Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-12-14

versenyt, vagy sein, sokan Aggódtak a miatt, hogy elesnek a nagy műélvezettől. Egy szűkebb társaságban egy úriember ki­jelentette, hogy el fog menni nejével együtt a hangversenyre, a ti koronás helyre — takarékos­sági szempontból. A társaságbau levők ama kér­désére, bogy all' korona kiadásában hol a taka­rékossági szetnpout, azt felelte, ba Budapestre kellene utaznia Sáudor Erzsit megballgatni, többe jönne. — Hát kell ( »uiiek Sáudor Erzsit hallania? — Kell. mert a legelső magyar énekmű­vésznő. Tehát, telt széksorok várták a dobogóra lépő hírneves operaénekesnöt. Sándor Erzsi'. Diszes virágcsokorral, zúgó tapsviharral köszöntötték Sándor Erzsit, ki ezúttal először szerepelt Pápán, hová már tavaly is készült jönni. Állandó kísé­rője. Dien/.l (»szkár zongoraművész, akibez, mint teltételhez kötötte szereplését, elfoglalta helyét a zongora elotr s néhány akkorddal bevezette Gilda nagy áriáját, Verdi Rigolet tujának a gyöngyét. Sándor Emi, kit a jelenlevő közönség bá­mulatosan mély csöndben, szinte alélekzet vissza­íojtásával hallgatott, mint az egetverő sas, ha­talmas szárnyalással szökött tel a szédületes ma­gasságba, és sziporkázó, ténytszóró trillázások, skálák és arpeggiók jelezték útját. Ez a magas­ság, ez a levegő az ó levegője, inelj'et könnye­dén szel át. melyben vigan szökdelve kering. E hanghuüamokban csapongó bukdácsolással türdik s mikor már bejárta a mélységeket is. néhány hatalmas szárnycsapással kiemelkedik a magas­ságok fölé s végére odatesz egy pontot, egy magas d-.. Es ebben az őrületes vagtatásban nein ö fáradt el, bauem az. ki »zeunnel kisérte. A figyelmes kísérő, a hallgató izzadt bele az élve­zetbe. Ez a fárasztó kíséret azonban mégis csak élvezet volt, akár a turistának a hegymászás. Utánua jól érzi magát. Pers/.e, hogy falrenget ö tapsorkán zúgott tél. mire ráadással is szolgált. Most Dieuzl Oszkár mutatott be néhány zongoraszámot. IfochinauinoH Preludeje ésDvorák Humoresque-je volt a műsoron, ezeken kivül még ráadással szolgált ö is. Dienzl zougoramüvészetét jellemezni szinte lehetetlen. Minden zongoramű­vésznek van valami forsz-sza. Ki a gyorsaságban ki az erőben, ki az érzésben, ki pedig a finom­ságban mester. Dienzlbeu mindenből van, még pedig nem valami, hanem sok. Legszembeötlőbb azonban mégis mindezeken felül az a kiváló készség, mellyel a vágtató passzázsék, a zenei frazeológia közé rejtett motívumokat ki tudja emelni, hogy azokat érvényesülni engedje. Ezen a ponton nincs igen párja, itt ö a mester éa ez az igazi művészet, mert ide kell a gyorsaság is, az erő is, az érzés is, meg a finomság is. Sáudor Erzsi ujabb éneke után, mikor Doni­zetti Lindáját is hallottuk és beélveztük a nyert ráadásokat, szóval újra gyönyörködtünk a csil­logó éuekhaugokbau, Uienzl néhány saját szer­zeményét mutatta be. Egy antik menüettel és egy „Szökökutnál" cimü zeneképpel szórakoz­tatta a hallgatóságot Külöuöseu az utóbbi mese­szép szerzemény. Már ugyancsak uem hangver­senyterembe való emberfia volt, ki ennek az elő­adásánál nem hallotta a vizcsobogást. Sokan ta­lán még látták is a vízsugarak játékát, a gyön­gyöző cseppek szünetnélküli körutazását. Valami remek interpretálás volt ez. I/EGYES HIREt. HiriBny Synv. Siruiirillu VOrtkMMMuor. t'-'Rj. kor S 80 .•• 7. SO. Horgoni-Linimeot. a Horgony • Pol nExpeller pótleka. ODIMIIUI b.d&rc•»!*• !>uU..kn*l. I* kúiivénynél «tb. ÜT.flf kot. -JO. %M I—. Horgony-kénes-kenócs raadkivM ideartUltiBito uim 4« —tm k 1 vit.,.,.{ n ,.i itb. Té Ujj •i kor. I.