Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-02-11

kat a város érdekében minél elöiiyösebben elintézhesse. A felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére ! felkéli dr. Herzog Manó, Barcsi József, Loven1 stein Adolf, Kobera Károly és Keresztes Gyula v. kópviselökot. A nr.iit ülés jegyzökönyvének felolvasása után bejelenti 11 polgármester Vághó László elhunytát s indítványára a képviselőtestület elhatá.ozza. hogy az elhalt képviselő érdemeit jegyzőkönyvijén megörökíti s a családhoz részvétirntot intéz. Bajalenti továbbá, hogy a megye az 191 ií. évi városi költségvetést jóváhagyta. Dr. Lövy László interpellációjára a polgármester nyilatkozik a Gnlf-szálló megépítéséről s ígéri, hogv módját fogja ejteni, hogy a város inielébb modem szállodához jusson, illetve e tekintetben határozhass..n. Dr. Lövy egy régebbi interpellációjára egyúttal válaszolva kijelenti, hogy a kaszárnyával szemben épült házak épitöi ellen, miután engedély nélkül építettek, a rendőrkapitány el fog janii. Dr. Lövy az utóbbi választ, nem veszi tudomásul, de a közgyűlés igen, miután az épités a szabályozási vonalban történt. Barál Károly kifogásolja u közgyűlési meghívók olvashatatlan voltát, mire a polgármester kijelenti, hogy a sokszorosító gép javítás alatt van. I >r. Kőrös Kndre a v. képviselők névjegyzékének Összeállításánál elkövetett szabálytalanságokat teszi szóvá. Citálja a megfelelő paragrafust, mely szerint a megválasztott, képviselő lehet, egy virilis jogon való képviselőnek a megbízottja is s igy két szavazattal bírhat. Helytelen volt tehát ezeket felhivuí, melyik alapon óhajtják gyakorolni képviselői jogukat, mert mindkettőt gyakorolhatják. A föjegv/.ö, a polgármester » nz interpelláló ujabb felszólalása után polgármester ígéri a névjegyzéknek törvény szerinti kiigazítását. A napirend folyamán elfogadtak az elhagyatott gyermekek segé

1, alapjának a főszámvevő által elreferált számad, azzal, hog\ államsegélyt, kérnek a kormái.v: Megalakítottak a polgármester által javasolt iiszta szerint az egyes bizottságokat, igy az állandó választmányt, közegészségi, pénzügyt, jogügyi bizottságokat, az árvaszéki kültagokat, szín ügyi, népkonyha, építészeti és szépészeti, pénztárt vizsgáló, regálé,jövedelmi adót kivető, kandidáló, vízügyi, húsárakat megállapító bizottságot litt Kerbolt Alajos javaslatára még bevették <iaál Gyulát), a mezőgazdasági, közjótékonysági, óvoda, kereskedelmi és iparostanouciskolai felügyelő, gyárbizottságol itt ugyancsak Kerbolt Alajos intlitv anyára pótlólag felvették Mnli Józsefet, Becsey Ferencet és Kdelénvi Szabó Józsefet . az esküdtszéki tagokat, összeíró, villany világítási felügyelő bizottságot Lumpértll javaslatára .Tilek Ferenccel kiegészítve) s végül a mezőgazdasági munkások sitássál szemben is olvan nagy az ellenszenv a munkaadók körében. Angolorsziig a szociális intézmények terén a legelső bel ven áll. Alig van u szociáldemokráciának még a inal társadalom keretén belül inegvalóaltható programmja, amely ott legalább részben meg nem volna. De mi lesz akkor, ha Angolország kapitalistái kifogylak a reformoktól? Mi lesz akkor, ha ujabb reformokat csak a fennálló társadalmi rend, termelési forma gvÓKeres megváltoztatásával vésethetnek be? Akkor ott is a Hzoeiaüsinus lóg előnyomulni, avagy pedig nem felnek az. angol kapitális Iák még a felforgató elvekhez sem folyamodni. Még akkor is megmarad nekik az a haszon, hogy ami máshol nagyobb inegiázkódtatással, esetleg véres forradalom utján jön létre, ugyanaz Angliában vértelen forradalom utján történik. A szociáldemokrácia nem is akar minden áron akadékoakodni, nem tekinti magát öncélnak, hanem esak eszköznek arra, hogy egy rendezettebb társadalom létrejövetelének útját egyengesse, amely nemcsak a munkásosztálynak hoz szebb jövőt, hanem a mai polgári osztályt is telsz ihaditja szorult helyzetéből, amidőn a munkásság és a kapitalismus két malomköve között kell összemorzsoló liisa'l átszenvednie. és napszámosuk felügyelő bizottságát. Horváth Sándornak felállással, szavazattöbbséggel ,'100 K segélyt szavaztak meg, hogy a géprepüléshez szükséges niotorkezelési tanfolyamon részt vehessen. Kimondották a Celli-uti aszfaltjárda építését. A Moruvek féle házra nézve megbizták a polgármestert, hogy igyekezzék azt kéz alatt megszerezni A Lángraf Szold-félc termokéniiai telepre vonatkozólag a kérvényezőket az elsőfokú iparhatósághoz utasítják. Lang Ignáonak megadták a Cinci egy részét, ha egy éven belül bcboltoztatja. A miinkásbazakra nézve a kormány J?

