Pápai Lapok. 41. évfolyam, 1914

1914-04-05

Koreinházra vonatkozó határozat városszerte nagy felháborodást keltett. Kéri a polgármestert a a tanácsot, hogy az építési engedélyt a beadott felebbezés eldőlte előtt ne adja ki Koreinnek. Polgármester kijelenti, hogy ámbár a birtokon kivül való felebbezés kimondását az állandó vá­lasztmány javasolta, hajlandó dr. Lakos kérelmét teljesíteni. A nagy zaj közepette polgármester Nagy Sándor képviselőt, ki folytonosan közbeszól és lármáz, csendre inti. Bülitz Ferenc, majd Koréin F.rnü tiltakoznak dr. Lakos Bélának az érdekelt­aégre vonatkozó kifejezései ellen s hangoztatják, hogy csakis a közügy érdekében szoktak megje­lenni a közgyűléseken. Napirend. Révész Arnold v. főmérnök folytatja a re­ferádát az utcaszabályozási térképre vonatkozólag. Következik a piactér déli vonala. A tervezet a Varasdy háztól u Griffig, a Főutca sarkáig húzott egyenes vonalat tüntet tel, miáltal a Grifftöl a nagytemplommal szemben álló részéből 1 in. szé­lesség elesik. Elfogadták. A keleti oldalon a Kaszinótól az elemi iskoláig húznak egyenes vo­nalat. Keresztes Gyula ellenzi, dr. Hoffner Sán­dor azonban pártolja ezt a tervet. Böhm Samu szerint Ö00 esztendő múlva sem lehet ezt keresz­tül vinni. Nem kell apasztani az építési kedvet. Révész főmérnök ajánlja a tervezet elfogadását, mert a Főtérről van szó. Legalább ez legyen sza­bályozva. Fischer Gyula indítványozza, hogy a Belvárosban csak emeletes házakat engedjenek építeni. Polgármester szerint ez nem tartozik ide. Dr. Hoffner azonban vitatja, hogy igenis ide tartozik s óhajtja az építészeti bizottság pontjai közé ezt felvenni, mibe polgármester beleegyezik. Keresztes Gyula a ltuszek-utca kiszélesitését indítványozza, mit a főmérnök ellenez, mert nem tanácsos sem a plébániát, sem Eisler által birt ui o' l.iliüi házat kisebbíteni. Drága is volna, meg felesleges, mert a Ruszek-utca valóságban zsák­utca. A tervet, Kaszinó és iskola közti vonalat, elfogadják, a Ruszek-utca marad, mint volt. . . Révész főmérnök azután a városházi és a Gritf közti rész szabályozás tervét ismertette. A terv szerint a Gritfböl 88 m hosszúságban 8 '/» m szélességű terület az utcatérhez csatoltatnék, ezt a tervet azonban a polgármester nem ajánlja, inéit részben drága, részben feleslegesnek lát­szik. Dr. Lakos Béla a nagytemplomnak a Fő­utca felül való érvényesülése szempontjából kéri a levágást, a gróf ur talán enged az utcaterület árából. Wüest Ferenc hangoztatja, hogy a Griff levágása esetén nem lehet újra telepíteni a Griffet, mert akkor kicsi a terület. Dr. Fehér dr. Lakossal tart. A Kossuth-utca úgyse szépíthető, legalább a Főtér és Főutca legyen szép, a gróf akarata öt nem befolyásolja. Bülitz Ferenc állítja, hogy a városuak nagyobb érdeke a GrifI felépítése, mint a Főutca szépítése. Révész főmérnök a pol­gármesternek egy ujabb tervét is ismerteti. E szerint a takarékpénztár és az urodalom vegye meg közösen a Főutcán levő Soós- és a Kossuth­utcán levő Fellner-házat, bontsák le és nyissanak utcát. Győri Gyula a szálloda mielébbi építését óhajtja s ezért, hogy a munkanélküliek dologhoz jussanak, a Gritl' meghagyása mellett van. Nem ad semmit a szép kilátást*, de a nagytemplom a levágás esetén le . .»Ina nagyon jobban látható. Polgármester (mintán Nagy Sándort közbeszólá­sok miatt másodsz* . inti csendre) telteszi a kér­dést szavazásra. 