Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-02-16

lalozással a/. előző évi 11 beteggel és 4 halálozással szemben némi javulást mntat. Tüdövészhen elhalt ,'19, az előző évben 40. Szü'etett az 1912. évben ÖÍJO gyermek, a halálozás 3'J0 a múlt évi 87B*t*l szemben. 1 éves korig meghalt, 80, Íl911-ben 9X)) 70 éven felül öli, (71> 90—100 év között 4, •'»!. Az elhaltak közül orvosi kezelésben nem részesült ;k». Szegény beteg az 1912. év folyamán 1Ö00 esetben gyógykezelt etett. A felsorolt adatokból látható, hogy az elmúlt évben az egészségi állapot elég kedvező volt. Sok nagyon a tennivaló még addig, miga város egészségügyi berendezéseivel azt a szinvonalat eléri, a melyen annak — hogy kifogás ne érhesse — mai napság állani kellene. A várva várt csatornázás létesítése esak késik évről-évre, pedig oda jutottunk már, hogy az továbbra nem halasztható. A városon keresztül folyó Tapolca, a hazakból lépten-nyomon belevezetett pöcegödrök szennye által már annyira meg van fertőzve, hogy aggasztó, miszerint különösen a felső városban, annak netán lakó, nyáron abban fürdő, sőt távolabb annak vizét ivásra is használó közönség egészségét veszélyezteti. Igy válik betegségek okozójává az a folyó, a melynek tiszta vizével a lakosság egészségét kellene gyarapítani. A viztöl távolabb eső utcák házaiból aszennyvíz az utcára folyik Itt én teszi azt, télen járhatatlanná, nyáron undorít óvá. Köztisztaságról városunkban mindaddig szó sem lehel, amig az csatornázva nem lesz. Papa, 1918, február S. Dr. Cseh-Szombathy Lászlc V. füOIVlH. Gazdasági cselÉl biztosítása. Mintegy \2 évvel ezelőtt annyira érett inejj a szociális közszellem, hogy a törvényhozás i gazdasági cselédek biztosítását kodolikálta. Kzel a paragrafusok havi fillérrel terhelték ine< a gazdát cselédenként, ezzel szemben a baleset' ben megsérült cselédek gyógyítását elvállalta ha a baleset bizonyos időtartama alatt gyógyit ható volt. Kzt az intézkedést javította meg az HUJ évi S-ik törvénycikk, amennyiben a biztositá vonalát kiszélesíti, anélkül, hogy a biztosit< gazda terheit emelné. Ez a tény mindenkit öröm mel tölt el, a, cselédet természetszerűleg, mer hiszen az ö érdekében történik, de a gazdát is mert a magyar cselédtartó ember egy kenyéréi él a cselédjével, azt mintegy családtagnak te kinti. A gazdasági cselédbiztositási törvényt ki terjesztett alakjában minden város és községház; kapuján kifüggesztik mostanában, amely bövei felvilágosit mindenkit a törvény rendelkezéséről A gazdasági cseléd biztosítása mai stádiumát ig; körvonalozhatjuk röviden : Ha a gazdasági cseléd valamely balese miatt megsérül, a törvény ugy gondoskodik róla hogy gazdája köteles gyógyíttatni köteles nek a teljes cselédbért arra az időre is levonás uél kül kiadni, amikor a cselédsérülés miatt dolgozn nem tud. A gazdának ez a kötelessége legfeljebl egz negyed évre szól. Kzt. a gyógyítást és ellátást azonban a tör vény nem követeii ingyen a gazdától, mert, ha I baleset nem az fl hibájából történt és a biztosi tásbejelentés rendben volt akkor az országo Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár meg téríti neki a gyógyítás költségeit és ha a cseléi H balesettől számított két hétnél tovább nen tudott dolgozni, akkor a tizenötödik naptól kezdv minden napra, de legfeljebb hetven napra a gaz dának egy-egy korona megtérítést firet. Ha a cseléd egy negyedév eltelte után sec • pül fel egészen, akkor a pénztár tovább i gyógyítja és mindaddig mig egészen lel nen H'ül. tehát esetleg holta napjáig nyugdíjjal látj el. Még pedig ha teljesen nyomorék marad, ugj iogy semmit sem tud dolgozni, akkor