Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-12-14

1913. december 14 illető belső karrakterét. Azonban üldözni és pusztítani kell mindazt a népből, ami mint kártékony ős babona jelentkezik benne. A babona egy járvány, amely átszármazik az egyik fajtábol^a másikba és amelyet nem lehet kigyógyítani csak neveléssel vagy pedig preventív intézkedésekkel. Ternesvármegyének ez az okos akciója egész bizonyos, hogy lelkes követőkre fog találni. Egészen bizonyos, hogy a közönség és a hatóságok karöltve fognak munkálkodni azon, hogy ezt a szép célt elérhessék. Az angoloknál ez nem egészen újszerű mozgalom. Angliában a Folkloremozgalom körülbelül tizenöt esztendős. Tudósok kezdték és hatóságok íolytatták a népszokások, a festői népviseletek, közmondások összegyűjtését. A nagy akció előzménye rendszerint az agyvelejükkel foglalkozókban bukkan fel. Hogy ne mutassunk rá másra, elég ha megemlítjük a nagy francia forradalmat, amelyet enciklopédisták készítettek elő. Budenz József és Szarvas Gábor a magyar nyelvben rejlő kincseket ásták elő és ma már nagyszerű nyelvésztábor folytatja a megkezdett munkát. Hunfalvy János kezdte nálunk a folklórét, amely azonban már nála is megakadt és kátyúban maradt egész az utolsó időkig. Okos és megszívlelésre méltó dolgot kezdeményez tehát Temesvárniegye és csak kívánatos, hogy minél több követője akadjon. Papai Lapok Züllött gyermekek. A társadalom elfajulásának legszomorúbb bizonyítéka, hogy serdületlen gyermekek, a jövő nemzedéket, melyben reménységeink megtestesülését szeretnők látni, a bűn útjára térnek. Már alig akadunk fenn azon, ha olvassuk, hogy egy revolverekkel felszerelt rablóbandát, melynek legidősebb tagja tizenegy' éves, elfogtak. Ugylátszik, a műveltség terjedése, iskolák szaporítása és az általános tankötelezettség erkölcsi téren nem hozzák meg a kivánt eredményt. Hiszen ilyesmi még a régi hírhedt betyár vi hígban se esett meg! Figyelembe véve, hogy az emiitetthez hasonló esetek nem szórványosan fordulnak elő, hanem sürün ismétlődnek, felvetődik a kérdés: helyes-e modern nevelési rendszerünk és nem teng-e tul az erkölcsiség rovására az ismeretszerzés terjedése? Annyira felvilágosult ma már miudenki, hogy tudja, miképpen ismereteket szerezni még a legalacsonyabb társadalmi rétegekhez tartozóknak is szükséges. Ki minél többet tud, annál többet érhet el az életben. Nem az a baj tehát, hogy sokat tudnak az emberek, hanem az, hogy morális érzékük kellően kifejlesztve nincs. Nem nevelünk, hanem csak tanítunk. Nem ügyelünk eléggé arra, hogy a gyermekekben felköltsük és nagyra növeljük a becsületes önérzetet. Tanoda az iskola, semmi egyéb. Különösen faluhelyen, hol a „mester" azt hiszi, eleget tett kötelességének, ha tanítványát az abcé ós a számtan szövevényes útjaiba bevezette. Másra nem is igen ér reá, mert nyomorúságos fizetése mellett más munkákkal is kell foglalkoznia. Mit törődhet például azzal, hogy a munkások, mielőtt reggel munkába mennének gyermekeiket, sokszor a csecsemőket is pálinkával itatják meg, hogy napközben fel ne ébredjenek. Természetesen az anyák javarésze nem tudja, minő veszedelmet jelent a zsenge szervezet számára az alkohol. Hogy a szeszes italokkal felnevelt gyermekekből később, még pedig nem is nagyon későn, mi lesz, azt gyermek-btinkrónikánk élénken illusztrálja. A tanitó elé mái- testileglelkileg romlott anyag jut, melyen gyakran még a legügyesebb nevelés sem' segíthet. Zsiványok, rablók lesznek az ilyen gyermekekből, oly korban, mikor, még jóformán öntudatra sem ébredtek^ Javítani kell nevelési rendszerünket. Több gondot kell fordítanunk a gyermekekre az iskolán kivül. Ez a szülők feladata. De sajnosán tapasztaljuk, hogy

1 a szülők nagy része nincsen tisztában feladatával és legtöbb esetben ők a legbünösebbek abban, hogy gyermekeikből jóravaló férfiak, nők nem válnak. Hézagosak e tekintetben törvényeink is. Csaknem teljesen a szülőkre bízzák gyermekeik nevelését, holott sok szülőben nincs meg az értelem, gyakran még a jószándék sem, hogy a tanitó nevelési törekvését megkönnyítsék, elősegítsék. Törvénynek kellene előírni, körvonalozni, mi a szülő kötelessége, hogy a házi nevelés párhuzamosan haladjon az iskolai neveléssel. Akkor a fiatalkorú bűnösök száma is csakhamar megcsappanna. 3. Vasúti menetrend. A karácsonyi ünnepek alkalmából közlekedő külön személyszállító vonatok. Budapest nyugoti p. 0.