Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-02-16

olyau tollal, mely nem magyar gyárból került ki, ne csináltasson cseh vászon­ból fehérneműt, ne igyék pilseni sört. ne egyék prágai sódart, stájer kappant, s kerülje azokat az üzleteket, melyek­ben nem tudják bizonyítani, hogy a kért áru magyar gyáripari tennék. A magyar gazdaosztály nagy és hatalmas. Ha kövei né a tanácsokat, ha ne hasz­nálna külföldi iparcikket, rövid idő alatt megteremtené a magyar ipart jobban, mint bármiféle állami szubvenció. Antal Géza a választójogi bizottságban. KépVÍM>iÖltk • mult szombaton a választó­jogi bizottságban a következő demokratikus szel­lemű beszédet tartotta: „A passzív választó jognak pusztán a ma­gyar írni-olvasni tudáshoz való kötése nem teleli meg annak a fontos érdeknek, amelyet miapar-j lameiit «zinvouala tekintetében táplálunk. Kppen a népiskola 5—6 osztályában tanítják azokat a tárgyakat, amelyeket egy törvényhozónak gyer­mekéveitől kezdve feltétlenül tudnia kell: a ma­gyar nemzeti történelmet, a polgári jogokat és kötelességeket stb. Ami az analfabéták Választó­jogát illeti, ö ennek elvileg nem híve, d« mind­addig, mig e tekintetben ujabb iskolák felállítá­sával S az iskoláztatás szigorúbb végrehajtásával a helyzet nem javul, a törvényjavaslatban az analfabétákra vouatkozéi intézkedéseket ellogadja. Az Írni-olvasni tudás a 2 A éves életkorral kap­csolatban a KiistótVy-féle törvényjavaslatnak a cenzusa volt, amely ellen ugy szólva, egyhangúlag nyilatkozott meg a közfelháborodás, azon az alapon, hogy ez a magyar nemzeti állam egységét veszélyezteti. Őszintén kijelenti, hogy ha a de­mokratikus jogkiterjesztés és a nemzeti állam egysége összeférhetetlenek volnának, teltétlenül ../. utóbbi mellett foglalna áfást. De ugy van meggyőződve, hogy a jogoknak a javaslatban kontempláltnál messzebb menő kiterjesztése meg­felelő korrektivuiumal nem veszélyezteti ezt az egységes nemzeti államot, és nem veszélyezteti az intelligenciának vezcö szerepét sem. Kétség­telen, hogy ha magyarul irui-olvasni tudás köt­tetnék ki az ezután eszközlendö választásoknál föltétlenül, akkor azok, a kik ennek birtokában nincsenek, elvesztenék képviselőválasztást jogu­kat. De egészen más a helyzet akkor, ha egy átmeneti intézkedéssel mindazokon a vidékeken, vért. Lázongó lelkem éktelen, hutart nein ismerő «lüheben SO SM, törne, vágna. Tudja meg, én naza­rénus voltam testestől-lelkc.stöl és inkább letettem szilárd meggyőződései* alapuló hitvallásomat, csak­hogy fegyvert foghassak becsületein megóvása cél­jából, fogalma nincs, hány embert aprítottam már föl és lőttem agyon. Legutóbbi párbajom Nagy­szombaton, nagypénteken volt. De itt csütörtököt mondott pisztolyom, szerencséjére ellenfelemnek. A papriks kereskedő sóbálvánnyá vall S sza­vakra. Ide-oda támolygott, ingadozott, ajka vonag­lott, végre eszméletlenül roskadt a székre. Az alkalmat felhasználtam. Kisse körültekintő voltam a zsebembe váudotolt aranyóra lánccal, gyé­mánt nyakkendő tü, ezüst s/.ivartarea, aranvíogla­latu pápaszem, feltucat legalitás szivar . . . Kisded munkámat nem folyt itbattam, mert Balsgruber ur magához tért. KII szökni akartam, de. ő megszólalt halk. akadozó hangon. — Csak us . . . ke . . . RCAIRE . . . E . . . ndőrt . . . ne . . . hiv . . . jon he . . . i . . . in . . . kább . . . meg ... te ... g ze k min . . . de . . . ent. Ennek elment az c«,e, tehát nekem nem kell elmenni. Aki rendőrrel fantáziál, az nem lehet becsü­lete-, ergó In tBiiicteseu kiforgat hatom. A t. urnák nyomja valami a leikét, a zsebemet is nyomhatja a pénze. Múltjába', nem keli örömei keresni, de jö­vőinheu van remény. hol H magyarul irni-olvasm tudók száma nem r el egy bizonyos és pedig egy jelentékeny zázalékarányt, hagyjuk az eddigi választási tiir­ényt 80?»