Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913
1913-02-23
PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai s papa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden v a s á r n a p. Szerkesztőség és kiadóhivatal QolUüerg tíyv.la papirkeieskeóése, Kfl-tér 'Jo-ik szám. Telefon. 2.122 szám A szerkesztésért felelő* lantnlajdoiios: GOLDBERG GYULA. Kléfizctí'Hek én hirdetési dijak .1 lap kiad-dnvatalali- I küldendők. A no ara: eijt'S/. évre l'J kor., íélévre C k.. ui'jjy edérre 3 Nyilt-tér soronként 4 1 ) Bllér. - Bgyes szám ára .!u tili. T : A.FC<CiL „Fiam az ezredes." Irta M. Foges. A törzsasztal körül üldögéltünk, amikor őrey orvosunk kezdett el beszélni. Tréfásan okkultistának neveztük ; jól tudjuk, bogy sokat foglalkototl ilyféle problémákkal, <le ő energikusan protestált, letagadta. — Néhány héttel e.cl'át egy betegem ball meg, ftir:»sa asszony volt szegény öreg. A kora még nem volt aggnak mondható, alig volt hatvan éves, <le osszesziirtiilt, sa'pmi arcú, töpörödött volt, egy árnyék, ainelv most elmúlt. Az elet lantja már a'ig piroslott fenne, mikor utoljára nagyon különösen fellobbant. Az öreg aarszonv — igv nevezem öt, inert orvosi szempontból nézve, már uggkorn volt — melvséges lelki bánat teljesen felemésztette ol lelkileg, testileg, —ennek az asszonynak élettörténete nagyon különös. Amikor tiz évvel ezelőtt megismertem, olyan voll egészen, mini a lialala napján. Az élet tragédiája már lejátszódott akkor és eey nagyon szerényen öltözködő kis asszonykát ismertem meg benne, aki teljesen kifejesésnélküli »zemekkel liáinult maga ele es napról napra a legesotlásabb, finom kézimunkákon dolgozott, amiknek eladása által kicsiny nyugdija tetlemes összeggel nsgyobtiodott. U ugyanis egy államhivatalnok özvegve volt és az ura meghalt, még mielőtt karriert csinálhatott volna. Ai asszony szűkös anyagi viszonyokban éldegéli a fiával, aki a hadapród iskolába járt. Az apa utolsó kívánsága az volt, hogy a fiából tiszt legyen és az anyja, aki imádta a liut. a Polliit, alig tudta már kivárni, bogy poitépee csillogjon az oldalán. Az az iilö is elkövetkezett, de a s/egénv anyái a a legborzalmasabb sorscsapásokat hozta. Tiszti hadnagyi tragédia, hiszen naponta ismétlődik. A Poldi, az uj hadnagy, adósságokba keveredett. Az anyja segítségét kérte, a kis tőke csakha mar elúszott, a nyugdíj is le volt foglalva, A .sere, esetlen fin, határtalan könnyelműsége folytán mindjobban pladósodott, Kgy napin aitán sürgöny érkezett a szegény anyjához, az ezredparancsnok*.m küldte, amely öorzalmss hirt hoz>tt : a Poldi szíven lőtte magát . . . Aliban az időben a szegény asszonynak már nem volt saját lakása, albérletien lakott jólelkű, bessületes embereknél, elhunyt leijének irodaszolgájánnk családjánál. Amikor a szf lenesét len unva elolvasta a ,-ürgoiiyt. amely egyei len. imádott fiának halálát hozta hírül neki, anmk a futnak, akit 0 könnyelműsége dacara és a mki okozott nagv han.it dacara 's, végtelen anyai szeletelte! bálványozott, — sikoltozni kezdett : — Nem igaz, hazugság, ezt nem tette a 1 * •.«Ii, ezt. az én egyetlen Poldim nem tehette velem ' — és élettelenül terűit el a földön. Sokáig nyomta a hetegágwtt és az egész időn át, miközben a halállal vívódott*, lázas deliriumában fo vtot. szivetlepő hangon c«ak azt kiáltozta: - - Nem igaz, ezt az. éu egyetlen l'ohliin m-ui lehette VI lem ! Mindezt a becsületes szolga csaladja mesélte el nekem, mert én osak evekkel azután ismerkedtem meg a szegény asszonnyal; elhívtak hozza, mert véletlen esés következtében megsérült. A halai nem könyörült fajta, amikor az. a bar/almas szerencsétlenség érte. még tizenöt évig kellett élnie, tengődnie szegéuykének! Az. orvosok lemondtak arról, ii»_:y megment* bessék ; — de csoda történt. A lás alább szállt és az asszony lassan, lassan gyógyulni kezdett. A ház népe nagy Otodálkozással tapasztalhatta, hogv az. asszony teljes öntudatnál volt agyas, de elfelejtette a borzalmas katasztrolal, emlékezetében a l'ohb, a le-- hadnagy ki a hadseregben szolgait azon tűnődött el néha, hogy már milyen regen nem irt neki a távollévő garnizoiihől. Az orvosok fejcsóválva konstatállak, bogy a betegséget súlyos lelki megrázkódtatás egy agydefektust érlelt, amely éppen a A világhírű valódi müncheni Salvator sör Schwiircz Márton sorcsarnokában naponként frissen lesz csapolva. A Pápai TaRardicpanztdr iattilenma. 