Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-09-07

PÁPAI LAPOK Pápa vai os hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik in i n cl e n vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Qoldberg Gyula papirkereskedése, Kő-tér l>;j-ik szám. Telefon 112 száza. A szerkesztésért felelős laptnlajd mos: I GOLDBEKG GYULA Klftfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A ao ára: egész évre lü kor., félévre 6 k., negyedévre 3. Nyílt-tér soronként 40 tillér. — ügyes szám ára .10 öli. Hadjárt a hazárd ellen. A szenvedélyek között, amelyei megbénítják az emberi akaratot nine nagyobb hatalma egyiknek sem. a sze rencse játéknál. A bestia az emberbei azon a ponton nyilatkozik meg a magi teljes pőreségében, amikor a kártyaasz tal mellett ül. barátaival vagy ismerősei vei „játszik" hogy magának olyan elő nyöket szerezzen, amikhez semmi jogi nincs és hogy olyanokat tegyen tünkre akiket segítenie illenék minden erkölcs parancs és törvény értelmében. Minden nép nagy tanító mestere, : nagy művész ós a nagy filozófus ÓVÍ intették népüket a szerencsejsték bom laszti') hatásától. Nem kell hozzá mélyebi meggondolás, hogy megtudjuk azt, hogj voltaképeu miért oly ártalmas a hazán játék. Emberek összeülnek és titkosat megállapodnak abban, hogy egymást ki fogják fosztani. Kockázat ellenében ot vau a nyereségre való kilátás, a nyer tes fél kíméletlen és ravasz, a vesztes fél pedig kétségbeesett és a vesztesége által nemcsak vagyonát hagyja a játékasztal mellett, hanem elpusztul a lelkinyugalma is, munkabírása csökken, ereje meg fogy, agyveleje elszokott a rendes gondolkodástól és jelleme a rossz felé hajlik át. Akik összeültek, hogy ezen a módon szerezzék meg vagyonukat, azok |psaMMMii^a •^mtaaaaaaaaaaaaaaaatmmtaummmwmmtummm^amtaMMMmmnMMtamt^m TÁRCA, Szegény asszony ajándéka. Irta: Pásztor Mihály. Sn'ri néni összetöpörödött jósiígos anyóka, aki abból él, BOfjr jóféle (BntfM pfecat áinlgat napnap után a debreceni kenyérpincon. Oly Bgyfof áh A jó öreg anyóka napjai, akárcsak a perecéi; de azért buldog a jól érzi inasát. Az örökké jókedvű Sári néni csak tfj izben szomorodott el, do akkor aztán nagyon szomorú volt. Most történt, alig egy hónapja, mikor az unokáját, a Jancsit bevetlek katonának. Szegénv asszony keserves sírásra fakadt, mikor elbúcsúzott attól a rossz nyertektől. A szive, az a jó, öreg sziv majd megrepedt a fájdalomtól, mert ugy kell venni a dolgot, hogy Sáli néninek nem volt ezen a kerek világon senkije az unokáján kivül. Akik voltak, akiket valaha igazán szeretett, a/ok már mind a hideg told alatt poriadnak. Csak az ax egv maradt, az unoka, a Jancsi és ezt nz egyet szerette a többi helyett is. Mikor búcsúzásra került a sor, a fiu azt mondta : — Hát 11 z Isten áldja meg magát, édes nagvközött egy különös életfolyamat fejlődött ki. Aki a játékklubbokban végigj nézett már egy aafeárd játékot, anélkül, hogy abban részt vett volna, az egy teljes stúdium tanulságával gazdagította Tapasztalatait. Egy külön piktoreszk élet ez. Egymáshoz nem illő elemek a legszorosabb barátságban é nek, a notórius szélhámos a gentleman barátjává szegőidik, ha módjában van együtt nyernie vele, vagy ha társa a veszteségben. Viszont a legádázabb belső gyűlölet ver gyökeret két egymáshoz illő barát lelkében, ha közöttük a nyereség és veszteség éket ver. Megdöbbentő látvány, amint a vesztes fél vergődik, amint utolsó fillérjét kockára tes/i, hogy az elveszett javak egy részét visízakaparilsa. Milyen KÍNOS látvány az, amint a vesztes fél fühöz-fához lutkos. lvigy nagy kamatok árán valami pénzhez juthasson, hogy ezt a pénzt isott hagyja a szomorú helyen. És a nyertes fél? Hit lehetséges-e az, hogy a kártyás ember végeredményében