0-os kamatengedményét köszönettel elfogadták és kiküldtek egy bizottságot, mely a további költségekre nézve tárgyalásokat folytasson a földhitelintézet, országos szövetségével. A Csóka-utca csatornájának költségvetését visszaadták a tanácsnak, hogy olcsóbb tervet csináljon. A vágóhíd megépítéséi kimondották, azonban ujabb versenytárgyalás kiírását rendelték el. A közgyűlés, melyen később mintegy 100 képviselő vett részt, délután 5 órakor véget ért. Javaslat az iparostovábbképző tanfolyamok szervezésére és a felső építő ipariskola előkészítésére. Jelentés 11. az 1912 január 21-re összehívott albizottsági ülésre. i A jan. 14-i tárgyalás alkalmával méltóztattak engem megbízni, hogy a lehetőség szerint egészítsem ki iparstatisztikai adataimat s mutassam ki az l elfogadott határozatok pénzügyi vonatkozásait; mibe kerülnének ezek a továbbképző tanfolyamok? Honnan fedezhető a szervezésükre kivánt összeg? Micsoda ellenszolgáltatáshoz jutna a város közönsége hozandó áldozataiért? Abban a szerenesés helyzetben vagyok, tekin' tetes albizottság, hogy midőn ezen utasításnak J megfelelek s VIII. mellékletet csatolok egyúttal a vámsi tanács 1911 november 18-án tartott ülésén ! 2032—1911. sz. véghatáiozat és a keresk. miniszter úrtól 73596: VI—B—1911. sz. leirat kívánságát is teljesíthetem. A jan. 14-i a!b. ülésen méltóztattak elfogadni a) azt a javaslatomat, hogy a f. épitöipariskola kettős (rendes és rendkívüli) tanfolyama az uj szervezés alkalmával egyesittessék. miáltal költsége felére száll; b) az iparosokat továbbképző rendszei res téli tanfolyam a városi iparostanonc iskolával kapesi »latban szerveztessék. Ez a két pont egymást egészíti ki; b)-nek | szervezését keresk. miniszter ur ő Nméltósága idézett leiratában határozottan meg is ígérte („Méltányolva azonban a város közönségének iparoktatási áldozatkészségét, hajiandii vagyok addig is, mjg egy rendszeres iparoktatási intézet létesítésének kérdése eldöntetik, az ottani ipari munkások képzéséről, a szükségletnek megfelelöleg, továbbképző tanfolyamok szervezésével gondoskodni."); ennél fogva esak arra kell javaslatot tennünk, minő továbbképző tanfolyamok volnának szervezetniük ? Az 1911 dee. 4-i nagygyűlésen az az óhaj nyilvánult, hogy fémiparosok továbbképzése kívánatos első sorban. A kérdés lényege, szerény véleményem szerint, nem az. van-e elegendő iparos a rendszeres továbbképzés céljára, mert egyes iparágak, mint a fémipar, építőipar stb. alkalmazottainak száma százakra megy városunkban ; az összes keresi") iparosok pedig l(XX)-nél is többen vannak; de fontos annak az eldöntése, hogy ez a továbbképző tanfolyam mennyiben lesz rendszeres? Ha abból az intentióból indulok ki, hogy tov. k. tanfolyam novembertől március végéig, tehát az 5 téli hónapban folyik majd, akkor elsősorban építőiparosokra kell gondolnom, mert rendszeres munkaszünet esak ezeknél van ez időben ; a többi iparosnak mindegy, mikor van a tanfolyam, télen-e, vagy nyáron ? Ha munkájuk van, azt ugy sem fogják a tanulás miatt abbahagyni; ráérnének teliát este, munkájuk bevégzése titán, vagy vasárnap d. e.; ez a tanulási idő a városi iparostanonc és alsófoku keresk. iskolában, meg az ismétlő elemi iskolákban. Ilyen lehetetlen és képtelen alapra rendszeres továbbképzést alapítani nem lehet; a vasárnap d. e. nem tanulásra való, hanem a templomba menetel ideje; aki pedig egész nap munkában fáradt, este pihennie kell, hogy a következő napra visszanyerje munkaképességét. Mivel