-. kipiiitó » Uftbbb lyoouartArbaa **I7 kltvi ^ UaurbMMratbtta ^ •>. Rrtlit v»i MBMJJV ciaitll — A sümegi vasút. Egy csigalépéssel ismét előre baladi a sümegi vasút ügye. Dec. 9-én Veszprém vármegye köztörvényhafcósági bi­zottsága 9 szótöbbséggel kimondotta, hogy a kormányhoz felterjesztést intéz, melyben 2#-os megyei pótadó kivetésére kér engedést. A be­folyandó összegből elsősorban a Győr-dombóvári vasútnál fennálló adósságát fogja tedezni, a töb­bit a sümegi vasútra fordítja. Ha lehat minden jól megy, cl lehetünk aria készülve hogy egy­szer csak megindul Pápáról a sümegi vasút is. Erről a Vasútról még jövő számunkban el fo­gunk mondani egyet-niást, ha addig az enged­ményes, Beobnita Béla • mát eg)szer beígért nyi'atkozatát le nem adja. inert hiszen első sói­ban ö illetékes felvilágosítást adni a vasút ügy állásáról. — Kultúrház. A Jókai kör pendítette meg azt az egészséges eszmét, hogy Pápán, még pedig a néhány év múlva az aktualitás stádiu­mába kerülő színházépítés kérdésével kapcsola­tosan, kultúrházat kellene einelui. A ki csak egy kicsit is elfogulatlanul itéli meg a helyzetet, be kell. hogy lássa, miként szégyenletes állapotok között, megtelelő helyiségek nélkül vagyunk kénytelenek kulttirát Űzni. Nálunk, a hol annyi 1 a kultúrintézmény, tudományt-terjesztö egyesület és kör. oly nagy szükség van egy ilyen kultúr­házra, mint egy falat kenyérre és szinte csodá­latos, hogy ezideig is megtudtunk nélküle lenni. A tauács, melyhez a Jókai kör foidult, készseg­gel magáévá tette a tervet, pénz hiányában azonban mást nem tehetett, mint elhatározta, hogy javasolni fogja a képviselőtestületnek, mi­ként a vallás és közoktatásügyi minisztert egy ujabb felterjesztéssel n színházépítésre kiutalt 00 ezer koronának 120 ezer koronára vuló kiegé­szítésére kérje. Helyes! Most. aztán rajtunk a sor: bízni. — Meghívó. Bélák Lajos pápai főszolga­bíró és Fodor Gusztáv, csóti körjegyző, mint a pápai járási jegyzőegylet elnökének aláírásával a következő meghívó ment az összes rendes és tiszteletbeli tagoknak: A f. évi december hó 17-én d. e. 10 órakor Pápán, a Hiudler-vendég­1' Kei. tartandó járási tiszti értekezletre és köz­gyűlésre ezennel meghívjuk. Tárgy: A jegyzői fizetésrendecés. 2. Indítványok. — A pápai Leányegyesület ma d. u. 5 órakor ter'andó gyűlésének műsora: 1. Bar­carolla a „Hoti'inanu meséi" cimü operából. Irta Offeubach, zongorázza Fleischer Juliska. 2- Felol­vasás. Tartja Molnár Kálináu. 3. Szavalat, Neu­mann Mauci. 4. Godard: Mazurka b. dur zou­goián játssza Beck Ilona. — A Perutzgyári alkalmazottak önképző­köre értesülésünk szeriut f. hó 21-én vasárnap délutáu tartja szokásos gyermek délutánját a Grill' szálló i agytermében. Az előadás iránt már is nagy érdeklődés nyilvánul meg ugy a szülök, mint a gyermekek körébeu. Tekintettel a ren­dezőség ismeretes ügy buzgalmára, azt hisszük, hogy nem csalódunk amikor már előre megjó­soljuk, hogy a műsor, melyet jövő számunkban fogunk közölni, minden tekintetben meg fog felelui a várakozásnak és igazi szép élvezetet fog nyújtani a szülőknek és gyermekeknek, annál is iukább. mivel városunkban a „gyermek délutánt" csakis a Perutzgyáriak kultiválják. — Az alasouyi keresztelő. A mult hét vasárnapján és következő napjaiban volt a mult .szamunkban jelzett paszita, az alásonyi keresztelő. Nemcsak Kagyalásonyból és a szomszéd falvak­ból, hanem Pápáról, Devecserröl és még távo­labbi vidékről is kocsisaám érkezett a sok ven­dég, kiket Barca Dezső és neje, a két boldog szülő magyaros veudégsceretettel fogadott. A faluu kivül épült uj ház minden lakosztálya megtelt vendégekkel; a tágas major istállóiból kivert igások helyét idegen lovak foglalták el. A konyhában már napok óta nagy sürgés-forgás, sütés-főzés volt, hogy a háznéppel együtt 100 ra rugó vendégsereget