-tól—Szegedig. Folyó évi december hó 24-én külön gyorsvonat közlekedik I- és II. oszt. kocsikkal. Indul Budapest nyugoti p. u.-ról d. u. 2 óra 50 pkor, érkezik Szegedre este 0 óra 30 pkor. Budapest nyugoti p. u.-tól—Temesvár— Józsefvárosig. Folyó évi december hó 20. és 23-áu közlekedik külön gyorsvonat I. és II. és külön személyvonat I-II I- oszt. kocsikkal. A gyorsvonat indul Budapest nyugoti p. u.-ról d. u. 2 óra öt) pkor, érkezik Temesvár—Józsefvárosra, este S óra 41 pkor. A személyvonat pedig indul ltudapest nyugoti p. u.-ról este 8 óra 30 pkor. érkezik Temesvár —Józsefvárosra reggel 5 óra 3!* pkor. Szegedtől— Budapest nyugoti p. u.-ig. Folyó évi december hó 27-én külön gyorsvonat I-II. oszt. kocsikkal és december hó 20. és 28-án külön személyvonat 1 -III- ostt. kocsikkal közlekedik. A gyorsvonat indul S/.egedröl d. e. 10 óra 10 pkor, érkezik Budapc-t nyugoti p. u.-ra d. u. 2 óra ö pkor. A személyvonat pedig indul Szegedről éjjel 2 órakor, érkezik Budapest nyugoti p. u.-ra reggel 7 óra 25 pkor. Pozsonytól —Budapest nyugoti p. u.-ig. F. évi december hó 21, 24. 27-én és 1914. évi jan. hó 1-én külön személyszállító gyorstehervonat közlekedik I-III. oszt. kocsikkal. Iudul Pozsonyból éjjel 1 óra 18 pkor, érkezik Budapest nyugoti p. u.-ra rtggel 7 éra 5 pkor. Lipótvártól— Pozsonyig. Folyó évi deo. hó 21, 2«, 28-án és 1914. január hó 1-ón külön személyvonat közlekedik MII. oszt. kocsikkal. Indul Lipótvárról d. e. U óra ö pkor, érkezik Pozsonyba d. a. 12 óra 49 pkor. Nagyváradtól —Püspökladányig. Folyó évi december hó 23-án külön vegyesvonat közlekedik II. és III. oszt. kocsikkal. Indul Nagyváradról este 8 óra tj pkor, érkezik Püspökladányra éjjel 10 óra 47 pkor. Püspökladánytól—Nagyváradig. Folyó évi december hó 24-én külön vegyesvooat közlekedik II. és III. oszt. kocsikkal. Indul Püspökladányról éjjel 3 óra öl pkor, érkezik Nagyváradra reggel ü óra 14 pkor. Debreczentöl — Püspökladányig. Folyó évi december hó 20, 23, 2ti. és 31-én külön személyvonat közlekedik MII. oszt. kocsikkal. Indul Debreczenböl éjjel 11 óra 12 pkor, érkezik Püspökladányra éjjel 12 óra 18 pkor. Püspökladánytól —Üébreczenig. Folyó évi december hó 21, 24, 27-en és 1914- évi január hó 1-én külön személyvonat közlekedik 1111 oszt. kocsikkal. Indul Püspökladányról éjjel 1 óra 8 pkor, érkezik Debreczenbe éjjel 2 óra 1 perckor. Szegedtől — Temesvár — Józset városig. Folyó évi december hó 20. és 24-én külön személyvonat közlekedik l-l 11. oszt. kocsikkal. Indul Szegedről d. u. 1 órakor, érkezik Temesvár—Józsetvárosra d. u. 4 óra 24 pkor. Hatvantól—Miskolc személy p. u.-ig. Folyó évi december hó 23. és 24-én külön személyszállító tehervonat közlekedik II. és III. oszt. kocsikkal. Indul Hatvauból d. u. 4 óra 40 pkor, érkezik Miskolc, személy p u.-ra éjjul 10 óra 2Ü perckor. Losonctól -Zólyomig. Folyó évi december hó 23. és 24-én személyszállító tehervonat közlekedik II és III. oszt. kocsikkal. Indul Losoncról d. u. 1 óra 10 pkor, érkezik Zólyomba d. u. 3 óra 27 pkor. Feledtől —Fülekig Folyó évi december hó 23. és 24-ér. személyszállító tehervonat közlekedik II. és III. oszt. kocsikkal. Indul Feledről éjjel 3 óra 4 perckor, érkezik Fülekre reggel 4 óra 40 pkor. Sopron Gy. S. E. V.-töl Kőszegig. Folyó évi december hó 24-én külön személyvonat közlekedik III. oszt. kocsikkal. Indul Sopron Gy. s. e. v.-töl este 7 óra 00 pkor, érkezik Kőszegre éjjel 11 óra 27 pkor. A felsorolt külön vonatok részletes menetrendéiről a kiadott külön fali hirdetmény nyújt bővebb felvilágosítást. Nagy müvészestély. — 1913. dec. 8. — Nem a művészek számában, hanem azok igazi művészetében rejlik feuti hangzatos címben a „uagy" szó. Mult hétfőn Pápáu csak két művész, Sándor Erzsi és Dienzl Oszkár szerepelt a Griffben lezajlott estélyeu, csak ketten töltötték ki az egész műsort, mindazonáltal azouban oly nagyot produkáltak, melyre városunkban még nem igen volt példa. A nagy siker teljes volt. mert nemcsak abban nyilvánult a siker, hogy az előadók és előadottak minden kritikán télül állottak, hanem abban is, hogy városunk és környékünk műértő és zenekedvelő társadalma kifogástalan érdeklődést tanúsított a hangverseny iránt, a mennyiben a tágas termet az utolsó székig megtöltötte. Utóbbi körülmény annál örvendetesebb, mert a helyárak elég magasak, a reklámozások pedig elég gyérek voltak. Már napokkal ezelőtt, mikor tán még kétséges volt, \ajjou meg lehet-e tartani a hang-