Pápai Lapok. 40. évfolyam, 1913

1913-05-11

Tla azonban a terv még mindig életben van. ugy tessék például az alsóvárosi plébániái a sZeutferencrendieknek adni. átadni nekik plébániatemplomnak az Annakápolnát, venni, vagy építeni a/. Annatér közelében egy Uáza! s bozzá adni egy megtelelő kertel. Ezzel a művelettel nemcsak a zöldségpiacnak szánt zárdákért, hanem a zárdatemplom és maga a zárda egyszerűen eltörlődik a földszínéről. Akár színháza! akár városházat, akár törvényszéket, akár iskolát. vag\ bármilyen középületet olyan pompa-, in lehetne építeni a leromboll templom és kolostor helyére, hogy esakno! Ezen az alapon természetesen kissé komolyabb finánoiális műveletekre van szükségük, - ez azonban már nem taiiozik ránk. Ugyanazzal a jóindulattal, mellyel helyesnek találjuk a zárdakertnek zöld-1 ségpiac céljaira való megvételéi, helyesnek találjuk a ferencrendiok álláspontját is. De mert a kérdés megoldása éppen j nem nagyon égető, egyelőre elégnek tartottuk ;tz ügyel szóvá lenni. Tán idővel megérlelődik a megoldásra. _ _ . _ = Japán és a nőkérdés. Ősidőkben a japáni nők helyzete, mint minden műveletlen, fűképpen a háboi uskodással figla.kozó államban nagyou res-/, volt s ezen csak lassan változtatott a gazdasági fejlődés és! a vele járó művelődés, A középkorban, melyről I már megbízható történeti feljegyzéseink vannakj a japáni uö helyzete hasonlított, a magyar nők regi helyzetéhez: nagy tiszteletben állottak és nagy befolyást gyakoroltak az ország sorsára, habár pozitív joguk aránylag kevés volt is. Néhány régi eredetű közmondás találóan jellemzi e korszakol. Szén nőre azt is mondják Japánban, bogy „< »rs/.ágroiitó nő." Kg) közmondás szerint: „Ha egy szép asszony egyszer mosolyog, akkor valakit a kastélytól tószt meg, de ha kétszer liíi pazarul élhetnél. 1 , i — (Viiúdol barátom, nincs semmi járadékom, <le dolgOZolll. — Dolgozol? Ugyan mit? Fényei állásom van a ..Galerie" áruházban, brre elmondtam neki. h igy naponként megfigyeltem, de, sohasem láttam dolgozni, hanem folyton az utcán jani nőket molesztálni. — K' az én specialitásom . . . ebben dolgozom a „Galerie" érdekében! — válaszolta diadalma* mo«o,ivai. Látod vannak olvau kereskedelmi utazók, akik a vidéken házalnak cégeik érdekében. KII csak járdán utazom a ..Galerie"-val szemben. — Nem értelek . . . — Meghiszem, de azonnal felvilágosítalak. Hosszú semmittevésem ideje alatt egész napokon át barangoltam tétlenül a boulevardokon és akkor azt az ••leimen megfigyelési tettem, hogv miiideii uö, akit valamelyik férfi az uteán üldözőbe vesz, önkényte'enül átfut a járda túlsó oldalara. Ebből merítettem aztán azt a Kseniáüi üzleti eszmét, amelyet az áruház igazgatósága elé terjesztettem, aki eleinte vonakodott ajánlatomat elfogadni, de mikor megfenyegettem. h.ijjy akkor eszmémet • konkurense érdenében érvényesíteni, mégis kinél letel tetl velem. Megfelelő elöleggttl ellátva, csín iBan kirtilia/.tam magamat uj hivatás, inhoz. - M-g inosl sem értelek. — Pedig a dolog nagyon egyszerű A honit várd páratlan számú oldalán foglaltain helyet, 111<• 11 az áruházunk éppen a páros oldalon volt. Amint észrevettem, hogy valamelyik nő közeledett felém, a sarkában voltam és szeretetreméltó szavakat súgtam füleibe: a nő természetesen átmenekült Jmosolyog, akkor egy országéi." Vagy: „Aíelejseg 70 v a i.'