illőképpen elláthassák. Gsak ugy üregéből emiitjük, hogy mennyi állat siratta meg e nagy napot. Megöltek egj' hizót, levágtak egy borjut, leszúrtak két bárányt, lőttek 8 nyu­lat, 40 foglyot, 10 fácánt, a házi szárnyasokból megöltek 20 pár csirkét, ti kövér ludat és 10 récét. Az italok sorából leginkább bor fog3'ott, el, még pedig csak a saját termésű somlaiból közel 4 hektoliter. Hogy azután ilyen lukullusi traktameutum mellett, mihez a fűszert a deve­cseri cigánybanda szolgáltatta, hamarosan ma­gasra csapott a széles jókedv, azon már nincs is mit csodálkozni. Hétfőn hajnaltájban, mikor az első vendégek hazakészültek, még ugy ropták a táncot, mintha csak most kezdték volna. A házigazda kedden DSm jöhetett be a marhavá­sárra, mert akkor még — vendégei voltak. Ennek a régi magyaros szokásban megtartott paszitáuak a költségeiből sok szegény leánynak kikerült volna a hozománya! A patriálkális magyar ne­mesi divat fenntartása azonban szintén valami! — Részleges csatornázás. A v. tanács bizonyos kikötések mellett már több engedélyt adett egyeseknek szenny vízlevezető csatornák építésére. A kikötések között szerepel természe­tesen az is, hogy U általános csatornázás fo­lyamán tartozik mindenki a sajátját felszedetni és az, bogy az épités, illetve a csatornalefektetés által megbontott utcát vagy járdát, makadámot vagy aszfaltot tartozik az illető rendbe hozui. Legutóbb a Perutz testvérek pápai szövőgyára kért és nyert engedélyt, hogy a munkáslakások szemij-vizének levezetésére csatornát építhessen, illetve a csatornát a városi közvágóhíd csator­nájába beköthesse s ig)' a szennyvizet a Bakouy­érbe vezethesse. — A viz nélküli pályaudvar. A v. ta­nács, mint annak idején mi is megemlítettük, nemrég ajánlatot tett a szombathelyi üzletveze­tőségnek, bog)- a pápai pályaudvar vízvezetéki vízhasználatát évi 5000 K-ért váltsa meg. A szombathelyi üzletvezetöség az összeget nein Ígérte be. Miután pedig kitűnt, hogy a vasút vízhasználata rendes dijak mellett még az évi 7000 K-t is meghaladja, a tauács utasította a v. főmérnököt, hogy 1914 január 1-vel a pálya­udvarra vezető vízcsövet zárja le. — Az uj viliari tanitó. A vinári községi iskolai tauitóválasztásból ok'. 15-én győztesen kikerült somogymegyei tanitó a választást nem fogadván el, az ujabban megejtett választás al­kalmával Balint János, vidi kántortanítót egy­hangúlag megválasztották. Bálintot a község ugy hivta meg, hogy pályázzon. — A szegények atyja. Szelecky Ferenc, v. rendőrségi írnok, ki a tauács megbízásából a heti segélyezetteknek ki szokta osztani a pén­züket, ezeu utóbbi megbízás alóli felmentését kérte. A v. tanács Böröc István, v. reudörör­mestert nevezte ki a szegények atyjává. — Uj dr. juris. Vathy Gábort, hasonnevű polgártársuuk fiát mult szombaton avatták a jogtudományok tudorává. — Kinevezés. Dr. Szenté Kornélt, elhunyt főügyészünk legifjabb fiát a vallás- és közokta­tásügyi m. k. miniszter a privigyei gimnázium­hoz, hol eddig is működött, a IX. fizetési osz­tály 3. fokozatába rendes tanárrá nevezte ki. — A görzsönyi papválasztás. A nem­rég elhunyt görzsönyi református lelkész helyére a hivek Bolla József, takácsi ret. segéd lel készt választották meg, ki évekkel ezelőtt már káp­lánkodott Görzsönyben. — Kiküldetés. A v. tanács, mint már egyizben emiitettük katonai tekerautomobiltfakar beszerezni. A rentabilitás tanulmányozására a v. tanács Mészáros Károly polgármestert és Révész Arnold mérnököt Győrbe küldte ki. — Illetőségi ügy. Tóth János pápai il­letőségét a v. tanács újra megtagadta, illetve azt fogja ajánlani a képviselőtestületnek, hogy egy korábbi elutasító határozatát tartsa fenu.

Next

/
Thumbnails
Contents