Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-09-07

relve tehetett javatlatot a belügytninisa térnek a játékklubbpk felosslatására vi natkozólag. A minisztérium alapos tanúi mányozás a tán a klubbok bezárásai in ditványozta és rövid időre az indítvány tétel után következett a klubbok bezá rása. -ÍZ utóbbi napokban a játékbarlan gok teljes feloszlatásával a mű Buda pesten be volt fejezve. Csak Budapesten. A vidéken mé< Vígan burjánzik a hazárdjáték. Itt a ba tóságok uem-törődömsége folytán, ot anélkül, hogy a hatóságok tudnának róla De a belügyminisztériumban nem áll nak meg félúton és bizvást reméljük hogy a budapesti mintára nagy tiszte gatást rendeznek a hatóságok a vidéki városokban is. A szenzáció erejével ha tott az újságoknak az a hire. hogy egj sárosmegyei fürdőhelyen már uem csak férfiak, hanem asszonyok is hódolnak a csúf szenvedélynek. Ez a kipattant éh országos botrányt előidézett eset oko­lásul szolgálhat ama köröknek, amelyelv nek hivatásuk a közerkölcs és közjóiéi fölött őrködni. Azt tudjuk, hogy a vidéki városok­ban a játékbankok alapítása olyan könnyűszerrel mint Budapesten nem mehet végbe. Ott a hatóság embereinek pontosabban van mópjukban minden nyilvános közületet ellenőrizni és egy tisztességtelen szándékkal de tisztessé­ges cégér alatt megalakulandó klubbot mái csirájában elfojtani. Mind ennek ellenére ott a vidéken nagyon sok az elbujtatott kártyaklubb, amely semmivel nem jobb a budapesti kártyaklubboknál. Kívánatos, hogy a vidéki hatóságok megfigyeléseikről statisztikát állítsanak össze, ha van rá jog alapjuk, akkor nyomban oszlassák löl a kártyabartan­gokat, de ha ezek ravasz módon meg­tudnak menekülni a törvény szigora alól. akkor vegyék igénybe egy magasabb fórum, a belügyminisztérium segítségét. — A.luV-. — De taiáu mégis leltetDC. Nincs mitr több egy garassal se, aranyos kisasszony. Szegény va­gyok, csókolom a kezét, de muszáj beszélnem a k'rálylyal. En nagyon sajnálom, jó assiony, de a vastit nem hitelez. — Hát akkor tessék adni egy bilétát Szol­nokig. Majd c-ak megsegít a jó Isten. Igy jutott el Szolnokig. Addig csak elvitte a gőzös. Nem is uuta. magát az utón, mert tűnck-üínak elbeszélgette, hogy hova megy, miért megy. Akik hallgatták azt mondták: — Szegény asszony. Igy érkezett el Szolnokig. De mi lesz most? Sári néni nem teketóriázott sokat. Kimegyek gyalog Pestig, majd csak megse­gít az én Istenem. EH elment gyalog Pestig. Hosszú, fáradságos volt az tit. Össze is törte egy kicsit, de mégis i ilérkezett. Az Isten csakugyan megsegítette. Az ortszgatoa valami jókedvű ur fölvette a kossijára, azzal jött el idáig. — Ugyan kérem, merre lehet beszélni a ki­rállyal? — kérdezte egy katonaféle embertől, aki­ről kiderült, hogy mégsem katona, hanem rendőr és aelessége, hogy ott álljon az ut közepén és zavarja a kocsik járását. Balkán kiállítás Boflapsstsn. Most. hogy a Balkánon végre elsi múllak a zavarok és a változott helyze tek most kezdenek kibontakozni. Az Í tény, hogy a kis Balkán-államok ame lyek eddig legfeljebb húskivitel terét szerepeltek, de a fogyasztók között igei |hátul álltak a sorban, most igen nag} fogyasztói quantumot fognak jelenteni {egyszeriben mozgásba hozták az egész ! európai ipari világot. A Balkállamok most oly nagy területet, műveletlen te­rületet nyertek, amelynek okszerű mű­veléséhez gépek és szerszámok feltét­lenül kellenek, egyszóval, amelyeket t külföld nélkül megfelelően és célszerűét: művelni majdnem lehetetlen. A Halkan államok tehát most már ugy fognak sze repelui. mint fogyasztók, még pedig mint tekintélyes fogyasztók. Abban a harcban, amely az európai indusztriák között meg fog indulni, na­gyon fontos szerepe lehet az osztrák­i magyar monarchiának, különösen pedig Magyaóországnak. Mi úgyis predeszti­nálva vagyunk, arra, hogy Szerbiával, Bulgáriával, Romániával szoros üzleti 'összeköttetésbe lépjünk, csak a politikai , konstellásiók akadályozták meg a szo­rosabb összeköttetést. Annál nagyobb örömmel kell most üdvözölnünk Nagel Marcell fővárosi nagykereskedő indítványát, mely arra irányul, hogy Budapesten egy magyar­országi Balkáijipari kiállítást rendezze­nek. Ennek ti propoziciónak az életre­valósága és hasznos volta kétségbevon­hatatlan : ma már MEGÁLLAPÍTOTT tény, hogy a balkáni események átalakító ha­tásssal lesznek közgazdasági viszonya­inkra. Kiszámithatalaneekölcsi és anyagi haszonnal járna egy ilyen ipari kiállí­tás és épen ezért meg is kell csinálni. Meg kell csinálni már csak azért, HOGY a Balkán-államok kissé egyéb uton is érintkezzenek velünk, mint szigorú és rideg üzleti alapon. Ez a kiállítás barát­ságos érintkezést fog előidézni a BALKÁN­— Bolond kend néni, — mondta neki szi­gorúan a katouaféle ur. — Jöjjön néni a kapi­tányságra. A rendőr elvezette egy nagy sárga palotába, hol egy tisztiforma töviről-hegyire kikérdezte, hogv hova való, mit akar? Sári néni meg beszélt neki, de meg sirt is hozzá egy sort. A szigoru k,!!