-ot érvényben, átmenetileg mindaddig, lig a magyarul irni-olv ásni tudók száma a KER­esés százaiéköt eléri. Jogfosztással ez nem jár, »ert az eddigi jog továbbra is érvényben marad, sak a jogkiterjesztés köttetik egy olyan tölté­sihez, a mely az egységes nemzet 1 állam eszmé­dből eleve követekezik. A jogkiterjosstés csak sokra volna érvényes, akik tudnak és készek a irvény azon intézkedésének megfelelni, bog}' lágyaiul legalább irni-olvásni s magukat értbe­jen kifejezni tudják l mindazok, a kik ennek íegfelelni nem tudnak, az eddigi alapokon ma­adva érvényesítik továbbra is az állani ügyeire s folyásukat. AZ 1907- évi 27. t-c. kellő végrehajtása azt! .gja eredményezni, hogy jövőre az iskolát vég­ett egyének mindannyian tudni fognak tnagya­ul irni. olvasni és beszedni, tehát bizonyos idő íultán az uj valászasztok magyarul tudása min­EN ujabb különleges rendelkezés nélkül isbizo-, yitottnak tekinthető. Ha A választói jog nyeré-j ét köti a magyarul irni-ol vásni tudáshoz, oly rős ösztönt adunk azoknak, a kik jogaikat ér« énvesiteui akarják, hogy csakugyan minden éuyszHi eszköz nélkül igyekezni fognak a magyar yelv elemeinek elsajátítására és ennek révén az rszag ügyeire való befolyásra; míg ha ezt a ugot minden ilyen kikötés nélkül megkapjak, iányzik A leföbb ösztön, a mely a nevelés terén sodákat képes művelni: AZ egyéni céltudatos örekvés. Ha a választói jogosultságot a magya­ul Ü*nÍ-olVásni tudáshoz kötjük, azok az intéz­edések. A melyeket, MA A legtöbb kifogás és gáncs r, megszüntethet ők. mert ezek helyett AZ esz­özök helyett egy sokkal erösebb eszközt éppen magyar értelmiségi cenzust állítottuk fel. A 0 éves korhatár leszállítható lesz 24 évre A uél­ül, hogy AZ egységes nemzeti állam megbontá­stól kellene telnünk. A magyar államnyelv tudá­áuak liiltételei mellett nincs szükségünk arra ein. b"gy á titkos szavazás ellen foglaljunk al­sst. A szavazás kérdésében elfogadom a törvény­avaslat álláspontját azzal a megjegyzéssel mégis, logy a titkos szavazást a törvényhatósági jog­gal felruházott városokon kivül azokra a len­ézett tanácsú városokra is kiterjeszteni kivan­lám, a melyek önálló képviselöküldési joggal urnák. Tökéletesen igaza van az indokolásnak ab­>an, hogy a magyar nemzet NEM ismerte az illaini nyelv tudásán alapuló előjogokat, de 1848 dött ez a magyar nemzet a magyar nemesség ,-olt s mindaz, a ini ennek a nemességnek kötc­ékébe felvétetett, természetszerűen a nemesi A háziúr valahogy összeszedte uingat s éu ölbuzdulva A sikereken, erélyes hangon folytattam : — Uram, jól tudja, mennyire megsértett, mi­lőn minden alap nélkül rágalmazott. Ez büntetendő •selekiuénv. Tisztában vagyoK azzal, hogy a múltja tele van foltokkal, akárcsak a nadrágom, melyet izcintől-s/.fnibe láthat. Múltjáról semmi sc veszi S a foltokat, ellenben nadrágomról ukarmelvik jóra­való tolttis/.titó szer. En jó ember vagyok. Nem •élotu múltjai ól durva kezekkel lerántani a leplet. Kérdem hajimdó-e feltételeimet elfogadni. — I . . . <»ETI. Igen, dadogott az öreg. — Nos hát szerződést, kötünk, melvnek értei, lilében <>n tartozik nekem Pfetí'erinünz Tivadarnak havouta 200 azaz kettőszáz koronát fizetni SSOfl u címen, hogy én paprikája körül nagy tevékenysé­get fejtek ki. llár nem fogok semmit sem tenni i speciális magyar