-rj d0%. Es utóbbi egy japán tu-| Idus magyarázata szaréit azt jelenti, hogy anőkj sokkal nagyobb befolyást gyakorolnak a eaaladre lg igv az emberiségre, mint a férfiak Több nagynevű NI A teje DELNŐ tt ónuu ü ve, hatalmas tényelője volt, nemzet.' sorsának. Singül Kogu császárnő, kit Japán Szemirámiszának neveznek, mar Kr. UTÁN A III szazadban harci babérokkal övezte homlokát, s Adóti/etöjévé tette Koreát, a néhány ÉV előtti háború színterét és l főokát, Gemmiijó császárné, Teiniuu özvegye, a szellemi élet terén tüut ki, összegyűjtvén a vallási tanokat u Koziki ciuiü könyvbe. Kr. után 163-ban Vunaku császárné, saját kezűleg foglalkozott selyemhernyók tenyésztésével, igy ADVA; példát AZ iparfejlesztésre. Példáját számosan követték, közttik Huu-ko császárné is. aki azonban szellemi haladásnak ós A nőéin mcipációjának is lelkes hive volt, amenuyibeu Tokióban női egyetemet építtetett amerikai mintára. Valóban rossz sorsa volta nőknek Tokugawa családból származó shogunok uralkodásától (1500 i körül), akik a kiuai, Confucius-féle elveket nagyban terjesztették. Az Onna-Dai-Gaku vagy „A nők tudománya- oiuiü s a X\'1I. századból származó .s/.abály gyűjtemény szerint., melyet Kaibaru] Ekkeu állított össze, örökös szolgaság volt a nő sorsa Mint leány apjának, mint asszony férjének és mint özvegy legidősebb fiának volt köteles engedelmeskedni. Férjének halálig való hűséggel tartozott, A nők adás-vétel tárgyát képezték s A házasságköt isuek is EZ volt a tormája. A/, eindeii iiionogannkus rendszer poiiginává fajult, szeretök vagy mellék'feleségek (méka-ké, vagy sho) tartása által, mihez a férjnek törvéuyes joga volt. Az ilyen szeretök gyermekei jogilag az első (A valódi feleség gyermekeinek tekintettek, miut a többi gyermekek, d* A szerető maga már nem volt a feleséggel egyenrangú : inkább cselédforma. A vallásra osakia a férjnek volt joga és pedig hét okból, melyek közül négy a kiuai válóokokkal inegegyeaik, ami eléggé megérthető, i minthogy e kér, váló >kot Kon-fu-leii tanai emelték Japánban is jogerőre. A het váló-ok a következő volt. Elválhatott a térj nejétől: após és anyós'a férj szülei) iránti engedetlenség, meddőség, iszákosság, féltékenység, utálatos betegség, lopás és fecsegés miatt. Tetézte a jogtalanságot, liog\ mig a férli szetetöi tarthatott, addig a nő a tuiso oldallá, épen a ,,Galerie" főbejárata elé és ekor CSUPÁN két eshetőség lehetséges : a nő tisztességes VAGY PEDIG nem az. Ha tisztességes akkor üldözésem elöl az áruházba menekül és felhasználja az ALKALMAT bevásárlásai eszkéizlésére. Ha nem tisztességes, akkor is bemegy az áruházba vásárolni, abau a hiedelemben, hogy én majd gavallérosan kiegyenlítem SZÁMLÁJÁT ; természetes, hogv az ilyen lesetekben, valami ürügy alatt elpárolgók, mint a! j benzin, de az íi/.lei mindenesetre megtalálja mellette 1 számadásait. | — Ks mi a fizetésed Y — Nagyon kevés az alapfizetésem de miután mindeu nő bevásárlása után százalékot is kapok, nem lehet semmi okom a panaszra. — Annál kevésbbé, mert egyes alkalmaknál MEG a nőknél is akad szerencséd. - Soha, barátom, soha! Ha ERRE az útra tévednék, az egész üzletemet elronthatnám ! Szentimentális let lem, kedves barátom és nősülni készülök. — Lehetet len 1 — Igen feleségül veszek egy bájos, fiatal leányt . . . a fehérnemű osztály első elárusitónőjél. ELŐVETTE óráját és felállt helyéről: — Az ördögbe, hogy elröpül az idő . . . — Az üzlet, a kötelesség szóul . . . Mennem keli . . . — A viszontlátásra! . . . Azután sokáig nem kerülhettünk össze, mert küldetésbi u voltam Bulgáriában, ahol néhány hetet töltöttem. Parisban vi-szaté ve, egy napon találkoztam Muvillel, aki leverten, összetörve járkált a jáidán. — Hogyan, te állomást változtattál és már házasságtörését lefejtéssel vagy keresztrefoszi! ESSÉL büntették. Azonban kétségbeejtő volt a uö