Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-02-11

lyamok, azt lényegesnek nem tartom ; még azt sem, hogy hány év alatt, t. i. 2 vagy 3 év alatt-e ? Magam 2 évet elégségesnek tartok a középiskola 2 évének helyrepótlásara (iparostanuló az lehet, aki 6 elemit végzett,, tehát mintha tul lenne a középiskola II. osztályán); igaz, hogy ez a két téli tanfolyam nem 2X10=20 hónap, mint a középiskolán, hanem ennek csak fele; de figyelembe veendő, hogy a tanitás nagyobb óraszámban folyik; némely tárgyak egészen elmaradnak; a többinek tananyaga redukálódiK s általán idősebb, fejlettebb a tanulóság is, tehát nagyobb munkára képes. Lényegesebb az a kérdés, milyen ütemben kaphatjuk meg az egy-egy tanfolyamra szükséges 5000 koronákaí ? Ha 3 év alatt, akkor 3 évig fog tartani az előkészítés; ha 2 év alatt, két évig; nemcsak egyre megy 3X5000 vagy 2X7^)00 koronát kapnom állandóan, hanem sokkal kevesebb a zavar és elhárításra váró akadály, ha az állandó, végleges javadalom két év alatt éri el maximumát, az évi 15.000 K-t. Itt csak egy nehézséget emelek ki a sok közül, t. i. az előadók helyzetét; mi lesz velük a tanfolyam végén ? A tanulók — visszamennek gyakorlati foglalkozásukhoz; de az előadókat nem bocsáthatjuk szélnek; 5 hónapra nem lehet rendszeres munkára képes előadókat „felfogadni"; ezek alkalmazásának állandónak kell lenni. De mit csináljunk velük, ha a téli tanfolyam véget ér? Itt kapcsolódik bele az előadók, illetve a rendszeres téli továbbképző tanfolyamok kérdése a rendszeres iparoktatási tanintézet előkészítésébe; mikor a téli tanfolyamok véget érnek s az eiöadók felszabadulnak az elméleti előadások teendőitől, az év hátralevő részében ők fogják vezetni a műhelyi gyakorlatokat, melyekben azok a négy középiskolai osztályt végzett növendékek készülnek elő gyakorlatilag az ipariskolára, akik az iparos pályát élethivatásuknak választották. Ennélfogva ugyancsak fémipari, kő és agyagipari, meg faipari műhelyeket kell szervezni ezeknek a számára. A négy középiskolát végzett tanulók épugy rászorulnak a gyakorlati kiképzésre, mint a tisztán gyakorlati készséget elsajátító iparos tanulók és segédek az elméletre; így egyenlíthetjük csak ki az elöképzettségbeli külömbségeket s oszthatjuk őket egy csoportba, ugyanazon osztályban a rendszeres ipariskolában. A kétféle tanterv egybevetéséből lenne megállapítandó, hogy mi szükséges föltétlenül ezen egységes szervezetű ipariskola céljához képest és mi maradhat el? Ennél a kérdésnél nem időzöm most, csak jelzem, hogy a 3 műhely évi fentartására arányosan a fent érintett összeget stipulálom; ahány hónap, annyi ezer korona egy-egy műhelyre; a háromra tehát 3 X 7000=21000 K lenne szükséges; ha ez összeget fokozatosan folyósítaná a magas minisztérium, évről-évre csak egy műhely költségeit, 3 év alatt végeznénk az előkészítéssel; kevesebb viszásság fordulna elő, ha a 3 műhely költségeit két év alatt kaphatnók meg teljes összegükben, pl. első éven 10 (tíz), a másodikon 11 (tizenegy), ettől kezdve állandóan évi 21000 K-t. Ennyiből volna a három műhely üzemben tartandó. Hogy hol kerülne legkevesebbe ezen mühehelyek felállítása, arra is gondoltam, tek. bizottság; abban az uradalmi épületcsoportban, az Esterházy uton, melyet gróf Esterházy Pál ur szept. 18-án ilyen felső ipariskola céljaira ingyen, illetve leltári áron, kilátásba helyezett a városnak s a mely nagylelkű ajándékozás teljesen csak azért nem valósult meg, mivel október közepe, illetve a keresk. miniszter ur leiratának megérkezése óta más mederben halad, mint a hogy megindult az ipariskola ügye. Azt a kérelmet intézem azért a tek. bizottsághoz, sürgesse a városi tanácsot ezen ajándékozás biztosítására annál is inkább, mert a rendszeres ipariskola ügyét ugy készíti elő legjobban, ha minden rendelkezésére álló segély forrást felhasználva, a város közönségének minél kisebb megterbeltetésével tudja a célt biztosítani. A leltári kedvezményes ár nevezett uradalmi telken lenne • ölenként talán 2 K s valami az épületekre, melyek csekély átalakítással műhelyeknek kitűnően beválnának, csak a villanytelep hajtó erejét kellene bekapcsolni s mindenféle gépünk a műhelyekben ezzel dolgozhatna. Ha már most ezt a 15+21 ezer, azaz évi 36000 koronát biztosítottuk maguknak a magas kormánynál 