fűszer érdekében, mindazonáltal köteles lesz járandóságomat pontosan kiutalvánvozn — kűlömbeni feljelentés terhe alatt. — Azt hiszen elég méltányos art szabtam, ennél olcsóbban, higvjt el, nem tehetném. Ezenfelül itt jön a java, veg rendeletet csinál, mely szerint, ha elliahflozni inéhoz tatnék, összes ingó és ingatlan vagyouát rám bagyjí mint nevelt fiára. Ha ebbe nem megy bele, meg. szűnnék ugyan a fia lenni, de akkor On a halál fia Megértette kérem ? A kis emberrel felfordult a világ. Tágra iiyi­jogok élvezetében egyenlő volt a magyar szüle­tési nemesekkel. Azt sehol sem olvassuk, hogy pzek országgyűlésen a maguk nyelvével éltek volna, hanem az ősi nemesi országgyűléseken kizárólag a magyar nyelv, a későbbi diétákou pedig a latin nyelv volt egészen a tizenkilence­Jik század negyedik tizedóig uralkodó. Am az 1848-ki törvénycikk az összes előjogokat meg­szüntette. A parlamentáris kormány torma beho­titalával csak a nemesség régi előjogán gyakorolt rálasztói jognak fenntartása mellett a cenzusos iáiasztói jogot hozta be. amelynél természetese­IÉN iipiu tehetett különbséget a hazának magyar i'agy nem magyarajku lakosai között. Most erről v vagyoni cenzusos választói jogról átmegyünk \/. értelmi cenzusra és az értelmi cenzus szük­ségképpen előtérbe tolja azt a kérdést, hogy minő feltételek állapíttassanak meg a választói jog gya­korlásánál, a mire szerintem az egységes magyar nemzeti állam szempontjából, másfeleiét, mint a magyar állami nyelv ismerete, nem lehetséges. EZ nem előjog, mert hiszen mindenki birtokába jiuh u, s a mely pillanatban birtokába jutott és azt. igazolja, abban a pillanatban megszűnt reá nézve elérhetetlen lenni. Az előadottak alapján a részletes tárgyalások alkalmával meg fogom tenni idevonatkozó indítványomat.'' A főorvos jelentése. Dr. Cseh-Szoinbathy László, I'ápi város főorvosa a városi tanácsnak február 8-i gyűlése elé terjesztette mult évről szóló jelentését, melyet alábbiakban egész terjedelmében közlünk: ló.sz 11)18. v. fo. Egészségügyi jelentés az 1912. évről. Az elmúlt évi egészségügyi állapotát fel­tüntető adatokat a következőkben ismertetem: A ragályos, fertő/..' betegségek közül a vörheny lépett fel, február havában, hirtelen, fenyegető arányokban, az óvó intézkedések szi­gorú keresztülvitele mellett azonban sikerült an­nak lokalizálása. A református leánynevelöintézet növendékei közül egyszerre többen megbeteged­tek. Az intézet rögtön bezáratott, és a lehetö­legalaposabban fertőtlenít teteit. Egész éven át fordult ugyan elő vörheny, de járványos jelle­get, nem öltött. Volt összesen 50 beteg, 2 ha­lálozás. Kanyaró 17 esetben fordult elő, meggyó­gyult valamennyi. Koncsoló toroklob és torokgyik 8 esete közül meghalt 1. Hasi hagyniáz S megbetegedéssel és 2 ha­tott szemekkel, bambán tekintett maga elé. Akart valamit mondani, de a sző nem jött ajkaira. Kap­kodott kézzel lábbal a levegőben. Amciiiiy're ember­ösmercteiiire támaszkodhatom, a guta kerülgette. — Kérdem újra, hajiandó-e feltételeimet el­fogadni, igen vagy nem ?' A kis ember tagadólag rázta a fejét. — Kokét akkor elveszett 11 kiáltottam, miköz­ben az Íróasztalára ütöttem vagy ötöt. K/. hatott. Megírtam a szerződést, valamint a végrende­letet. Mindkettőt remegő kézzel irta alá az ujtiou­süll apa. Zsebrováglain. Jókedvvel és bőséggel indultam kifelé. .Szivem tele volt szerelemmel, zsebem egy kis vegyeskeres­kedessel, üres csupán a paprika keic-kol5 lakása maradt. .Mottóm lett: „El a zálogházba és el a ven­déglCbt !" Négkuz.

Next

/
Thumbnails
Contents