1' aói.ssal nagy többséggel a mostani utcavonal m ghagyása mellett döntöttek. A Grill' és városháza közti vonal igy meg­maradván a főjegyző, a főmérnök és dr. Körös felszólalása után Becsey F., majd dr. Lakos Béla indítványozták, hogy az egész ügyet vegyék le a napirendről. Dr. Kende a tanácskozási rendhez szól és kimutatja, hogy amennyiben az általános vita folyamán elfogadták az ügyet, a tárgyalás alapjául, a napirendről való levétel most már lehetetlen. Dr. S he '• •••• /érint igenis le lehet venni a napirei'"" / -", . Dr. Körös ellenben dr. Kendének ,td "o'.gánuester miután Nagy Sándort ni > ' i íidreutasitja s a kivezette­téssel fenyegef.i meg, utal a részletek fontossá­gára s a képvisel higgadtságra inti. A Kaszinó és B bencósrendház közti rész marad, mint van, < !!. r.ben a Steinberger-féle ház­tól a BMSjyeháaán tu! levő Weisz-házig levágást ajánl a bizottság. Dr. Lakos a levágás mellett van, úgyszintén dr. Körös is. Dr. Hotfuer Sán­dor is a levágás mellett van. Ezek a levágások szerinte nem kerülnek oly sok pénzbe. A levá­gás ellenzői ne dobjanak • vitába 100.000 K-kat, mert az nem szép !oh>g, hogy ezzel a laikuso­kat presszionáljuk. Dr. Kende után kimondják a li ház (öö [ ]-ölt levágását. A túlsó oldalon a Geböck-há/ egy vonal a Deák Ferenc-utca foly­tatólagosan • • g iesz levágva. Igy elesik a Giusz-há/.tól (E 1 i testvérek) egy része s a Zöldla vendéglő egy része, viszont hátul egy kis rész a házterülethez jön. A kapuszin ügye nagy vitát provokált. A Kosuth Lajos utca Főtér felöli bejáratot a mos­tani ti m szélesség helyett 10 méterre tervezik a (Steiner bolt) Gritf levágásával, de akkcr mi lesz a kapu feletti emelettel, kérdi a mérnök f Dr. Scheiber a kapuszin megszüntetését óhajtja. Wüest Ferenc ugyan elfogadja a 10 m széles­séget, de a kapu feletti épület meghagyását il­letve az építendő második emeletre vitelét óhajtja. Tudomása szerint az urodalom ott kupolás épü­letet tog emelni, a kapuszin fölé. Dr. Hoffner nem szereti, ha műszaki emberek kontárkodnak a jogászok mesterségébe, s ha jogászok a mű­szakiakat véleményre kérik jogi fejtegetésbe bo­csátkoznak. Itt utca vonalról van szó, nem pe­dig knpuszinröl. Witttnann Ignác kéri, hogy a kapuszin felett emelendő épülésre ne adjon ki a tanács engedélyt. Dr. Scheiber is a boltívről be­szél. Dr. Fehér Dezső szerint nem kell szemé­lyeskedni, ae beszéljünk grófról, hanem utcavo­nalról. A boltiv magánjogi kérdés, ez nem tar­tozik ide. Dr. Lakos hivatkozik a helyi sajtóra, moly éveken át szorgalmazza a boltiv lebontá­sát. Dr. Körös szerint az utcavonal megállapí­tása után, ha építenek, a boltiv magától leesik. Becsey is a boltiv ellen van. Dr. Kende a kárté­rítési igényt fejtegeti. Révész szerint a boltiv nem pöttyanik le, hanem fel fog pottyanni mm a 2. emeletre tervezik. Dr. Körös bizik a tanács­ban. A szavazásra kerülvén a sor, a 10 m szé­lességét elfogadták úgyszintén kimondották, hogy boliiv építése nem engedélyezhető. Kisebb vita volt még a Nobel és a posta­ház közti részre nézve. Wittmann, dr. Lakos, Blau Henrik és dr. Fehér felszólalása után a Hliöin Samu- és Schlésinger-házuak az utcavo­nalba való kihozását fogadták el egyhangúlag. Ezzel fél ti-kor véget ért a gyűlés. Április 2. Az utolsó közgyűlést Mészáros Károly pol­gármester mult csütörtökön délután nyitotta meg, felkérvén a jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Lövy László, Böhm Samu, Molnár Kálmán, Koréin Ernő és Sulyok József v. képviselőket. Révész Arnold referádája alapján folytatták és befejezték az ufoaszabályozásL A Sorompó­utcán egy ti ezer négyzetöles tér meghagyását rendelték el, az utca 2ö méter széles lesz. A Rozmaring-utca 12 méter lesz. A Zöldfa-utcát is 12 méterre tervezik és megnyitják az iparisko­láig. A Cucor Gergely-utcát a Sorompó-utcáig, • Lajos-utcát a Somlói-nt folytatásáig nyitják ki. A Szladik János törése megmarad. A Kertsor­asztalom fiókját kell kinvimom, az a kis revolver egyszerre megszabadítl minden fajdalomtól, minden szégyentől, minden gyalázattok A kezem már a kulcs után nyult, minor a folyosóról a gyermek hangja hallatszott be hozzam. A kis Eva tört, a leányunk. A gyermek egy ingeeskében ugy. ahogy az ágyból kiszökött, állt a jéghideg folyosón. Sírt, zokogott és az édesanyját hívta, mert megijedt valamitől. Egy pillanatig mozdulatlanul néztem a sirő, didergő gyermeket - e pillanat alatt két dolog futott ke­resztül agyamon. Az egyik magamra