3, illetve 2 év alatt teljes összegében folyósítva s az uradalom ajándékozási .szerződését is megkötöttük, meg fogjuk tenni a harmadik és utolsó lépést is a rendszeres ipariskola, t. i. épitöipariskola létesítésére; a magas kormány nem fog elzárkózni a szükséges további költségek elől, hiszen Beöthy keresk. miniszter ur be is akarja váltani 1911. dec. 8-án bejelentett programmját, az épitő iparoktatás újjászervezését; csak azon kell igyekeznünk, hogy Pápa közte legyen azon városoknak, a melyek ilyen iskolát kapnak s erre nézve a kezdeményező lépésekben s ezek honorálása tekintetében mindenkit megelőztünk. Ha az uj szervezetit iskola négy év folyamára biztosítva lesz évi 4X15 ezer — 60000 K, mi kapni fogunk az államtól évente 15000+21000 ^-60000=96000 K-t az iskola, tanfolyam, műhelyek fentartására; ezenkívül lesz az az indirekt jövedelem, a mit a tanulók itt elköltenek; ennek ellenében a város közönsége egyszersmindenkorra vállalhatja az épület felállttá-, sának és felszerelésének költségeit, a mi, a felére redukált osztályokkal, 300.000 koronából kikerül.! A budapesti f. épitöipariskola 2 emeletes,' 70 méter hosszú, 27 méter széles épülete került 37581685 f.-be berendezése 1841971 f.-be összesen 394236 60 f. kereken 400.000 K-ba. Mivel nekünk az egységes tanfolyamhoz elégséges egy ilyen méretű egy emeletes épület, leüthetjük a költségek '/4-t, 100.000 K-t; az a külömbözet, hogy a budapesti épületet 13 év előtt emelték, kiegyenlítést talál abban, hogy Pápán a munkabér is alacsonyabb, az építési anyag is olcsóbb, mint a fővárosban. Ezen kombinációnál sem időzöm most hosz- ^ szasabban, csak tisztelettel megjegyzem, hogy ez a fix szám nem csak ötletszerű hozzávetés, hanem komoly számítások végső eredménye. Az építés költségei lényegesen mérsékelhetők, ha a tervezés, kivitel akkor történik, mikor a továbbképző tanfolyamok előadói már itt lesznek! városunkban; a tanulók is felhasználhatók lesznek a munkánál, a mi nekik gyakorlatul fog szolgálni; végül az építési anyagok is szállíthatók vonaton' kedvezményes áron. Az esetleges továbbfejlődéshez 1 pedig csak a terület legyen meg; az időszerű végrehajtás, pavillona-ndszerben ezután házilag is megtörténhetik, csak építési anyagot keli beszerezni. A keresk. miniszter ur leiratában érintett ösztöndijakra vonatkozólag is van előterjeszteni valóm, t. i. hogy ezek az ösztöndijak nem valami nagyok és nagyszáitutak a budapesti áll. felső épitöípariskolán se; 1910—1 l-ben volt öt (5) ösztöndíj, összesen ötszáz K értékben; ennyire mi is megerőltethetjük magunkat. A menzán, így hívják tápintézetüket, 100 tanuló, az intézet >, ,-e kapott napi 40 fillérért 3 fogásból álló ebédet; a kedvezményes díj 20 f.; egy havi ebéd tehát 12 K-ba kerül a teljesdijat fizetőnek s 6 K-ba a féldijasnak; reggeli, vacsora nincs; az egész intézmény 7 éves s a tanulók maguk táncolták össze; ez a dicsősége. Ha mi 40-50 tanulónak kieszközlünk a főiskolai köztartáson havi 20 K teljes díjfizetéssel, reggeli, ebéd és vacsorából álló teljes kosztot a fentartó hatóságtól, sokkal nagyobb segélyben részesítettük a tanulóságot, mint a budapesti állami intézet. Ha eddigi javaslataimat méltóztatnak elfogadni s helybenhagyni, azt indítványoznám még, hogy ezen elfogadott határozatok szellemében készüljön felirat a keresk. miniszter úrhoz s ezt a feliratot vigye néhány tagu küldöttség hozzá, az országgyűlési képviselő ur vezetésével. A miniszter urnái való tisztelkedés után egy szükebbkörü bizottság folytatná a szóbeli tárgyalást a miniszter ur megbízottjával, mint azt illető megbízott ur szóval is kívánta itt idözésekor. Ezt a jelentésemet az albizottság 1911. jan. 21 -i ülésén tárgyalási alapul elfogadta; sokszorosítását s a nagybizottság minden tagja számára megküldését elhatározta. Komoly és számbavehető aggodalmat nyilvánított Wlttmann Ignác ur a tekintetben, a) megfelelő gyakorlati ember lesz-e a műhelyek vezetésére az, aki az elméletben kiváló? b) nem alacsony-e a IX. o. fizetés ilyen elsőrangú műszaki erőknek? o)-ra nézve: együtt szokott járni az állami intézetekben s egyik a másikat támogatja. 6)-re nézve: ha IX. helyett VIII. kezdőfizetésre lehetne csak megfelelő vezetőt kapni, ez napi 2-3 órai elfoglaltsága mellett végezhetne magán praxist itt is; mellette az órák 8

