Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914

1914-07-05

okoz. A szellem túlterhelése főfájást okoz. A szellem túlterhelése niég inkább jár ezzel a bajjal. Dr. Bresben véleménye, hogy a gyermekek szellemi túlterheltetését az iskolában általában véve nem annyira a tananyag sokasága okozza, hanem inkább annak nem alkalmas beosztása. A tulterheltetéshez hozzájárulhat még azonkivül a tanórák helytelen beosztása is, ha pl. a nehezebb és könynyebb tantárgyak nem váltják íöl egymást helyes és kellő lelosztásban. Az előadó rossz beosztást lát abban az általános szokásban is, hogy már a középiskola első éveiben a 10-12 éves gyermekek folytatólagos oktatásban részesülnek a (í-7 óráig terjedő délelőtti órákban, ami nagyon is alkalmas szerinte arra, hogy az ifjúságnál az ideges főfájást terjessze. A gyermekek szellemi túlterhelése azonban maguk a szülők által is annyira gyarapittatik. hogy az eljárásuk gyorsan ideges fejfájást teremt. Elsősorban a zene az, amelynek gyakorlásához különösen a leánykák tulzsenge korban és a kellőnél több időn át késztetnek szülőik által, továbbá leginkább a jobb körökben nem ritkán előforduló magán órák idegen nyelvekben vagy más az iskola keretén kivül álló tantárgyakban. A szellem netáni tulterheltetésének ellensúlyozását dr. Hresgen a test kiképzésében látja, de ügyelnünk kell arra, hogy az egyik vagy másik alkalmas testiryakorlat ne fajuljon üres sporttá. Eyyéb okok, melyek ideges fejfájást idéznek elő: az orr, a fülek, szemek, a fogak és torok megbetegedése. Mindebből látjuk, mily számos indító oka van a főfájásnak. Ha tehát saját Ó maga is bámult ezen, de ugy érezte, hogy «'! most nem magától, nem öntudatosan cselekszik. Valami idegenül édes és rózsaszínű hatalomnak kellett vele parancsolni, de olyan jól esett gondolkozás nélkül, odaadóan engedelmeskedni ennek a parancsnak, hogy még eszébe sem jutott, hogy ellenkezzék. Es szépen, iaasan hajol oda a lányhoz és megcsókolta az ajkát és most ;

