Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-12-15

XXXIX. évfolyam. Pápa. 19^2. december 15. 50. szam. PÁPAI LAPOK Pápa város hatosagának es több pápai s papa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden viiárna p. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Qoldlierg Uvula papírkereskedés*, H'5-tér L'.'Iik- sz ; Teieícn. 112 szám A szerkesztésért felelős laptulajdones; GOLDBERG GYULA. Klőtizetéaek és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ara : egész évre \'l kor., íélévre k., negyedévre :! Nvilt-tér soronként 40 Kayes szám ára .10 tili A vágóhidról. A nagy port felveri Geiringei-ügy­liek a héten két ujabb szenzációja van. Verosszerte sokat, beszélnek a mi küz­vágóhidunk építése körül felmerüli sza­bálytalanságokról; legutóbb ez a sok mendemonda annyira elfajult, hogy indíttatva érezzük magunkat a sok üres. légből kapott beszédnek utjál vágni azzal, bogy a dec. S-i és 12-i események igaz tényállásai közreadjuk. December 8-án délben a helyszí­nén megtörtént a vizsgálat. Ez alkalom­mal jelen voltak Dr. Beke József, mi­niszteri műszaki főtanácsos, Molterer János, a veszprémmegyei m. k. állam­építészeti hivatal vezetője, Dely Béla, a pápai ni. k. felmérési felügyelőség vezetője. Krislóffy Gyula, máv. osztály­mérnök, mint felkért szakértők, hivatal­ból pedig Kévész Arnold, városi mér­nök és ('soknyay Károly, városi főjegyző. Utóbbi, mint a/, ügy előadója s a tanács képviselője. A vizsgálat csekély meg­szakítással teljes Ö órát vett igénybecs csak a vasbelonniiinknlatokra terjedt ki. miután a bizottság ugy vélte, hogy a lobbi munkálatok átvizsgálását csak az átvételnél lebet eszközölni: de külön­ben is, mert az igen sok időt vesz igénybe, a mi jelenleg nem áll rendel­kezésükre, el kell ettől állaniok. Kijelentette azonban a bizottság, hogy a vasbetonmunkálatok megfe­lelnek. Ennyi az igazság. December 12-én a városi tanács rendkívüli tanácsülésből kifolyólag a a Geiringerügy egy másik fázisára egy véghatározatot hozott, melynek alapjául szolgált a városi mérnök jelentése, bogy (Jeiringer Gyula küzvágóbidi vállalkozó sem a betonozási, sem a keramit, sem a műkő. sem pedig a mázoló és lestö munkákat a 2373. sz. tanácshatározat­ban megállapított 48 óra alatt meg nem kezdette. Ezt a véghatározatot íme szó­szerint leközöljük : Minthogy Geiringer Károly építési vállalkozó szerződósét megszegte, — ennélfogva a vele kötött szerződésből folyó összes jogai fentartása mellett a v. tanács a közvágóhíd padozat és fal­burkolati munkáját Stiszkalek Károly és Társa pápai lakos vállalkozó cégnek adja ki beadott ajánlatában foglalt egy­ségárak mellett, nevezetesen a padlóbur­kolást keramitlapokkal megfelelő vas­tagságo betoniaj a negvsz«•gmeferon­kent 12 K-ért. a falburkolati műkőmun­kát a megfeleli'i alapbeton munkával együtt négvszüginéterenként 14 K öli f. mellett. Felhívja a v. tanács Stiszkalek és Társa céget, hogy a padlóburkolási munkálatot azonnal kezdjo meg. — Egyidejűleg a v. tanács Geiringer Ká­rolynak a Magy. Kerámiai Gyár r. t.­gal 1912. november 4-én kötött k*itló­veiét magára átvállalja azzal, bogy a keramitlapokat Pápa városa nevére tar­tozik a cég azonnal szállítani, a szállí­tás befejeztével a v. tanács a keramit­lapok átvétele után azok kötlevélszeiititi árát azonnal ki fogja fizetni. A keramit­lapok árát azonban Stiszkalek Károly és Társa vállalati összegéből levonja, Erte­siti egyben vállalkozó Stiszkalek Károly és Társát, hogy a falburkolati munkát csak akkor kezdje meg, ha a Sclick-gyár a szerelési munkát befejezte. — A má­zoló és festő munkák elkészítésével Dattler Szilárd szobafestőt és mázolót bízza meg' a tanács, ajánlatában foglalt egységárak mellett, felhiván őt a munka azonnali megkezdésére. Meghagyja a v. mérnöknek, hogy a most kiadott munkálatokat Geiringer Károly vállalkozó