évenként I hétszáznégy ven korona nyugdijat kap. Ha tud 1 •alamit dolgozni akkor aránylagostól kevesebbet, 'éldául, aki teléuyit Mid dolgozni, mint, baleset I ilött, az évenként 130 koronát kap. Már az is i íap évi hatvan koronát, aki a baleset által ok'o- I sott testi hibája miatt sgynegyedévnélke vesebbet t ud dolgozni mint. a baleset, előtt. I Ha a baleset miatt meghal hátrahagyott családja kap négyszáz koronát. Ha három tizen- 1 légy éven aluli gyermeke maradt, ötszáz koronát: na négy tizennégy éven aluli gyermeke maradi, liatszáz koronát; ha öt tizennégy éven aluli gyermeke maradt, hétszázkoiouát ; ha' v.igv több tizennégy éven aluli gyermeke maradt, nyolcszáz koronát. Kzt a biztositási módot némileg nytigdijtörvény léiének tekinthetjük vagy legalább is a jövő nyugditörvénye elődjének. Az árvák segélyét csaknem 100*

o-al emelték, ami persze — sajnos — így sem nevezhető soknak, de mégis valami támaszték. A gazdasági eseié<loiztositása kötelező és ennek elmulasztása nemcsak 10 korona liiiutetéssel jár, hanem amennyiben a nem biztosított cselédet baleset éri. a gazda énen oly segélyt tartozik a sajátjából lizclni, mint amilyet] a pénztártól kijárt volna ha a biztosítás rendben van. Ugyanéi áll fenn akkor is. ha a gazda biztosítási dijat nem a kellő időben fizette be. I ezalatt történik a baleset. A cseléd-biztositás mint sok más szociális intézmény Franciaországból indult ki. csakhogy ott sokkal előrehaladottabb állapotban van mint nálunk, mert a jólét, a fejlettebb gazdasági és ipari élet több lehetőséget kínál - Mindenesetre örvendett*, hogy nálunk, .-.hol 40 évvel ezelőtt a vidéknek nagyon sok helyén nem láttak az emberek egész életükben orvost — nem mintha íiyan egészségesek lettek volna, hanem mert nem volt orvos — most a törvény keze nyit utat a balesetben megsérültek gyógyitásához. megélhetéséhez, családjukról való gondoskodáshoz. A magyar városi jog. A magyar városok az utolsó időkig egyál talán nem volt, meg a maga szakirodalmuk; ami fölött csodálkoznunk sem lehet valami nagyon, mert hiszen még maga a kormányhatalom sem igen törődött velük, hogy lehetett, volna hát kívánni, hogy szakíróink tekint -te a magyar vidéki városokon megakadjon. A legutolsó tiz évben — amikor a magyar városokra a kormány figyelme is ráterelödött — kezdett csak a városi irodalom kialakulni épp ugy. mint a várospolitika. A városokról eddig legfeljebb néhány többékevésbbé alapos monográfiát irtak. de jövő lejlödósének mikéntjéről néhány cikknél többet alig volt képes fölmutatni. Jogi irodalma pedig egyáltalán nem volt, sőt még a városokra vonatkozó törvényeket, rendeleteket, elvi jelentőségű határozatokat sem jutott eszébe senkinek összegyűjteni. Évtizedek mulasztását kívánta pótolni e tekietetben Dr. Nagy Ferenc, Miskolc város polgármestere, a ki r

A magyar városi y'ög" címen egy közel 400 oldalas könyvet bocsátott közre, mely egybefoglalása a teljes városi jognak a törvény, miniszteri rendeletek és szabályzatok forrásaiból. A teljes anyag egybegyűjtésén kivűl az 18H1. évi törvények javaslatai, a képviselőházi tárgyalások tontosabb javaslatait és indokolásait is felöleli, amiből azt latjuk, hogy itt nem egyszerű anyaggyűjtésről, hanem rendszeres feldolgozásról van szó. Nagy vonásokban ismerteti a külföldi városi jogot, párhuzamba állítva városi jogunk hazai fejlődésével. Részletesen kimutatja, hogy IS07. óta mit tett a törvényhozás és a kormány a városokért. Részletesen tárgyalja és elemzi az I88G, illetve 1870. 1871. t. c.