Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-09-28

PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának ós több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden Vkiimip, Szerkesztőség és kiadóhivatal : Ooldherg Uvula papirkereskedése, Kő-tér L'.'l-ik szám. Telefon 112 szám A szerkesztésért felelős laptulajilonos: GOLDBERG GYULA. Klőllzetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára : egész évre \'2 kor., félévre 6 k., negyedévre l-t. j Syilt-tér soronként 40 Illlér. — BgjSS szám ára 110 fill. Városok kongresszusa. A gazdasági helyzet rettentő nyomását a városok is érzik. Érzik nemcsak a háztartásuk zavarán, de a polgárságuk anyagi romlásán is. A beruházó program mindenütt megakadt, sőt nem túlzás azt állítani, hogy ma a legtöbb magyar város, Budapestet sem véve ki, folyó kiadásait is csak nagy nehézséggel birja fedezni. Hogy a városok háztartásának egyensúlya inog, ez olyan baj, melyet még ki lehet heverni, mertj nincs olyan deficit, a mit később az egészségesebb gazdasági élet idején egyensúlyba nem hozhatnának. Végzetesebb baj a nagy közmunkák program* szeaü végrehajtásának ionnakadása. Tudvalévő, hogy a magyar városok nagy többsége legutóbb a külföldi és a budapesti példán okulva, hatalmas gazdasági lendületet kapott. Mindenütt megkezdődött az uj, modern magyar városi élet keretének megteremtése. Ez a lendület roppant jelentőségű volt az egész országra nézve, mert a városok évi költségvetése és beruházó tétele hatalmasan megnövekedett s bizonyos fajta közmunkák irányába terelődött. Minthogy a magyar városok költségvetése évente meghaladja a 4XH) millió koronát, természetes, hogy az a sok munkaalkalom, melyet ennyi pénz évi hováforditása termékenyített meg, egész sereg vállalkozásra nyújtott alkalmat s ez viszont az egzisztenciák százezreit gyűjtötte maga köré és tartotta el munkával. Most, hogy ezek a munkaalkalmak megcsappantak, rengeteg ember vált fölöslegessé a munkájával és taszitódott vissza más kereseti ágakhoz, a honnan a nagy közmunkák nemrég még elhódították őket. Ennek a rengeteg, háromnégy millió ember megélhetésének problémája azt lehetne mondáin, hogy a magyar polgárelem válsága. Ettől pedig a magyarság ügye elválaszthatatlan. Ha városi polgárságul,k létalapjában megrendül, azt az egész magyar élet meg fogja érezni a gazdasági, szellemi és politikai élet egész vonalán. A magyar városok nagyváradi tanácskozását, mely holnap kezdődik, a 'föntiek szerim v.m/sággal a magyarság érdekeinek szeretetével és féltésével kell mindeneknek figyelemmel kisérni. A váradi polgármestergyülést. melyre 78 város, közte 1H törvényhatósági város küldi el 1 Ki IVibol álló képviseletét. A képviselet, sajnos, a mint látható, nem lesz teljes. Kilenc törvényhatósági és 13 rendezett tanácsú város nem jelenJtett be eddig képviselőt. Szórnom lenne lés nem is akarjuk ezt ugy magyarázni, hogy a magyar városoknak ezt az érzéketlenségét legfontosabb ügyeik iránt, helyzetük reménytelen és fásult volta |okozza. A magyar városokban annyi az ! életerő és polgárságunknak reménységet Ikeltő tettereje, hogy a jobb korszaknak S ezeket az erőket azonnal fül kell szaba1 ditania. Meglehet, hogy egyes városok sajnálatos távolmaradását az okozta, hogy elterjedt hirek szerint egyesek a polgármesterek gyűlésének aktuális politikai jelentőséget is igyekeztek adni. A mi értesülésünk szerint ettől nem lehet tartani. A magyar városokat józanságuk visszatartja attól, bogy helyzetüket politikai demonstrációval is elmérgesitsék. E helyett, igen helyesen, gazdasági bajaik együttes orvoslásával fognak főként foglalkozni s az ÁLLAMOSÍTÁSSAL összefüggő kérdéseket nem a napi politika, hanem a közigazgatás gyakorlati igénye szempontjából fogják tárgyalni. Kár, hogy ezeken a nagyfontosságú üléseken a koncentrált állami hatalom képviselői, az egyes szakminiszterek nem fognak részt vehetni, Sándor János belügyminisztert példán! nagy