••/• -Ii ur végül azt mondta a rendőrnek : — Menjen ezzel az asszonnyal a királyi pa­lotába és iiassa fel aiidienoiára. A rendőr pedig vezette Sári nénit utcáról­utcára; fényes, hatalmas paloták között. Hogy, hogy uem, már maga Sári néni sem tudja miképen történt, egyszer csak ott voltak egy fényes, gyö­nyörűséges szobában, cifraruhás urak és úriasszo­nyok között. Vártak vagy egy fél delelőtt. Sári néni már alig győzte uz állást. Egyszer aztán va­laki kiáltja : — Özvegy Szoboszlai Sára! Sári néni megszeppent. Ez az ő neve. — No most menjen be öreg, — moodta a rendőr — magáu a sor. Sári néni belépett még egy fényesebb terembe. Egy jóságos tekintetű tábornok ültelőtte. Az öreg asszony megállott. Körülnézett a teremben. — Oh Istenein, hát ilyen a király? — gon­dolta, de torkán akadt a sző. államok és Magyarország között, ugy, hogj' tiz üzleti érintkezés is melegebb lesz. A Balkán-kiállítást meg lehet csi­nálni, tehát meg kell csinálni, mert ma már épp ideje, hogy Magyarország is kivegye aktiv részét azokból az egész Európára előnyös vltozásokból. amelyek most a Balkánon lefolytak. Értesítők ismertetése. \ ni. Ref. főiskola. A dunántúli ref. egyházkerület pápai főis­kolájának mult tanévi Értesítője fekszik előttünk, — hatalmas 228 oldalas kötet, melyet dr. Hor­váth József, akadémiai és Faragó János főgim­náziumi igazgató tanárok közösen adtak ki. A hatalmas kötet egy hatalmas intézet mult tanévi életéről számol be, vagyis csak 1 évről, de lapozgatása közben önkéntelenül is fölélén­külnek az ikerintézetek (A régi időben Kollegium név alatt ismert és még mai napig is igy elne­vezett iskola) dicső múltjának emlékei. Az or­szágnak • különösen A Dunántúlnak egyik leg­hiiesebb tényezője volt A multbau, ma is és lesz A jövőben. Nem kellett hozzá Jókai és Petőfi és nem kellettek hozzá országunk egyébb nagyjai, hogy azzal, miként e neves tanintézet növendé­kei voltak, emberöltők eltelte után is fényt köl­csönözzenek. Naggyá, híressé tette azt az első­sorban erősen vallásos téren, de nem kevésbé a hazafiság terén követett vaskővetkezetesség s az A kiváló szerencse, hogy tanárai között mindig helyet foglaltak az ország az idöszerinti nagy tudósai, kiváló pedagógusai. Nagy tévedésben lesz az. aki azt hiszi, hogy a pápai r. k. főgimnázium kifejlődésével a ref. főgimnázium ifjúsága valami nagy mértékben csökkenik. Lehet, hogy különösen a felsőbb osz­tályok katholikusai elmaradnak ezen intézettől, de bizonyára pótolni fogják őket a ref. vallású iljak. kik távolból is szívesen keresik fel a pápai ref. fögimnázHiuiot. Az Ertesitöt, melyet Czike Lajos, főiskolai egyházi gondnok sikerült arcképe diszit az első oldalon ugyanennek a férfinak a mult tanév fo­lyamán, ápr. 17-én megtartott jubileumi ünnep­ségei, illetve azok leírása vezet be. Aztán következik dr. Lakos Béla. lögim­náziumi tanárnak egy 50 oldalra kiterjedő érte­kezése Heltai Gáspár reformátor- és koráról. Ér­dekes fejtegetése és kutatásainak eredményeiből — Mit akar jő asszony ? —kérdezte a szelíd szemű király. — Kezét csókolom a felséges király urnák, a Jancsi ügyében jöttem. A király bólintott a fejével. — A Jancsi az én unokám. Nincsen senkim rajta kivül és most bevették az urak katonának. Azért jöttem, hogy ne sajuálja hazabocsátani. Ugy is marad még ... ha meg nem sértem, talán szükség hincs rá; uekeui pedig meghasad a szivein ... Sári néni sirva fakadt. A jóságos szemű ki­rály mosolygott H intett a kezével. — Csak menjen haza békével, jó asszony, egy hét múlva otthon lesz a fia. Sári néniből kitört az öröm. — Felségednek csókolom azt ae aranyos szivét . . . Odaszaladt hozzá, hogy^ megcsókolja a kezét. A király mosolygott és szeliden elhárította magától a kézcsókot. — Hát, hát . . . legalább tessék elfogadui ezt a csekélységet. Kiakasr.totta a nyakából az utolsó füzér pe­recet és átnyújtotta a királynak. — Tessék elfogadni, magam sütöttem ezzel & két öreg kezemmel. A jó király mosolygott: — Köstönöm. jó asszony, de — nem ste-

Next

/
Thumbnails
Contents