-ket. a Nzapáry-félei reformjrekvések'-t. a legújabb mozgalmak okait és atásáf. Nagy Peren,-.nek eme hézagot -lórló munája négy részre uszlik, amelyekbe nagy hozzartéssel csoportosítja ti város önkormányzatára, elttkezésére, szervezetére, vagyoni risáonysira, zemélyzeti uyngdijviazouyaira vonatkozó ö»szes ürvények és szabályzatokat. A terjedelmes műhöz Szent pá.y István dr. rsz. képviselő, mint a r. t. varosok polgármesterei orsz. egyesületének az elnöke irt tigyelíiure méltó előszót, a melyben ezeket mondja: Az uj kori fejlődés: a közigazgitás. Inunaiznius és jótékonyság, művészet es tudomány, echiiikai fejlődés, a kereskedelem és ipar, sót a zociálpoütikai intézmények terén és ezenkívül z élet száz meg száz fejlődési nyilvánulása ;özben a legszorosabban ös>/.e|ügg a városok ejlödésevel. Minden fejlődés és haladás, ami az emberi lettel összefügg, nz embereknek tömeget és oneeiitrációját feltételezi. Minél nagyobb valanely államban az emberek tömege, vagyis inenlél sűrűbb a népesség, annál nagyobb az a [Ouceutráoió, vagyis annál nagyobbak és uéps;ebbf k s annál számosabbak a városok s annál lagyobb minden téren a fejlődés. Messze vezetne, ha ezeknek a különben iönuyen bizonyítható igazságoknak részletes igasolásaba mennénk bele, de hisz ez felesleges. Csak i nyugati országok városainak haladásán kell ekintenünk, amelyek a mieinket oly messze Felülhaladják, hogy az igazi magasabb fokú kultúra és haladás a városokban van és a nemzetek Fejlődése a városok által vitetik előre. K tekintetben Hagyarorsaágnak nagy idők mulasztását kell pótolni. A magyar természet régebben kevésbé volt, alkalmas a városban való élésre és városalapításra. A városi polgárság és lakosság, az iparos és kereskedő elem túlnyom'" részben nem a magyar származású elemekből, hanem a bevándorlottakból került ki. Innen van, hogy egész 1848-ig a városok a törvényhozásban úgyszólván nem is lévén képviselve, ügyeik is teljesen ügyeimen kivül maradtak. Kz a felfogás {nyilvánult meg a városok iránt még az utóbbi idők törvényhozási működésében is, amidőn a törvény hat ósági város, i; közigazg,itását, az 1881» évi XXII. törvénycikkben a vármegyékké . a rend. tan. városokért az ugyanazon évi XXII. t.-c.-ben a községekkel együtt, szabályozza, holott ezeknek közigazgatása és egész berendezése egészen más természetű. A városok fejlődése és haladása azonban mindezek dacára a legutolsó évekbeu szokatlan lendületet vett. Nemcsak népességük növekedett hatalmasan és az a nagy népességi koncentráció amely a nyugati városok népességét olyan hatalmas arányokban növeli, nálunk is nagy mértékben érvényesül, hanem a városok kultúrája, közintézmények alkotása, mint iskolák, színházak kórházak, vízvezetékek, csatornázások, közút vasutak stb. létesítése által nagy lépésekkel ha ladt előre. Ks ami ebben a fejlődésben a logfoutosabb, a városok azok. amelyek a magyarosítás ügyének sima. zajtalan, de annál eredményesebb munkájában a legtevékenyebb módoi működnek közre. A farosok azunbau fejlődésükben folytono sau az elavult törvények korlátaiba ütköznek. A törvény megalkotása óta huszonhat év telt el ez alatt az idő alatt a városok szervezete, jelen tősége is nagy fejlődésen és átalakuláson men keresztül s igy nyilvánvaló, hogy az elavult tör vényt mielőbb egy megfelelővel kell pótolni. Krr< nézve az 1912. évi IATII. t.-c. már intézkedik > amidőn utasítja a kormányt, hogy a törvén; életbeléptetésétől számított két éven belül a váró sok közigazgatásáról, szervezetéről és háztartása ról, továbbá a vidéki városi rendőrség államosi tásáról a törvényhozáshoz törvényjavaslatot ter jesszen be. Kunek a törvényjavaslatnak alaposan el kell készülnie, hogy teljes mértékben megfelelje