elfoglaltsága éppen akkor távol tartja a kongresszustól. Ez azért kár, mert a belügy, pénzügy és TÁRCA. Ivlese-emlcerek. A tenyér ember. Egyszer volt. Ind nem volt, volt egyszer egy jól ültzütt einher Állandóan vasalt nadrágban járt, tiszta ingben és lakk-cipőben. Divatos nyakkendőket viselt és az arca napról-napra simára vult borotválva. Egyáltalán egy rokonszenves tiszta ember lienvmi.i-.it keltette iniudeu társaságban, ahol megfordult. És sok helyütt fordult meg, mert szerette, bogy lássák és hngy azt mondják róla: „Lám, lám, milyen esinos ez a Mindenkit Putnpol ur és milyen beszedés és milyen udvarias." Mindene szép volt és tetszetős, inindeu klappolt rajta, csak a jobb tenyere, az bizony külöuösképen uem illett sem az arcahoz, sem a termetéhez, sem a behízelgő uri modorához. Mert ha kinyújtotta a kezét, azt mindig ilyenfajta beszéddel kitárta a finnül Mindenkit Puinpol bácsi : r

Edes öregem, pillanatnyi zavarba jöttem; a nagybácsim a beígért .'!(JU koronáját csak ma adta postára, de nekem minden garasom elfogyott már. Tudod egy kurta lejárain kölcsönre les/, szükségem Nem kell sok, mindössze száz krón. Kernelem öregein, örülsz, Innjy barátod Mgiisegcrc lehetsz." Aiuikor ezeket szónokolta, akkor a kezefeje még marokba volt IsorítVa, de a prédikáció után kinyilt a tenyere és juj milyen csúnyának látszott a lelülete ! Mintha fekélyes gyíkok és csúnya varangyos békák vonszolták volna végig testüket a tenyér,-n. amely olyan nagynak látszott, mint egy cinktányér és ezenfelül még olyau hüz is áradt belőle, mint egy pocsolyából, amelyben döglött macskák fekszenek. Az emberek nagyon utálták ezt a kezet és hogy megszabaduljanak tőle, egyszerűen kinyitották a bugyellárisiikat és bármennyit és kért Miudenkit Pumpol ur, csak egy ezüst forintot dobtak bele. Akkor azután becsukta a tenyerét, az orra tövétől az ajka széléig egy ördögi mosoly jelent meg, meghajolt éa vagy eltávozott, vagy félrehívott egy másik embert ás ezzel is megutáltatta magát és a végén megpumpolta. Amikor pedig pumpolási körútját befejezte, aakor jókedvű emberek közé ült, akik szintén nagyon kedvelték, mert olyan jó mulatós gyerek volt és a korcsmai nők nem találták olyan visszataszítónak a kezét; olyik meg is engedte, hogy megsimogassa e/.zei a kézzel az arcát és akadt bizony olyan nő, aki elragadtatással mondta a tenyeres embernek : „lsteaem, pulii, milyen bársonyos a unga kis kezecskéje !Így élt-éhlegelt a Pumpol bácsi, amikor egyszet megint csak félrehívott egy embert, akinek az orra alá tartotta a tenyerét. A szegény összerezzent, nagyon megijedt, mert alig volt nála több egy pár rézkrajcárnal és attól tartott, hogy sokáig ott áll majd elölte a tenyér-ember. Esdve kérte, hogy fogadja cl pénz helyett az osztálysorsjegyét. „Holnap lesz a húzás, hátha megütöd a főnyereményt — mondta neki, kivette a kabátja belső> zsebéből a sorsjegyet és bedobta a tenyerébe. Csakugyan megütötte a főnyereményt és mindenki örült, hogy megszabadult a tenyér-embertől. Mert most aiar nem járt a régi társaságba, hanem házat vett és szép csöndesen uzsoráskodott. Egy napon megjelent Bála az az ember, akinek a sorsjegyén meggazdagodott. Egy pár forintot jött kölcsön kérni a tenyeres embertől. „Mutasd a kezedet" — mondta neki az uzsorás. A szegény ember megmutatta mind a két keze felületét. Az uzsorás alaposan szemügyre vette a kezeket, megcsóválta a fejét, azután megszólalt: .,Barátom az ilyen tiszta, rendes kézbe nem illik a kölcsönpénz." Ezt mondta, majd sarkon fordult, bement a szobájába, ahol egy nagyot csavart a házbérsrófon. A talpas-ember. Hol volt, hol nem volt, volt egyszeregy nagy talpú ember. Ennek is állandó zavarai voltak, de A legjobb és a legtartósabb drótszalas lámpa. Húzott drótszállal 75°/« árammegtakaritás. lámpa Kapható villanyszerelési üzletekben, villanytelepeken és a MAGYAR SiEMEhS-SCHUCKERT-MUVtK-nel Budapest. VI.. Teréz-korut 36. Gjir-utcii 13.