Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-05-11

PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai 8 pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden v a s á r n a p. Szerkesztőség és kiadóhivatal GoliluerK Uvula papirkereakedése, Kő-tér 28-ik icám. Telefia 112 száxaa. A szerkesztésért íelv.'S laptulujdonos: GOLDBERG GYULA Kifizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A a\p ára: egész évre 19 kor., félévre ti k., nei{ s edévre 3 Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Bffyea szám ára 30 tili A Zárdakert. Egyidejűleg azzal, hogy a zöldségpiacnak el- illetve visszahelyezése felett a városi képviselőtestületnek kellett döntenie, nem ugyan a tanácsteremben, hanem azon kivül. mintegy magánkörökben az a terv merült fel, hogy meg kellenne venni a szeutferencreudiek kertjét, mely zöldségpiacnak igeii alkalmas hely volna. Ugy Imijük ez irányban bizonyos oldalról lejtések is tétettek. s ugy a város polgármesterénél, mint pedig a szeutferencrendiek házfőnökénél eljárt egy küldöttség — természetesen egyelőre minden pozitív eredmény nélkül. Oly kiválóan fontosnak, s éppen időszerűnek találjuk a tervet s a megindult mozgalmat, lmgy az érdekeltek és érdeklődök figyel inét oda irányítsuk A terv, igy első hallásra, igen elfogadhatónak tűnik. Szinte természetesnek látszik, hogy a város csaknem kellő közepén, két utca torkolatánál egy aránylag semmit sem jövedelinző, majdnem holt területet kár megtűrni, különösen pedig akkor, mikor azt sokkal jobban és célszerűbben le'iet értékesíteni. Nem ismerjük ugyan pontosan a kert nagyságát, de nem is fontos ez a felvetett kérdés megoldásánál. Elég annyit tudni, hogy a kert. mely a Szeutilonay- és Kigyó-utea találkozásánál hatalmas kőkerítésével elzárja a nevezett utcák fejlődését s kizárja azoknak rendezését, - elég volna zöldségpiacnak. Azok az érdekeltek ugy an iá, kik ez ügyben a kezdeményező lépéseket meglettek, azl állítják, hogy ennél alkalmasabb és pompásabb helyet, tíem is lehet találni a város területén. Fejtegetéseink első tétele tehát az volna, hogy a kert megvételének agnudolata helyes. Ha például a rendfőnökség ma azzal az ajánlattal tépne a képviselőtestület elé, ii »gy felajánlaná a zárdakertet megvételre, merjük alítani, hogy alig tudna akkora összegei kérni, melyért a város meg nem vehetné, mert ott ez a hely és ez a terület csakugyan megér minden pénzt Nem szabad azu iban elfelejtenünk, hogy a Zárdákért iTl5/.*;ntfereiierenrlieknek nemcsak egy aránylag semmit sem jövedelmező konyhakertjük, vagy, mint fennebb mondottuk, — holt területük, hanem majd csaknem mindenük. Nem gazdasági szempontból, hanem merően 'más okokból bizonyára görcsösen ragaszkodnak a jó barátok a zárda kertijéhez. Tudni kell ugyanis, hogy maholnap az u. ti. refolinált barátok, á szigo[ ritottak foglalják el a pápai zárdát. Ezeknek kiauzu rájuk vau, vagyis olyan j szabályuk, hogy hivatalos ténykedés [hiányában a zárdát el nem hagyhatják s igy a szabadlevegő élvezése ésaséta szempontjából a zárdakert egy elmaradhatatlan kellék. Fejtegetéseink második tétele tehát az, hogy a kert megvétele nehézségekbe ütközik. Az összeadás-kivonás műveletével azonban mégis csak kell valami végeredményhez jutni. Szerintünk például lehet a zárdakertből zöldségpiac s lehet mindamellett, a szentferenerendieknek zárdakertjük is. de máshol. Köztudomású dolog, hogy Huszek kanonok hajdanában jókora alapítványt tett le egy újonnan felállítandó alsóvárosi plébátóa céljaira. Az alapítvány már annak idején nem voll akkora, hogy egy városi plébánia szükségletét fedezze, ina pedig tudtunkkal még seM). meri