/'

3-t olcsóbb munkaerő látná el, középiskolai tanár vagy aki felső ipariskolát végzett; ha amannak VIII-VI. az előmenetele, ezé X-VIII; középarányos akkor is a IX. fizetési fok. Az a hasis: 5000+7000, igv is alakulhat: 7000 t-5000, a nélkül, hogy a költségelőirányzatot megváltoztatná. Pápa, 1912. január 21. Sarudy György. mmím. — Személyi hir. Papp Sándor, Veszprémvármegye kir. tanfelügye lője, kinek szolgálati jubileumára a megye tanítósága már erősen készül, a hét, első feléljen Pápán tartózkodott. Elnökölt az áll. képző igazgató-tanácsának ülésén, kivette Hajnal Ferenc ugodi osztálytanító esküjét és hospitált az irgalmas nővérek tanintézetének több elemi és polgári osztályában. — A Jókai-kör — mint már jeleztük — a Petőfi-Jókai szobor-alap javára 1912 február 10-án, pénteken Bihari Akos színművész és Murányi Erzsi operaénekesuö közreműködésével na<ry müvészestélvt, — február 17-én. szombaton műkedvelői színielőadást rendez a városi színházban. Műsor: Februar hó 16-án. 1. Előképek, in Sinibaldi : Tavasz, bi Felolvasás Homéroszból. Alakítják : Bélák Rosti, Farkas Lenke, Goblberg Inna, (iyiirátz Linus, Hanauer Mici, Horváth Irén, Schönfeld Edit, Szöllösy Karola és Mici, Tompa Bözsi, Volké Vilma és itj. Saáry Lajos. 2. a) tioetlie-Dóczi : A Faust nagy jelenete; b) XVII. XVIII. századbeli kuruc versek ; 0) Endrödi kuruc verseiből. Előadja Biliari Akos. a Vígszínház tagja. 3. a) Massenet: Aria a Herodiade c. operából, b) Robert Franz: Az ősz. Énekli Murányi Erzsi, operaénekesuö, zongorán kiséri dr. Rácz Dezső. 4. a) Antonius beszéde Caesar holtteste lelett, jb) Arany- és Petőfi-versek. Előadja Bihari Ákos. 5. 0) Chopin: Etude C-moll. b) Liszt: Legenda a tenger hullámain járó Szt.-Ferencről. Zongorán j előadja dr. Rácz Dezső. ti. &) Meyerbeer: Aria (

a Próféta c. operából, b) Lányi Ernő: Kurucuia' dár, balálmadár. Énekli Murányi Erzsi, zongorán kiséri dr. Rácz Dezső. 7. a) Részlet Rostáiul Cyrano de Bergeracjából. bj Kiss József: Jehova I (II. rész). Előadja Bihari Akos. 8. Kuruc dalok. Tóth Lajos loisk. zenetanár vezetésével énekli a főiskolai kantus. — Február hó 17-én. Ideges nők. Vigjáték o" felvonásban. írták Einest Blum és linóul Toché. Ford. Pauiay Ede. — Rendező •Sándor Pál. Előadják: Szabó Imre, Nagy András. Káld•; Margit, Kovács Mariska, Ress Margit, Deli [ Berta, Molnár Béla, Wohnuth Lajos, Bélák Rózsi, Hanauer Mici, Mayer Annus, Ress Irén, Schneider Terike, Major Matild, Moravetz György, Xagy 'Ferenc. Helyárak: Földszinti nagy páholy J4 K, földszinti kis páholy 12 K, emeleti nagy páholy 12 K, emeleti kis páholy 10 K, erkély I. sor 3 K, II. sor 2 K, erkély álló 1 K. Földszinti ülőhely I. —

III. sor 2*40 K, a többi sor 2 K. Földszinti állóhely SO f.. diákjegy tJO f. Karzati ülőhely 40 f. Jeyyek (állóhelyek és karzat kivételével) csak a két előadásra együtt előre válthatók Kis Tivadar könyvkereskedésében. Mindkét, előadás kezdődik este fél S órakor. A színház meleg lesz. A második esti előadás után a Gritt-ben tarsasvacsora és tánc.