Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-09-07

relve tehetett javatlatot a belügytninisa térnek a játékklubbpk felosslatására vi natkozólag. A minisztérium alapos tanúi mányozás a tán a klubbok bezárásai in ditványozta és rövid időre az indítvány tétel után következett a klubbok bezá rása. -ÍZ utóbbi napokban a játékbarlan gok teljes feloszlatásával a mű Buda pesten be volt fejezve. Csak Budapesten. A vidéken mé< Vígan burjánzik a hazárdjáték. Itt a ba tóságok uem-törődömsége folytán, ot anélkül, hogy a hatóságok tudnának róla De a belügyminisztériumban nem áll nak meg félúton és bizvást reméljük hogy a budapesti mintára nagy tiszte gatást rendeznek a hatóságok a vidéki városokban is. A szenzáció erejével ha tott az újságoknak az a hire. hogy egj sárosmegyei fürdőhelyen már uem csak férfiak, hanem asszonyok is hódolnak a csúf szenvedélynek. Ez a kipattant éh országos botrányt előidézett eset okolásul szolgálhat ama köröknek, amelyelv nek hivatásuk a közerkölcs és közjóiéi fölött őrködni. Azt tudjuk, hogy a vidéki városokban a játékbankok alapítása olyan könnyűszerrel mint Budapesten nem mehet végbe. Ott a hatóság embereinek pontosabban van mópjukban minden nyilvános közületet ellenőrizni és egy tisztességtelen szándékkal de tisztességes cégér alatt megalakulandó klubbot mái csirájában elfojtani. Mind ennek ellenére ott a vidéken nagyon sok az elbujtatott kártyaklubb, amely semmivel nem jobb a budapesti kártyaklubboknál. Kívánatos, hogy a vidéki hatóságok megfigyeléseikről statisztikát állítsanak össze, ha van rá jog alapjuk, akkor nyomban oszlassák löl a kártyabartangokat, de ha ezek ravasz módon megtudnak menekülni a törvény szigora alól. akkor vegyék igénybe egy magasabb fórum, a belügyminisztérium segítségét. — A.luV-. — De taiáu mégis leltetDC. Nincs mitr több egy garassal se, aranyos kisasszony. Szegény vagyok, csókolom a kezét, de muszáj beszélnem a k'rálylyal. En nagyon sajnálom, jó assiony, de a vastit nem hitelez. — Hát akkor tessék adni egy bilétát Szolnokig. Majd c-ak megsegít a jó Isten. Igy jutott el Szolnokig. Addig csak elvitte a gőzös. Nem is uuta. magát az utón, mert tűnck-üínak elbeszélgette, hogy hova megy, miért megy. Akik hallgatták azt mondták: — Szegény asszony. Igy érkezett el Szolnokig. De mi lesz most? Sári néni nem teketóriázott sokat. Kimegyek gyalog Pestig, majd csak megsegít az én Istenem. EH elment gyalog Pestig. Hosszú, fáradságos volt az tit. Össze is törte egy kicsit, de mégis i ilérkezett. Az Isten csakugyan megsegítette. Az ortszgatoa valami jókedvű ur fölvette a kossijára, azzal jött el idáig. — Ugyan kérem, merre lehet beszélni a királlyal? — kérdezte egy katonaféle embertől, akiről kiderült, hogy mégsem katona, hanem rendőr és aelessége, hogy ott álljon az ut közepén és zavarja a kocsik járását. Balkán kiállítás Boflapsstsn. Most. hogy a Balkánon végre elsi múllak a zavarok és a változott helyze tek most kezdenek kibontakozni. Az Í tény, hogy a kis Balkán-államok ame lyek eddig legfeljebb húskivitel terét szerepeltek, de a fogyasztók között igei |hátul álltak a sorban, most igen nag} fogyasztói quantumot fognak jelenteni {egyszeriben mozgásba hozták az egész ! európai ipari világot. A Balkállamok most oly nagy területet, műveletlen területet nyertek, amelynek okszerű műveléséhez gépek és szerszámok feltétlenül kellenek, egyszóval, amelyeket t külföld nélkül megfelelően és célszerűét: művelni majdnem lehetetlen. A Halkan államok tehát most már ugy fognak sze repelui. mint fogyasztók, még pedig mint tekintélyes fogyasztók. Abban a harcban, amely az európai indusztriák között meg fog indulni, nagyon fontos szerepe lehet az osztráki magyar monarchiának, különösen pedig Magyaóországnak. Mi úgyis predesztinálva vagyunk, arra, hogy Szerbiával, Bulgáriával, Romániával szoros üzleti 'összeköttetésbe lépjünk, csak a politikai , konstellásiók akadályozták meg a szorosabb összeköttetést. Annál nagyobb örömmel kell most üdvözölnünk Nagel Marcell fővárosi nagykereskedő indítványát, mely arra irányul, hogy Budapesten egy magyarországi Balkáijipari kiállítást rendezzenek. Ennek ti propoziciónak az életrevalósága és hasznos volta kétségbevonhatatlan : ma már MEGÁLLAPÍTOTT tény, hogy a balkáni események átalakító hatásssal lesznek közgazdasági viszonyainkra. Kiszámithatalaneekölcsi és anyagi haszonnal járna egy ilyen ipari kiállítás és épen ezért meg is kell csinálni. Meg kell csinálni már csak azért, HOGY a Balkán-államok kissé egyéb uton is érintkezzenek velünk, mint szigorú és rideg üzleti alapon. Ez a kiállítás barátságos érintkezést fog előidézni a BALKÁN— Bolond kend néni, — mondta neki szigorúan a katouaféle ur. — Jöjjön néni a kapitányságra. A rendőr elvezette egy nagy sárga palotába, hol egy tisztiforma töviről-hegyire kikérdezte, hogv hova való, mit akar? Sári néni meg beszélt neki, de meg sirt is hozzá egy sort. A szigoru k,!!