1863—1912. A Pápai Takarékpénztárt 1862-ben alapították 30,000 forint alaptőkével. Ma, 50 éves fennállása után, I millió korona az alaptőkéje. A legutóbbi év összforgalma mintegy 1)0 millió koronát tuti ki, oly összeget tehát, mellyel Dunántúl alig dicsekedhetik még iiuis pénzintézet, .v tiszta nyereség kerek összegben 140 ezer korona volt a mull évben. Ezek a rideg számok hatalmas ivlámpákként világítják meg a jubileumot ülő pénzintézel múltját. Ma is. ötven év előtt is. de meg a közbeeső félszázad bármely esztendejében olyan világ voll Magyarországban, hogy csak a legszolidabb alapon nyugvó pénzintézel s :i legkuláusabb eljárással tudhatott csak reuzálni. Szanaszét az .országban njabb cs régibb pénzintézetek buktak fneg, j^agy szenvedtek oly i ízkódtatásokat, melyekből alig tudtak ki vergődni. A Pápai Takarékpénztár 50 éves történetében csak egy ízben fordull elő. hogy hamis hírek terjesztése folytán a betevők egyrésze visszakérte tőkéjét, de azzal, hogy minden visszakért tűkét azonnal kifizetett, a tüzpróbát fényesen állotta ki. erkölcsileg még magasabbra emelkedett, s alapját a közbizalom szempontjából még inkább megerősítette. Büszkén, a közgazdaság terén eléri sikereikre való hivatkozással leieméit tővel ülhetnek jubileumot azok. kiknek részük voll abban, hogy a pónziutézet 50 éves pályafutása ily nemesen előkelő, s oly csodásan s*ép volt. Ez az intézet nemcsak a szoros éri 'lemben vett pénzügyek lebonyolításában járt elöl. hanem ;i közjótékonyság tekintetében is a legmesszebbmenő áldozatkészséget tanúsította. Most is. hogy jnnilennio! ül az intézet, az igazgatóság és a fótögyelőbizottság egybevágó -javaslata szerint a jövő csütörtökön (ártandó közgyűlés 10 ezer koronát szándékozik adni egy Pápán létesítendő k izkőrház céljaira. Szép és nemes tett lesz. Ilyen mult. után bátran számithal a város arra, hogy ezen pénzintézet, a mennyiben a jövőben még nagyobb arányokat fog ölteni erejének a gyarapodása, niég igen sok jóinkony intézménynek lesz az istápolója, Vagy éppen alapvetője. Igy tehát nemcsak egyes emberek, a pénzügy léteiket ennél a takarékpénztárnál lebonyolító lelek, hanem maga Pápa városa is azok sorába áll. kik a jubileum küszöbén elismeréssel adóznak neki s tisztelettel üdvözlik. A városnak s egyéb közintézetnek is állandó bankárja leven, már e<ak sbből a szempontból is. mint a városi iiatóság hivatalos közlönye, a Pápai Lapok az elsők között óhajt lenni, kik félszázados jubileuma alkalmából gratulálnak s ama óhajnak adunk kifejezést, bogy ;» jövő legyen olyan, mint a mult, tisztességes és dicsőséges. Egyébb részletekről a közgyűlés után szólunk. A gyermekvédelem hézagai. Midőn a gyermeket az állami gondozásban — a telepre viszik, megindul számára közadta javak lavinája, mely gyakran el is temeti őt. A „telep" ugyanis gondoljuk inkább a „gyártelep" mint a „nyaraló telep" értelmezésére a következő főbb elemekből áll: orvosukból, gyermekekből és űzetett gondozókból. Milyen viszony van e három tényező közt? A lehető legrosszabb. A gondozók nehezítik az orvosi tudomány muukáiát és \isz.mi. Az élet és bánásmód lehetetlenné leszi az orvosi segítséget. Természetes a tömeg-nevelésnél azért a pár körömiért nem is lehet máskép. Adjanak tehát többel a Oiefti terséges pótszülőnek ? Nem lehet, nincs miből. Az állami gyermeknevelésből — már e néhány sorból is kitűnik hí-