időközben felsőbb engedélylyel annak egy részéből iskolát építettek. TÁRCA, Koldustarisznya. Egyszerű a kis 'Id, színehagyott holmi, Nem ebül szerzett, hisz nem érdeméé lopni. • Ilyan fakó jós/.ag, -- pár sor összevissza. — Mint egy t ÓH ott, födött, elhányt vén tarisznya. Nincs kihányva cit'rii, hivalgó sziliekkel. N'etn vásárim vettem az útról szedtem fel. Ki tndja, ki hagyta ott el az ut mellett ? Nekem ugy is jé) voll, nekem ugy is kellet:. Táti nem biita tovább szegény istenadta f Ki tudja, mi vó( benn? Rám üresen hagyta, S hogy üres ne légyen, ha nyakamba szedtem. — Egvebem se vo». — a lelkem belétettem. üiics Demeter. A modern Don Juan. Irta: Gabriele Timmory Irány <> cel né Ildi

1 l.óhoinitaui a Iwtirlevardon. emikor véletlenül NI>tp I nntotiain Andre MorVÜle barátomat, aki ej;v lialii', elegáns •••"»f üldözött. Eleinte alig ismertem ni mert amikor utoljára láttam, külsejét nagyon elhanyagolta. Szakálla éppen olyan gondozatlan volt. mint a ruhája, cipőjéről néhány gomb hiányzott es gyfuődött puha kalapján felt finnen észrevehetők voltak a sors kemény csapásai. Ma a/onban egeszén kifogástalan eleganciával taposta H járda aszfaltját. Vadotiai uj. fin z-akett simult karcsú termetéhez és fényes cilindere több sugári lövöldözött, mim a hadoző nap. Olyan ruganyosan lépdeli, minin* megakarná hódítani os egés/ világot, vagy legalább is azt a I nőt, akit szerelmével üldözött az utcán; a nő hirtelen kitért előle a járda túlsó oldalára és eltűnt a „Galetic--ban, Paris egyik legelőkelőbb áruházában, ahová Andié is nyomon követte. Másnap a véletlen ugyabarra a helyre vezérelte lépteimet cs isinél la.tl:iln. amikor Mnrville üldözőbe vett egy polgáriasán öltözött nőt, azi mini üldözött vad. hitte.-ii átszökött a hnulevard túlsó oldalara és Motvillel együtt a „Magazin des NoUveautés'-ben Azóta alig leli el egy nap is. hogy Mnrville) valamelyik s/ép asszony nyomában ne láttáin volna és el k< 1' isinernein, hogy nem nagyon volt válogatós, ii > >ny-. közép es magastermetűt egyar.iul n«tromn!tn a szerelmi ajanlataival. A/i kelleti hinneni, hogy Don Juan példájára rekordul skar elérni n röhdditásbzn, rt ulynn heves és szenvedélyes vnlt kalandjainak hajhásxásábau, hogy gyakran elrohant Mellettem, anélkül, hogy észrevett volna. Az eset annál jobban ugatott, mert tudtam h IJJ v Andié szegény családból s/arn.i/.ot i >s liizonvoMin nem örökölhetett senkitől semmit. Vagy 111 aii oivan jövedelmező állasba jutott, hogy nem csak a hódításokra, hanem a fénvüsésre is berendezkedett V S-'ja't izgató kérdéseimre neonban nem taláir1in megnyugtató feleleteket. Már majdnem kétségbe estem a gyötrő bizonytalnnságon, amikor egy napon észrevettem, hogy az a nő, akit majának Motvilie kiszemelt, a ívtides BSokás ellenére nem tiltott át a járda másik oldalára, hanem egy SUl i t ugrott, mely gyorsan elrobogott vele. Mnrville magánkívül volt meglepetésében, hirtelen megfordult és belém Ütközött. — Te vagy? — kiáltotta hang.',an. Milycu szí renosés véletlenség 1 Az első baráti ömlengések után ineghivott egy pohár sörre, szívesen elfogadtam, mert kíváncsi voltain az életeié vonatkozó fel világosit ásókra. Alig foglaltunk helyet, man- arra a témára tereltem a beszélgetést, amelyik iránt legjobban érdeklődtem. — Engedd mi"j, hogy gratulálhassak ?()!van vidám jókedvű és elegáns vagy, mintha évjársdékFÖLDES és TAKSA okleveles mérnök mérnöki és építési irodája /SzécDaén^i-téx 5 szára] iMKclin ^clolf-fole laé.21./ Páp Elia ••9 földméréseket, parcellázásokat, birtok- és határrendezéseket, községi, köz- és dúlö-ut kitűzéseket és mindennemű földmérési mérnöki munkálatokat.