••/• -Ii ur végül azt mondta a rendőrnek : — Menjen ezzel az asszonnyal a királyi palotába és iiassa fel aiidienoiára. A rendőr pedig vezette Sári nénit utcárólutcára; fényes, hatalmas paloták között. Hogy, hogy uem, már maga Sári néni sem tudja miképen történt, egyszer csak ott voltak egy fényes, gyönyörűséges szobában, cifraruhás urak és úriasszonyok között. Vártak vagy egy fél delelőtt. Sári néni már alig győzte uz állást. Egyszer aztán valaki kiáltja : — Özvegy Szoboszlai Sára! Sári néni megszeppent. Ez az ő neve. — No most menjen be öreg, — moodta a rendőr — magáu a sor. Sári néni belépett még egy fényesebb terembe. Egy jóságos tekintetű tábornok ültelőtte. Az öreg asszony megállott. Körülnézett a teremben. — Oh Istenein, hát ilyen a király? — gondolta, de torkán akadt a sző. államok és Magyarország között, ugy, hogj' tiz üzleti érintkezés is melegebb lesz. A Balkán-kiállítást meg lehet csinálni, tehát meg kell csinálni, mert ma már épp ideje, hogy Magyarország is kivegye aktiv részét azokból az egész Európára előnyös vltozásokból. amelyek most a Balkánon lefolytak. Értesítők ismertetése. \ ni. Ref. főiskola. A dunántúli ref. egyházkerület pápai főiskolájának mult tanévi Értesítője fekszik előttünk, — hatalmas 228 oldalas kötet, melyet dr. Horváth József, akadémiai és Faragó János főgimnáziumi igazgató tanárok közösen adtak ki. A hatalmas kötet egy hatalmas intézet mult tanévi életéről számol be, vagyis csak 1 évről, de lapozgatása közben önkéntelenül is fölélénkülnek az ikerintézetek (A régi időben Kollegium név alatt ismert és még mai napig is igy elnevezett iskola) dicső múltjának emlékei. Az országnak • különösen A Dunántúlnak egyik leghiiesebb tényezője volt A multbau, ma is és lesz A jövőben. Nem kellett hozzá Jókai és Petőfi és nem kellettek hozzá országunk egyébb nagyjai, hogy azzal, miként e neves tanintézet növendékei voltak, emberöltők eltelte után is fényt kölcsönözzenek. Naggyá, híressé tette azt az elsősorban erősen vallásos téren, de nem kevésbé a hazafiság terén követett vaskővetkezetesség s az A kiváló szerencse, hogy tanárai között mindig helyet foglaltak az ország az idöszerinti nagy tudósai, kiváló pedagógusai. Nagy tévedésben lesz az. aki azt hiszi, hogy a pápai r. k. főgimnázium kifejlődésével a ref. főgimnázium ifjúsága valami nagy mértékben csökkenik. Lehet, hogy különösen a felsőbb osztályok katholikusai elmaradnak ezen intézettől, de bizonyára pótolni fogják őket a ref. vallású iljak. kik távolból is szívesen keresik fel a pápai ref. fögimnázHiuiot. Az Ertesitöt, melyet Czike Lajos, főiskolai egyházi gondnok sikerült arcképe diszit az első oldalon ugyanennek a férfinak a mult tanév folyamán, ápr. 17-én megtartott jubileumi ünnepségei, illetve azok leírása vezet be. Aztán következik dr. Lakos Béla. lögimnáziumi tanárnak egy 50 oldalra kiterjedő értekezése Heltai Gáspár reformátor- és koráról. Érdekes fejtegetése és kutatásainak eredményeiből — Mit akar jő asszony ? —kérdezte a szelíd szemű király. — Kezét csókolom a felséges király urnák, a Jancsi ügyében jöttem. A király bólintott a fejével. — A Jancsi az én unokám. Nincsen senkim rajta kivül és most bevették az urak katonának. Azért jöttem, hogy ne sajuálja hazabocsátani. Ugy is marad még ... ha meg nem sértem, talán szükség hincs rá; uekeui pedig meghasad a szivein ... Sári néni sirva fakadt. A jóságos szemű király mosolygott H intett a kezével. — Csak menjen haza békével, jó asszony, egy hét múlva otthon lesz a fia. Sári néniből kitört az öröm. — Felségednek csókolom azt ae aranyos szivét . . . Odaszaladt hozzá, hogy^ megcsókolja a kezét. A király mosolygott és szeliden elhárította magától a kézcsókot. — Hát, hát . . . legalább tessék elfogadui ezt a csekélységet. Kiakasr.totta a nyakából az utolsó füzér perecet és átnyújtotta a királynak. — Tessék elfogadni, magam sütöttem ezzel & két öreg kezemmel. A jó király mosolygott: — Köstönöm. jó asszony, de — nem ste-