s szeretett volna sirni, de 6 nem olyan sirassál, nem fájósán, miut azelőtt, máskor, de nem sirt, hanem a karjába vette a lány karját, odaszorította a melléhez, a kezébe vette a kezét is, és hatalmasnak, nagynak és erősnek érezte magát. Es mégegyszer megcsókolta a lányt. Most már keményebtien, akaratosan. A láuy ajka, a téligérett üde ajka is visszaadta a csőkot. Es Ság Mihály ugy érette, hogy ez az élet, hogy mpst igazáu boldog. Mert beldogok vagyuuk IUÍ mindég, ha ilyen nagyon terhes és nagyon sok fájdalmunk van és van is ilyen fajdalmunk mindég, ha valami «des zokogó boldogság vau a lelkünkben. Boldog is volt igazán, nagyon Ság Mihály és ugy érezte, hogy ez a boldogság : meglógni a kezét, a puha meleg kezét egy lánynak es vetetni szépen, lassan, csendesen és érezni szivünk mellett a szivét, érezni, hogy boldog, annyira boldog, hogy simi szeretne, hosszan és mélyen sirni és erezni, hogy ezt. a boldogságot, mi okoztuk. Ez ax érzés hatalmassá, erőssé, biztossá és melegszívűvé tenne bennünket és mennék nyugodtan, lassan, összeringó lépésekkel, egy szőkeltajii, lehajtott fejű lánnyal, akit mi vezetünk . . . * (Folyt, köv.) gyermekeinkkel jót akarunk, ugy azokat az iskolai éveikben kell legnagyobb figyelemmel kisérnünk. Különösen fontos, hogy a tani toknál megtudakoljuk a gyermekek szellemi tehetségét és felfogását mert felfogásától függ, hogy szabad-e a gyermeket az iskola köteles munkáján kivtil még magán tantárgyakkal, nyelv és zene Oktatásnál terhelni. Gyakran mondjuk a gyermeket lustának, hanyagnak, ösztökéljük folyton munkára, pedig visszamaradásának oka testi gyengeségében rejlik. A községi takarékpénztárak. Irta : Lukacs ödö 1, Naíryvá-ad pénzügyi tanácsosa. A fakultativ községi tenykedás költségei, másrészt a kötelező feladatok terhei a varosok pénzügyi szükségleteinek oly hatalmas és gyors emelkedését, idézték elő, hogy ezt a bevételek természetesen emelkedése nemcsak hogy utol nem érte, de a rendelkezésre álló készletek is kiinerittettek, sőt az önkormányzat, adóterhei is anynyira megnövekedtek, hogy a városok nagyrészében az adózóképesség is a kimerülés határán áll. Ily helyzetben természetesen a városok a jövedelemszerzés ama ujabb módjai után kutatnak, amelyek a közteherviselésre betolj ássál nincsenek és gyümölcsöző jellegüknél lógva mégis tekintélyes hasznot Ígérnek. A városi pén/.ügyi politika inár régibb idő Óta sóvárogva tekint a pénzintézetekre. Az utóbbi időben mindinkább erösebb lendületet vesz a községi pénzintézetek létesítésére irányuló mozgalom. E mozgalomnak eddig egyedüli morota : a jövedelemszerzési vágy s nincs mögötte a kapitalista gazdasági szervezet, átalakítására irányuló célzat. Kétségtelen azonban, hogy a proletariátus, a pénz- és hitelközvetités e községi szerve/ete. mint védelmi sánc mögött kivan elhelyezkedni s ennek oltalma alat t kiváltja felvenni a küzdelmer a kapitalizmus ellen. A községi takarékpénztár egy i észt felszabadithatja a községi üzenteket a magántőke nyerekedő hatalma alól. másrész* kedvezőbbé teheti a hiteligények kielégítésének feltéte.eit is s igy megkönnyítheti a lakosság egyéni termelő tevékenységét. Kétségtelen, hogy a községek pénzintézeti tevékenykedésének minél szélesebb körre való terjedése, mint minden oly akció, amely rendszerváltozást kíván létrehozni, gazdasági szervezetünk érzékenységét fogja érinteni s épen ezért körültekintő szemmel és nagy óvatossággal kell előhaladnunk s a szemben álló érdekek paralellograminája által megadott irányt követelntiuk, hogy a községi közélet által megindított ujabb mozgalmat olyan mederben tereljük, amely gazfasági erőnek gyűjtésére s igy a gazdasági szervezetünk erősítésére, nem pedig azok széttagolására legyen alkalmas. A községesitési kérdés megoldásának titka IMI in körülmény tisztázásában rejlik, éspedig: ai a községi pénzvállalkozás céljának helyes kijelölésében, b) üzletkörének célirányos megszabásában ?s végül c) az alapítás feltételeinek gondos megalapításában rejlik. Seidel definíciója szerint a takarékpénztárak i kis töke egyöntetű gyűjtésére, kezelésére és kamatoztatására szolgáló