Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-02-02

XL. évfolyam. Pápa, 1913. február 2. ). szám PAPAI LAPOK Papa varos hatóságának es több papai s papa-vusoki egyesülőinek megválasztott kö/.lönyo. Megjelenik in i n ii e n v a ft * r ü a p. Szerkesztőség es Kiadóhivatal : Qoiiiiirig (ivi.la peplrker«aketlé*«, rit-tér 'j:í-íi< szám. Telefon 112 szám A »zerfceatteafrl fpjslfi* laptulajdonoa: GOLÜBEKU GYULA Kli"fÍ7.t'téH«k éi hlrrietéai dijak a lap kiadóhivatalához kiiliiomlGk. A ao ara: ••ifi'-.z 6vrn ÍJ ,;•>!•, fMévi'e *i k. rieiz yedévre 3 i ké n t I' .1 80 tili. Az egyke kérdéséhez. Miu' ;i blintettaek csak okai és megakadályozásának módjai körül foroghat lenn nézeteltérés, de megakadályozásaiiiik szükségessége bizonyos, addig a népességszaporodás korlátozásának uem csak motívumai, hanem gazdasági következményei is igen bonyolultak és vitásak. Iirv lehet azután statisztikai adatokból, tényekből és helyes megfigyelésekből a leghasznosabb eredményeket kihozni. Malthuzianisták voltak, amig Malthus tana uj jelszót jelentett a szocializmus ellen és igazolhatta a gabonaárak drágaságát. Meggyőződést cseréllek, amikor a iieomalthuzianista propaganda veszélyessé kezdeti válni a munkabérek ulacsonyságára. önzésnek és erkölcsi züllésnek látják a dunántúli nép elővigyázatossága! s megfeledkeznek arról, hogy az őket körülölelők nyomása lehetetlenné teszi terjeszkedésüket, hivatkoznál* ^népesebb cn^Sgok nagvőlnV gazdaságára a elhallgatják a népesség megélhetési lehetőségének a termelés fokától való szoros függését. Kétségbevonják ;i Közegészségügyi Tanács illetékességét ezen .,társadalmi, sőt politikai" kérdésben óvatosan kikerülve a kérdés számos közegészségügyi vonatkozását: ime az egyke ellenes akció tudományos bázisának bravúros technikája. Nem szenvedhet kétséget, hogy a népességnek bizonyos fokú sűrűsége nélkülözhetetlen előfeltétele a termelés, «lt.- különösen az ipar produktivitásának.! A termelés a piac Nagyságának mérete szerint igazodik, nagy piacot pedig csak siirit lakosság teremthet. Tér és időbeli munkabeosztás csal. nagy piacim lehetBÓges. A termeléshez és az áruknak a fogyasztókhoz való juttatásához költséges gazdasági berendezkedések szükségesek. Erre pedig gyér lakosságú ország nein képes lésv.int tőke Inján. részint pedig, azért, mert költséges beruházás kevés ember számára nem fizeti ki magát. Igy pl. Szerbia a maga gyér lakosságával soha nem építhetett volna vasutat. A tranzozibóriai vasút tényleg Európa feleslegéi] és Európa szükségleteinek fedezésére épült. Másrészt azonban elvitázhatatlan igazsága Malthus tanának, hogy a népesség könnyen szaporodbatik az élelmiszerek halarain Mii. IIa a lápszereknek számtani, a népességuek pedig mértani alanyban való növekvése nem is fejezi ki pontosan a'Valóságot a tendencia a tulszapofodasra kétségtelenül megvan. Igaz, hogy ez a tendencia még nem jelent tényleges tulszaporodást, de jelenthet. Ks az emberek tul nagy száma halomra döntheti a legideálisabb társadalmi remi összes előnyeit. Alacsonyabb fejlettségi fokon ál léi országokban pedig különösen termelési eszközök és a javak egyenlőtlen megoszlásánál könnyen viszonylagos túlnépesedés következhetik be. amikor a föld eltarthatná ugy az egész lakosságot, de az adott viszonyok megakadályozzák a termelékenység foIstenítélet. i j a. — A ..P apai Lapok" aredeti t 4 r Irta: Kosztolányi Dezső. Cser Gabor izgatottan állott az asztal mellett a télig elsötétített Hzoháhui. Az arca fehér volt s nagy píron ajkai ebbeit uz ijesztően teher keretben karminaziuücknek, kétazerakkoráknak látszottak. — Értetted ? Megismertelek egészen. Mától keztlve más hangon beszélünk inajil egymással . . . Az asszony az aranyszélű konzol előtt a baját igazította, térje rekedten, kapkodva beszélt, mikor iáuézett : — Elég volt a játékból . . . Nem birom tovább. Erős, sötét havannát azivott - hevesen járt fel é» alá a szobában. — Még mindig hazug vagy — folytatta egyre irgatottahhan — képmutató éa határozat lau. Le kell venned az álarcot, mert