ezeket az elemi igazságokat figyelmen kiviil szokták hagyni a továbbképző tanfolyamok szervezői, általán nem is szoktak ezek sikerülni, a hallgatóság rendszeres érdeklődését tekintve ; erején tul való munkára esak kényszerűség, vagy igen nagyfokú lelkesedés hajtja az embert, mely a szervezet esetleges kimerülésével sem törődik. Ha tehát az a továbbképző téli tanfolyam az összes iparosok számára volna szánva, szinte esak a vasárnap délelőtti és a hétköznapok esti órái foglaltatná le, — mert az iparosok máskor nem érnek rá; fogdosni kellene az érdeklődőket, ami az oktatás komolyságát kockáztatja. Rendszeres tanfolyam esak rendszeres tanulási időben nappalra szervezhető; ide nem esöditjük dohbal százait a tanulóknak; elég, ha van 20-40 komolyan tanulni vágyó egy-egy stúdiumon. Ilyen tanuló pedig szinte esak ugy fog állandóan jelentkezni, ha hozott áldozatával valami előnyt is biztosithat magának. Hogy valaki naponta 8-12-ig, 2-4-ig iskolába járjon mindennap, egyfolytában öt hónapig, talán több éven át, az, ha esak nem kényszerítve, máskép nem fog bekövetkezni, esak ha a tanuló ösmeri a végső célt, amelyet igyekezetével elérhet s ez a végső cél az ö jobb boldogulása az életben, magasabb képzettsége, nagyobb szakismerete biztosítja ezt neki. Ha ezt tesszük lehetővé a továbbképző tanfolyamok által, látogatottságuk felöl semmi aggodalmat nem kell táplálnunk. Minthogy én a keresk. miniszter ur ö Nméltósága leiratát igy értelmezem, ehhez képest teszek javaslatot is a tekintetes Albizottságnak; tartván magamat a miniszteri le'-at szelleméhez, a rendszeres iparoktatási intézet előkészítésére nézve. Egy-egy rendszeres téli tanfolyam 5 hónapra, teljes mindennapi tanítással belekerül, hozzá vetésem szerint 5000 koronába. (A ref. főgimnáziumban 4500 K van kikötve egy-egy párhuzamos osztályra államsegélyül a minisztertől; 5000 K-ra praeliminálta nekem Kolbenheyer igazgató ur a novemberre megnyitni szándékolt f. épitöipariskola szintén 5 hónapos első osztálya költségét). Heti 32-36 órát egy ember nem láthat el; kettőt kell beállítani (ha esak az egyik rendszeresen alkalmazott, a másik óraadó, a költség némileg kevesebb). 1. Számitok tehát két rendszeres alkalmazottat, IX. fizetési osztályban, 2600 K alapfizetéssel, 700 K lakbérrel, előadónak 5 hónapra; ez 2X1375 2750 K. 2. Szolga havi bére J00 K, lakása 20 K havonként; 5 hónapra tehát 600 K. 3. Az összes többi szükségletekre (kísérleti eszközök és anyagok, meg egyéb dologi kiadások) maradna 1650 K. Mindez pedig csak abban a feltevésben állhat ki ennyiből, ha a taneszközökkel fölszerelt helyiség rendelkezésre áll; a fűtésért, világításért, vízhasználatért nem kell fizetni. A város újonnan épült alsófoku ipariskolájában rendelkezésre állanak ezek a helyiségek, mert csak vasárnap d. e. és az esti órákban vannak lefoglalva. Ha két vagy három rendszeres tanfolyamot szervezünk azzal a szándékkal, hogy a rendszeres iparoktatási tanintézetet készítsük elő, kétszer-háromszor 5000 koronákat kell fölvennünk egy-egy tanfolyam költségéül. tizek a tanfolyamok lennének pedig: fémipari, kö és agyagipari, faipari tanfolyam, egy-egy gépész mérnök és elektrotechnikus, építész és kultúrmérnök vezetéséve!; kik mellett művezetők segédkeznének a kísérleteknél; a rajzot, közgazdasági tárgyakat, némi lutmani-orákat (magyar nyelv, fogalmazás), könyvelést, általán a középiskola III.-IV. osztályának tárgyait óraadók is elláthatnák. .Milyen sorrendben létesüljenek e/ek a ttnfo-