intézmények. Ehhez nint további rendeltetést, a népjólét szolgálatát, cell hozzákapcsolni. A községi pénzintézetek renleltetésének, céljának ily módon való megszabását a ninnicipalizálás Iii vei szegényesnek milösithetik; azonban ez egyszerű keretekben való naradást. teszik szükségessé természetes fejlődés Eövetelniényei. pénz- és lntelszervezetünk mai éjlettsége. gazdasági viszonyaink s a mindezek smeretéböl megállapítható gazdasági érdek és izükségeség. Németország példája is ezt mutatja. Ott a takarékpénztárak kezdetben a nép segítségét vallották céljukul s kölcsönintézinényekké csak később es csak részben fejlődtek. Megizmosodásuknak titka uem csak abban rejlik, hogy a magánvállalkozásokkal egyidóbeu keletke/.tek. hanem abban is, hogy az egészséges fejlődés követelményeinek megtelelóleg szabták meg azt a kört, amelyben pénz vállalati működésüket megkezdték és tolj tattak. Kétszeresen szükséges, hogy a fokozatos és természetes fejlődés ez útjáról mi le ne térjünk. Okuinunk kell a/okon a tapasztalatokon, amiket a gazdasági ku tuiában haladotabb országok gazdasági fejlődése s a gazdaságtörténelem nyújthatnak nékünk, mert csali igy kímélhetjük meg országunk teimelését és nemzeti vagyonát a helyes irányú haladásért folytatott küzdelem felesleges erő veszteségeitől. A fejlődés természetes rendjéhez való alkalmazkodást, a fokozatosság betartását teszik egyébként ránk nézve szükségesé töketermelésünk csekélysége, gazdasági eletünk vérszegénysége. Az előbb kifejtett gazdasági princípiumból kiindulva könnyen megszabható az a kör. amelyen belül a községi takarékpénztár tőkéjének és betéteinek gyümölcsöztetése céljából működhetik. Igy papillaris btztosttéku értékpapírokat szerezhet be. Tekintve azonban, hogy ugy a t >kekainatado, mint, a tőzsdei árhullámzás, a/, by papírvásárlások pénzügyi hasznát igen csekélyre szállítják le, ennélfogva rátérhet a községitakarekpénztár, törekvő és megbízható kisexistenciák részére rövidlejáratú, s mers'kelt kamattélü kölcsönök nyújtására. Tőkeerejéhez mérten résztvehet, közegészségügyi, kulturális és szociális községi közintézmények financiális megalapozásában is. Ott, ahol a hitelszervezet hiányos, a községi takarékpénztár általános hitelintézette is kifejlődhetik, s mint ilyen községi kölcsönöket, nyújthat, jelzálogüzietef, folytathat, — feltétlenül ki kell ásottban zárni üzletköréből a spekulativ hitelműveletek, mint pl. üzleti konjunktúrák hatásának kitett vállalatok alapítását, tőzsdei üzletek't, részleti s igérvéityüzleteket stb. A most vázolt téladatkör minél biztosabb és eredményesebb betöltése, a pénzügyi szohditás igazolása, a betevők érdekeinek a biztosítása, s a községi pénztárnak az üzleti kockázat, esélyeitől való lehető függetlenítése báljából szükségesnek tartóin, hogy az alapítás teltétele gyanáiit.a községi takarékpénztárnak megfelelő alaptőkével való ellátása kötelezővé tétessek, s egyszerstnint a t.artaléklap képezésénél követendő eljárás, ennek nagysága s felhasználásának feltételei törvényhozás utján szabályoztassanak. VEGYES HlfE — Tanacsbiro választás. A dunántúli ref. egyházkerületben megüresedett tanácsbirói állásra ÜU8 leadott érvényes szavazatból 25i' szavazattal dr. Antal (iéza városunk orsz. képviselőjét egyházkerületi löjegyzót választotta meg a híveknek impozánsan megnyilatkozó bizalma. — Biroi vizsga. Kapossy Artúr kir. törvényszéki jegyző, dr. Kapossy Lucián főiskolai tanár Ha, aki hosszabb ideig volt joggyakornok a pápai kir. járásbíróságnál, t. évi június ;{()-áu sikerrel tette le a birói vizsgát, a budapesti gyakorlati bírói vizsgáló bizottság előtt. Gratulálunk! — A Pápa városi Jótékony Nöegyesület értesíti a t. közönséget, hogy f. hé ;>-ikére hirdetett népünnepélyét az országos gyász mint j bizonytalan idöte elhalasztja. — A városi halottas es koszoruskocsi használati dijai- A v. tanács legutóbbi ülésében a városi halottas és koszoruskocsi diját a következőleg állapította meg: az üvegezett kocsi 1 pár lóval ;{."> K. — 2 pár lóval .

r

>0 K, — a koszorús kocsi 1,"> K, — vidéki temetéseknél ."»0

o

e-kal magasabb a használati díj.