlódott a karjuk es napfény is volt és Ság Mihály meglátta őt és hagyta kellemes lustasággal, hogy bele I röpüljön a lelkébe. Ks ketieu mentek a korzón a liget felé és H akkor rs.ig Mihály -- maga sem tudta hogy, ti kezébe vette a lány kezét — meleg voit és puha. Ugy mentek aztau es tavasz lett az őszben, sütött I talán :i nap is és a ligetben voltak. Ks Ság Mihály mikor néptelen helyre értek megcsókolta a lányt.