Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-08-31

PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai R pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik in i n «1 e n vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Goldl>erg Gyula papirkereskedéae, Kő-tér 28-ik szám. Telefon. 112 ezársa. A szerkesztésért f leld '.ni tulajdonos: GOLDBERG GYULA. Kir>fizoté*ek.,|fs hirdetési dijak a lap kiadóhivataléhoz küldendők. A lap ára : egész évre 19 kor., félévre ti k., negyedévre A. Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Kir.ves szám ára Í!Ü fill. A legjobb és a legtartósabb drótszálas lámpa. Húzott drótszállal 75% árammegtakaritás. Kapható villanyszerelési üzletekben, villanytelepeken és a MÄ3YAR SiEMtHS-SCHüCKERT-ViÚVER-síI, Budapest, VI.. Teréz-korut 36. Gyár-utcza 13. Iskoláink jövője. Kettős hivatása van a modern iskolának. Nemzeti és kultur hivatása. Nem ellentétes két gondolat ez. sőt egyik kiegészítése a másiknak. Igaz nemzeti élet csak ott lüktethet modern országokban, aliol igazi kultúráiét is érvényre jutott. Franciák voltak az elsők, akik megmutatták már Napoleon előtt, akinek korát egy intenzív lolvilágosodási áramlat előzte meg, hogy országukat nagygyá csak egy nemzeti eszirYékkel telitett társadalom tudja növelni, de e nemzeti nevelés alapját egy általános és a tudományos kutatással megalapozott közoktatás képezheti. A mi köznevelésünk sem nélkülözheti azt az irány elvet. A külömbség mindössze az, hogy nekünk nagyobb súlyt kell helyeznünk a nemzeti szempontra. Országunk külömböző nemzetiségekkel van elhintve és e nemzetiségek megmagyarositásának hű eszköze az iskola. Azonban az iskola nem tisztára arra való, hogy nyomtatott írást, hogy vonalak rajzolását, hogy nemzeti érzelemmel átfült versek bemagolását szolgáltassa a fiatal és minden iránt fogékony gyermek lélek számára. Egészen más céljai vannak az iskoláknak. Jelesül a nép-iskoláknak. A nép lelkébe a kultúra magvait, a további művelőTÁRCA. A talmi aranyországbői. ÍJ. . . . faluban éppen gyűlés volt. Nagyban folyt a vita. Mikor aztán a gyűlésnek vége volt, Péter bátyánk a hires ember, a kinek egy iteével több tudomány volt a fejében, miut a többieknek, igy -/nit az emberekhez : — Atyafiak, 'valami okosat akarnék miudaui : Az atyafiak nagyot bámultak Péter bátyánk szavaira. Vájjon mit akar megint? — — No, hát csak hadd halljuk a szót, feleli rá a Marton bácsi — aki nagy hazafi hirébeu állott. — Hát máesak megmondom. Hallgassatok ide. — Tegnap levdet kaptam Amerikábnl. — Amerikábnl'.' — lön nagy csndiilkozác. — Igeu, igen. Ks az van a levélben irva, hogy aki kimegy Amerikába nagyon gazdag ember lesz. Aranyalma terein a fán, a folyókban aranyhalak úsznak, az uteáu Miit di-znók szaladgálnak és kés van a hátukba szúrva, a fákon cipó terem. Aki élies, az vág egy jó darabot a disznóból is levesz a fáról egy cipót. .Senki sem kéri áfámon tőle Aztán a/.aranyat csuk uirv osztogatják ... Az braa Hálton erre megcsóválta i'isz lejét; Időshez való érzékuek a fejlesztését csak •ugy tudjuk beleplántálni, ha előbb egy {más művelődési alapot szolgáltatunk. Ez az alap nem leln-t más, mint a jellem : fejlesztése. Hegen belátták a jellemfej* llesztésuek a további életpályán való hasznát az angolok. A gyermek fiatal és minden iránt fogékony lelkét nem tömik tele gramatikai formákkal, sem matematikai képletekkel. Ezt egy későbbi időszakra hagyják az angol pedagógusok, amikor I gyermeknek kellő jártassága van irodalomban, hallgatott szónokokat, olvastatták vele az angol nemzet klasszikus iróit. Csak aztán szoktatják rá, hogy keresse ki az élő és irott nyelv törvényeit és rendellenességeit. Csak amikor a gyermeknek fejlett logikája van, amikor az elvont tárgyakat a reális vi'ágból következtetni tudja, szóval amikor megérett az esze a matézisre, csak akkor