helyzete, ha családi élete békés volt. Mindenütt alacsonyát, b rendű lénynek tekintették. A szent helyekre, mint például R Kingwazan (arany vi rá ghegy) S/.EUT szigeteié, még csuk pillantaniuk sem voll szabad S még kevésbé volt. nekik megengedve a szigetre lépés : megszentségtelenítették volna a/. ,i tál a szent Iliidet. A nő TELJESEN A családi házba volt száműzve; testileg, lelkileg annyira e| voh hanyagolva, hogy japán tudósok szükségesnek tartották tanulmányozni: vájjon a nők életmódja nem degenerálta-e a nemzedéket ? A nők egyedüli foglalkozása a ZENE, a költészet, A virágkötés es a hímzés volt. Mozgás, szabadság, jog egyaránt hiányzott s nálánál szerencsétlenebb csak egy másik nő: a szerető volt. A férfiaké voll minden gyö iyör ÉS a nőknek hagyták A bajokat. A mult szá/ad nagy átalakulásai kimentettek a uőt is rettentő helyzetéből. A japán reform európai elvei a nőkérdés terén sok helyütt termékeuy talajra találtak. HISZEN jogosság, nőtisztelet, lovagiasság jellemezték a régi, a kínai elvektől meg nem rontott Japánt. Lássuk az újkor női jogát, 1880-ban törvény tiltotta el, hogy a szeretők gyermekeiket az anyakönyvbe minta törvényes feleség gyermekeit ve/essék be ; ezáltal a régi rendszer halálos csapást, szenvedett, A kiuai felfogás eltűntével ismét előtérbe lépnek az eredeti japán elvek : a nő a férfi iránt nem tartozik oly nagy tisztelettel, mint a fiatal, az öreg, a fin az apja és az anyja iránt. AZ anya A tiu lölé vau helyezve, bárminő is a tiu rangja. Jelenleg a nő saját nevén vagyont szerezhet, családfő bhet és ha a 3 legfőbb adófizető közé tartozik a kerülétbeu, akkor választhat is a községi választáson (1889 óta). Nincs azonban választásuk a házasságban. Most már a kényszerházasságok megszűntek ugyan, de általában mégis a szülök döntenek. Ezért a modern iljuság a szabad választáséit küzd. — A szülői hatalmon kivül más akadályai is vannak Japánban a szerelmi házasságnak, igy többek közt az is, hogy nem volt alkalmuk a leányoknak a fiatal emberekkel összejönni. Az uri osztályok azonban itt is megtörték már a j"get, összejöveteleket, estélyeket rendeznek, sőt a maradiak heves ellenzése dacára már báloznak is. — Azelőtt a nőnevelés csak erkölcsi szempontot ismert, tudományost uem állasz s/.emben a „Galerie"-vei I — Nincs már ott nekem semmi keresni valóm, - - válaszolta tompa, panaszos hangon. — Miért? — A koiikurreus miatt... A „OuatreSaison" áruház igasgatőja, uem tudom kitől, megtudta a nációmat és aniiaK mesés sikereit és ellensúlyozására sokkal ügyesebb dolgot eszelt ki. — Hogyan? — Toborzott egy párbajozó csoportot, amelynek tagjai az általam üldözött nők lovagjaivá tolták föl magukat . . . Amint valamelyik nőt nyomon követtem, hirtelen előugrott egy és durván rám rivall. — Milyen joggal üldözi ezt a védtelen nőt? Maga arcátlan, gyáva! Felszólítom, hogy szüntesse be tolakodásait! — Kn természetesen tiltakoztam a beavatkozás ellen, a töbliicK is körém csoportosultak, szidalmaztak, sőt majdnem meg is lincseltek. Egyik sértés a másikat követte, névjegyeket cseréltünk és az utolsó hónapban 18 párbajban és 14 sebesülésben volt részem. Láttam, hogy az üzlet veszedelmessé vált, jónak latiam tehát a szegre akasztani. — Vigasztalásul legalább megmaradt a fehér nemű osztály első elárusitóiiöje . . . — Csalódni, — válaszolta szomoi uan Andre. Képzeld csak, alig mondtam fel az állasomat, amikor a kicsike is visszavonta szavát azon ürügy alatt, hogy t elöiem. az uieai Ilon Juatiból sohasem válhatna tisztességes férj.. . inkább választja magának a cipőosztály első elárusítóját.