nyereséggel CÁRJA a mérlegét. Ma nekem, holnap neked. Veszteségek elől senki nem tud óvakodni és nyernie csak annak lehet, akinek a játékhoz nincsen köze. de aki ANNÁL nagyobb emberismerő: a MULATÓHELYEK tulajdonosa. Mert as zerencsétlen emberek pénze RENDESEN ide vándorol. Aki nyer, abban megvan a benső meggyőződés, hogy ez j a ivain. Kötfzónöm a/, irántam való jóságát. A te- ! re in tő tudja csak, lát-e többé vagy sem . . . Erre Sári néniből kitört a keserves zokogás. A fiu nyakába borult, njy mondta: — Kdes Jancsim, édes jó unokám, vájjon látlak-e még valaha ? ! — Ne sírjon, édes nagyanyám, lesz ez még másképen is, — mondta Jánosi «'s ö is elpityeredett Ott. sírdogáltak, ki tudja meddig. AkKor aztán fölállt a legény s azt mondta: — Hát én már megyek nagyanyáin, ezután nlár nékem csak a Máaiár parancsul. — Menj békével fiam, — mondta az őszhaju asszony. — De azért ne essél kétségbe. Kn kijárom az uraknál, hogy liazabocsátannk. A te öreg iiagvanvád nem hagy el téged. Ha kell, fölmegyek x kiralvig. Ha lekopik is a lábain — ne félj, haza könyöröglek édes jó fiain. Jancsi pedig elment katonának. Sári néni szoinornan járkált ide is, oda is. Iviliiieselgetctt nz uraknál Kért, könyörgött. Ereszizék haza az unokáját, mert meghasad a szive. Az urak jösiígosan m isolyogtak. Figyelmesen .•égighailgattiik a szegény asszony panaszát. l'mnögtek is hozzá agy-kettőt, mondván, hogy értik i dolgot, pedig dehogy ia értették. i Baji haj — ezt elmondta mindegyik, -le nem lehet a dolgon segíteni, i a pénz érdemtelenül jutott hozzá, hogy amilyen könnyen szerezte, ugyan olyan könnyen ki is adhassa. Rendszerint az ilyeu NYERESÉGEK vége egy viharos ós tivornyázástól telt éjszaka, ^vini forrása ujabb erkölcstelnnségeknek. A tapasztalat minden vonalon egy ÉS UGYAN azt a témát mutatja, UGYANAZON minta szerint romlik el a legkisebb ós a legmagasabb társadalmi körhöz tartozó szerencsejátékos. Bizonyos korokban járvány szerűen lép föl a kazárd-szenvedély és ennek természetesen mélyebb okai is VANNAK. Akik a kérdéssel foglolkoztak, azok rájöttek arra a tényre, hogy mint MINDEN más szenvedélynek, ugy a kártyának is forrása az elkeseredettség. De ezúttal nem ez a célunk. Mi csak rámutattunk a nagy TÁRSADALMI veszedelemre, ami a kártyajáték nyomán utonutléleu felburjánzik. A magyar fővárosban az UTOLSÓ években a szövetkezeti ÁRAMLAT elnyomása után annak MINTEGY FOLYTATÁSA képen MINDEN ÁTMENET nélkül, KÁRTYABARLANGOK veszélyeztették családok ekziszteneiáját. A legkülöinbözőbb CÉGÉREK alatt nyíltak inog a KÁRTYABARLANGOK, amelyekre előbb TÖKRETETT asszonyok és gyermekek kelTELTÉK FEL a rendőrség FIGYELMÉT A rendőrség KEZDETBEN figyelni kezdte a játékklubból; PUSZTÍTÓ működését és csak AZUTÁN, amikor kellő ADATOKKAL fölsze— kkor megyek a királyhoz, — mondta a tokoga'Mól l'u'dokolva az öreg asszony — megyek i királyhoz. Ks elment a királyhoz, lekönyoiógni az. mókáját. Hazament. A ládafiából összekeresgélte szt a léhany megtakarított, régóta zsngorgatutt forintot, ló lesz útiköltségre Pestig. A/ an meg nyakába ikasztott vagy busz füzér perecet, majd jó lesz az itta, ha megéhezik. Kiballagott a pályaudvarhoz. Menetközben z is, amaz is megszólította, — Hová, hová, Sári néni ? — Megyek a királyhoz, — inoiid'a önétzetes lángon a jó, öreg asszony, Megmutatta neki, hogy kell megvaltain a tilétiít a vasútra. Egy katonakabátos kisasszony negkérdezte tőle. Iiogv meddig kell a jegv hova itazik ? — Pestre, a királyig — mondta Sári néni — amin n katonaruhás klMMaoay nagyon clcstilálkozott. — Itt a pénz — s odaadta az SeaVM meg. •hárított pén/et. — Ez nem ele,-, mondta a pénztárosnő — zért csak Szolnokig vn-zi • vonat. — Szolnokig. ! — kérd"/t Sári néni meg. znpnen ve.