oktatják ki őt a matematikára. Alsóbb fokon a fősúlyt arra helyezik, hogv a gyermekkel a természetet és a j.'tágot, mint erkölcsi elvet ismertessék meg. Nekünk magyaroknak erre a körülményre is figyelemmel kell lennünk, de sajátos helyzetünknél fogva más körülményre is. arra. hogy ez ország népét megmagyarositsuk iskolái utján. Elsősorban azonban az angol minta szerint kellene eljárnunk. A gyermek lel— Ma én azt el nem hihetem, Pétör! — Hu se, — mondja egy másik emher. aki rokona a Matton bácsinak. — Má pedig elíóuetitök nekioii. ha mondom, mer ez a levél nem hazudik. A jó Márton háe«i megint megcsóválta a fejet: — Má pedig akár hogy vau, én nem hiszök annak a levélnek. ERRE már a falu esze, a hiró URAIN is beleszólta magát. — Hát óvassa kend fel ! — Majd meglátjuk, mi az igaz benne. Péter bátyámnak a szavára büszkébben dobogott a szive. Mégis okos embernek tartják őt. Elő is vette a Mg} levelet és elkezdé olvasni. Az emberek csodálkozva hallgatták és mikor vége volt a levélnek, Péter hátya igy ezólt hozzájuk : — No, ugye, hogy mégis igaz? . . . — Már ugy kiill lönni, — mondja ra l'app Jóska, a kisbíró és egysr.ersmiud a levélhordó is. — No hát ki gyiiti velem Amerikaija'.' — En is mögvnk, - mondja egy másik. Es még többen is szóittik volna, de Márton bátyánk vette ál • Sltft, — Atyafiak ne menyetek Amerikába, ne liit'vjetek a levélnek, melyet bizonyára gonosz enil>őr küldött, hogy ámítatM benneteket. kébe kevesebb formai tudást és több szeretetet kötelességünk beplántálni. A száraz tanterv helyett egy nevelési tervet kellene kidolgozni és ezen as alapon kellene megindítani a hódító hadjáratot a nemzetiségi izgatás ellen. Be kell bizonyítanunk, hogy magasabb kultur érzékű nép vagyunk, amelyhez hozzásimulni más nyelvük szántani valósával nyereség. Ha ezt elértük, egy vértelen de dicső csatát nyertünk. Nincs az az izgága propaganda amely legyűrni tudná azt a hadsereget amelynek katonái szeretettel vannak vértezve. Csakhogy ez nem tisztára nemzetiségi vidék iskola számára való recept. Magyar vidékek gyerekeit, is jellemneveléssel kell iskolára fogni és csak ha már kellő érettségi fokot értek el, lehet őket a tudományok világába bevezetni. Lassan, de mégis átszivárgott hozzánk ez a nevelési módszer, amelynek első foka az, hogy a falusi iskolákban a mezőgazdasági tárgyakat kiválóan kultira o ov váljak és az elleni ismeretek kiizül is nem sokat ölel fel a tananyag. Ezen az uton kell tovább haladnunk, de l gyakorlati életre való nevelés mellett oktassuk ki az idegen ajkuakat a magyar nyelvre, nem gramatika utján, hanem a szeretet taneszközével. Ez nemzeti és kultur hivatás lenne. Csak ezzel és ha a nemzetiségieket gazdasági fejlődésükHat mog az tan tudjátok, hogy ez a haza ellen bűn és lázadás Isten ellen? Aki itt nem tud megélni, nem tud az ott sem. Ne higyjétek, hogy a pénzt ott ingyen osztogatják. Meg köli azéit dolgozni a bányában ! De azok bizony nem hittek neki; hallgattak az áruló szóra; eladták mindenüket és búcsút vettek a falutól és szép hazájuktók, hogy elvitorlázzanak a dollárok hazájába, Amerikába. — Mikor elbúcsúztak a falubeliektől, a jő Márton bácsi intöleg szólott hozzájuk: — Meglássátok csak. hogy a M irton bácsinak igaza volt . . . Visszajöttök ti még onnét, de meglátjátok, hngy uem ilyen állapotban . , . * • Három esztendő mult azóta, hogy a fenti esemény L. . . . községben lejátszódott . A községben, azóta nagyot fordult a világ kereke. Azok, akik otthon maradlak, hol log, megelégedett emberek lettek, kik nem kívánkoztak Ameiiuáha, kik nem tudták és uem akarták elhagyni édes hazá« jukat. Éppen karácsony este volt. A béke és a szeretetnek ünnepe. Remény szállt a szivekbe, a remenynek édes szikrául, mely felmelegite;te a sziveket A mindennapi életet ünnepi öröm váltotta fel. A jő M irtnti bácsi házában a család az asz-