vonatkozott, hogy nem szabad apjától is megfosztanom ezt az anyátlan gyermeket, a másik önre, hogy soha, semmi­féle vezeklés, könny, fájdalom, de még a purgató­rium tüze sem teheti többé bűntelenné az anyát, ki gyermekét elhagyta. Vannak bűnök, melyekkel szemben magának a inindenhat . Úristennek jósága is tehetetlen. A kisgyermek kiabált: mainu, mama ... kicsike arca eltorzult a fájdalomtól, nagy kék sze­méből hullott a kiuiiiv. Es én tudtam, hogy ezek a könnyek azok, melyek miatt kic-ordul a büu kelyhe, melyek miatt el kell jönni a bünhödésnek. Akkor elégtételt éreztem a gondolatra, ma sajnálom önt miatta. De sem a harag, sem a részvét nem változtat a dolgon semmit. Az ön bűnének kelyhe akkor, az elhagyott gyermek könnyeitől telt meg. Mit akar hát én tőlem? Halk, km.is. keserves zokogás volt a válasz. A férfi várt egy percig. • De ha szenvedésre hivatkozik, talán azt mondanám, lehet, hogy igaza van. Tahin csakugyan nincs jogom eltiltani gyermekétől, csakhogy es a gyermek, ez a fiatal ieáuy uem tudja, hogy ön él. — Hogy en élek ? . . . — Ig n. Mikor azon a rettenetes reggelen ön miatt sírt. ksroiBfa vettem és uzt mondtam neki: Kicsikém, a mn i t.inent messzire, föl az égbe és onnan vigyáz rn'', hogy jó kisleány vagy-e ? A gyer­mek vállamra hajtotta fejM és sovány kis karjával átkarolta nyakamat. Akkor, igen akkor jutott elő­ször eszembe, amit mondtam önnek, hogy kettőnk kosfii nem én vagyok a boldogtalanabb. — Ön azt mondta a gyermeknek ? . . . — A/t mondtam neki, hogy az anyja meg­halt. Átláthatja, hogy ez volt a leghelyesebb, leg­kíméletesebb dolog, amit önnel szemben tehettem. Eleintén meséltem neki az égről, a fehér angyalok­ról, kik közt legtisztább és legfehérebb angyal az ő anyja, később, mikor már nagy leány lett. mond­tam neki, hogy ön meghalt, mikor neki az életet adta. Igy bessáltt m önről, mint egy szentről, egy mártírról, kinek utolsó btiesocsókja kis gyermek homlokát érintette. A leánya imádja az ön emlékét. Egész életének legfőbb vágya, hogy méltó legyen ahhoz az asszonyhoz, aki anyja volt, kinek fehér, tiszta lelke folyton ott lebeg körülötte. Mindennap mondtam önről valami szépet és jót és a leánya lelkében lassankint szentté vált az alakja. A leánya lelkének az ön emléke a legdrágább kincse és min­dig könnybe lábad a szeme, ha önről tudakozódik. A múltkor azt állította, hogy még most is, i - év után is, érzi homlokán utolsó bucsucsókjáuak édes­séget. Es most mit akar? Odaállni a gyermek elé és azt mondani neki: az npád hazudott. Tizenöt évvel ezelőtt egy hideg téli reggelen elhagytalak, téged, uz egyetlen edes gyermeket, egy idegen férti kedvéért. Elhagytalak egyedül, magadban a rideg, szereteden világban. Nem a te homlokodat csókol­tam én meg utoljára, buosutvevő, tiszta, szent anyai csókkal, idegen férfi ajkán égtek tüzes, bű­nös csókjaim. Es e csókok közt elfeledtem, hogy a messze távolban egy szegény, kis, didergő gyermek sir utánam egyedül, magában elhagyatva ... A leánya most ott van látogatóban egy barátnőjénél, én küldtem el, hogy egyedül lehessek önnel. Egy óra múlva azonban itthon lesz. Ez alatt az óra alatt gondolkozzék ön. Akarja-e nehéz, súlyos ke­resztjét tovább hordozni egyedül, magában, némán, vagy bemegy leánya szobájába és elmoud neki min­dent? Itt van a leáuya szobája mellettem, én gáto­lom meg, ha be akar menni. Tizenöt évvel ezelőtt rábízott engem és gyérünkét sorsunkra, én most rábízom önt lelkiismeretére. Cselekedjék annak pa­rancsa szerint . . . Az asszony fölemelte srcát. Halálos kin és szenvedés látszott az összegyűrt vonásokon. Egy pillantást vetett az ajtóra, mely a leánya szobájába vezetett, aztán elfordult tőle. Lassú, vontatott lép­tekkel indult kifelé, mint aki egy láthatatlan, de rettenetes kereszt súlya alatt görnyedezik. Egy hang, egy szó sem jött elő meggyötört lelkéből, e-ak iu­dult, hogy többé soha vissza ne térjen.

Next

/
Thumbnails
Contents