az őrületbe hajtasz. Le lógom tépni rólad, leszakítom, megalázlak. Letiporlak. A a arazony uedvee macekaszeineit tágra meresztette s valami airó, fanyar, kedveskedő babaarcnál nézett rá. — Nem értelek. — Ez a baj. Megmérgezett a színház te még mindig komédiás vagy. Nézz csak a liikörbe. uem igy, hanem őszintén, komolyan, becsületesen. Próháhl meg. Tudod mi az a becsület, az őszinteség'.' Az ég szerelmére, ne mosolyogjál; hagyd el végre ezeket a színpadi eafrangokat. Cser odasietett a tükör elé, megfogta feleségének a fejét s elállt a lélegzete. A férje vaskarokkal tartotta s nem hírt megszabadulni tőle. Az előtte levő üveglapon látta zavart, sápadt amit. — Engedj, engedj . . . Sikoltott s egy kigyószerü mozdulattal ki akart siklani a szép térfi öleléséből. Cser elengedte. Kimerülten a díványra dőlt, megtörülte a homlokát. — Hol a te lelked, hol a te igazi, becsületes arcod? — kérdezte azemtehányóan, szomoriiau. Az asszony kéazen volt az öltözködéssel. A gvémántfejü töt fekete kalapjaim szúrta, még egyszer megnézte magát a tükörben, aztán a férje elé állott. — 8zeretsz? Cser lemninlo!ag intett a fejével. — Szeretlek. — Megígéred, hogy jól viseled magad ezután? Meg? Akkor minden meg van bocsátva. Megcsókolták egymást. Az asszony egy mély •zinpadi koinplimenttel ajánlta magát. — Addio. Estére találkoztunk. Cser egvedül maradt a szobában. Lenit a hintaszékbe, rágyújtott egy könnyű orosz cigarettára s gondolkozni kezdett Három eve voltak házasok. Ez a három év most is nyugtalan, zajos boldogságnak, izgatott estikoknak visszhangját keltette benne. Az ériutetten. puha lány a színpadról egyenesen kényelmes fé»z< kébe lépett, kecsesen és büszkén, mint egy dáuvnd |s fél évig a legtisztább boldogságot adta neki. Nem jártak társaságba, maguknak éltek, elégedettek vol| tak. Lassan-lassan azonban az asszony szomorú lett jés kedvetlen. Az arca megváltozott. Téli estéken sokáig ült egyedül a mikor kijött zavartan nézett rá. Cser ezt észrevette. Egyszer, mikor belépett a szobába maga elé meredt. Azután felkacagott és I trillázni kezdett. Ettől a pillanattól kezdve meg I volt mérgezve körülöttük a levegő, minden tarey | idegenné vált, a azavakba mély bánat és hideg gyanakvás lopódzott. A férfi látta, hogy aasxonva játazik. Caer először azt hitte, hogy ö a beteg ea maga előtt aem merte bevallani gyanúját. Elállt a lélegzete ha arra gondolt, hogy az egész boldogságuk holmi színpadi szem tény vesztés Azután ijedten vette éazre, hogy ez a nő a aziupadi lámpák vakító fényébeu elvesztette önmagát a alkalmatlan lett ac életre. Az area raindenuap máa volt, a hangját eteríéleképen tudta változtatni. A szeme, a* ajka, miukozását 8 a termékek legnagyobb részét kiváltságos osztályok maguknak foglalják le. Igy a lakosság nagyrésze kénytelen kivándorolni, vagy a családalapítástól tartózkodni. A népesség számának korlatok nélküli növekvése elsősorban militarista és kapitalista érdek. A fegyveres békének katonákra vau szüksége és ebből a szempontból nem fontos a besorozottak erkölcsi és anyagi jóléte. népesség csökkenése valószínűtlenné teszi és megnehezíti .1 háborút. A militarista célzat átvilágfik a neornalthuzi an izmus ellenfeleinek minden ténykedésén. Jellemző pl. hogy a francia nép számának sztagnálásáu keLsergők állandóéi] a „vérlelenül elvesztett hadtesteket" siratják. IIa valamely OfSZágtÓi a túlnépesedés réme még messze jár és inkább azI elnéptelenedés veszedelme fenyegeti) ugy ennek meggállására vagy legalább TiirhiI-'sére wzánms utwköz kínálkozik. In van mindenek előtt a csecsemőhalálozás csökkentést; közegészségi és szociális intézkedések. Iígyanilymódon az életkor határa is magasabbra tolható ki. Józan és okos szociálpolitikai reformokkal sikeresen lehet harcba szállni, a tüdövész és egyéb nyomorbetegség mértéktelen pusztítása ellen. A kötött birtok felszabadításával a kivándorlás apaszthatéi. Legerőszakosabb és leghaszontalanabb mindenesetre az egyke elleni küzdelem. Igaz, hogy a legolcsóbb. Ks ez a fontos szempont azoknál, akikTÄRCÄ.