kereseti költség-kimu­tatásából tőrölje. tekintve, hogy ezért munkálatokat helyette más vállalkozó­val kell elkészíttetni. Végül megbízza a v. mérnököt, bogy a forrázó kádak és kocsialáhajtó vasoszlopai aláfalazását házilag; készíttesse el. ("tasitja ez alkai-unu d i-a v. mér­nököt, hogy a must kiadott munkálatok terv és ajáulatszerü elkészítését »zigo­ruau ellenőrizze s a keramitlapokat le­szállítása után nyomban vegye át s azo­kat bocsássa vállalkozó Stiszkalek Károly és Társa rendelkezésére s ennek meg­történtét a karamitlapok ára kifizetése védett azonnal jelentse. Megjegyzi a I i­náos. hogy a kerainillapok szállítási dija is Stiszkalek Károly és Társa vállalati összegéből levonandó lesz. — Végül a Magyar Kerámiai Gyár r. t. távirati utón TÄRCÄ, Köd előttem . . . barnán és husan butítja be a köd Mint költök mondják : lelkemet. S mint, kusza fátyol, ringva röpköd Tetők alatt és told felett. Mindabból pedig az a lényeg. Hogv egyébb «iszi jóval együtt, Tegnap reggelre s mára téuyleg A téli köd. a köd is meggyűrt. Ks mig a köd : e szürke büz — — Mert még a köd is büdös itten Tova kerget, messze üz. Meggyötri lelkem és a testem. Ks/.etube jut, hogy minden bajban Van valami jó dohig Ks áhítattal mondja ajkam : Kik ködben járnak boldogok. Sok hitelezöm, kiket telve vártam, Jöhetnek most inár akárhányan. Mert most aztán mar igazán van Köd előttem és köd utánam. Tolsztoj nyomán. Rajz. Irta : Fényes Samu. Egy úriasszony járt nálam tanáesért. Az ura — gazdag, sokat olvasott ember - Tolstoj prosely­taja lett. Elhagyta családját, házát, darócot és mimkazuhhonyt öltözött és kiköltözött a fővárost környékező miMikásféazkek egyikébe, ott heti szobát b. ; re i és napszáinri járt. Az asszony gondnokság' alá akarta férjét helyeztetni. A vagyon nagv része uráé lévén, nem rendelkezett sem a vagyonnal, sem gyermekei nevelése dolgában. Egyéb is bántotta a szép és élte delelőjén n'ló nőt. Ilyenkor legbujab-: bak az asszonyok. Némelyik asszony esak Öti éves ! korában kezd élni. A helyzet nehéz volt, kényes a kérdés. A férfi régi barátom és uemesak szerettem, de nagyra is becsültem fényes tehetségét. Hogy ilyen ember épp napszámmal keresse meg a kenyerét, aki annyi-1 féleképp érvényesülhetett volna, az előttem is szörnyűségesnek látszott Kelkerestem. Egy dunai hajóról zsákokat hor­dott. Alig görnyedt meg a nyolcvan kilós huzazpak terhe alatt. De nem akarta magát zavartatni luiiu­{kajában. < > becsületesen meg akarja kenyerét ke­resni. Vártam hiit, míg az ehédi pihenője bekövet­kezett, akkor egy földrevetett zsák búzára mellé telepedtem. Kgy kicsi iszákból egy darab tekete kenyeret meg lőttszalonuát vett ki és bicskájával vagdosva falatozni kezdett. — Embertársam — szólalt meg lakomája befejeztével — mit kívánsz tőlem ".' — Barátom, a teleséged küldött. — Mi a mondanivalód? — Az, hogy módfelett ostoba dolgot esimilss te itt. Harmincezer korona az évi jövedelmed *s te itt zsákot hordói, amibe elóhb-ntöhh belepusztul ehhez nem sxokott szervezeted. — A test lehet felelt szárazon, de a ltlek megépül. Ks ami a tó, megtisztul a hiiutöl. — Ugyan, hagyj fel a bün emlegetésével — feleltem kissé idegeseu — miféle bi'möd volna sskfd? — Minden es semmi. Ez az egész társadalom, amit ti kultúrának neveztek, a bün hálózata. A szegény ember kiaknázása, a munka kizsakmáuv >­láxa. Ks ez az elzsákmányolt muukahozadék néhány kevcek kezébe kerül, hatalommá sűrűsödve. Ks -z a hatalom képtelen egyébre, mint a bün termelek^re. Ks mindenki, aki osztakozik e zsákmányban, az tette e bűnben és aki tűri e bűnt, az részes a bűnben, — Ks te igy aksrod megtisztítani az embe­reket, hogy elmegy zsákot hordani? Ka ha mind zsákot hordanátok, megszűnne a hűn eme háijza'a? Hisz én beismerem, hogy ez a termelési rend a visszásságoknak, a nyomornak rettenetes gy.arel-

Next

/
Thumbnails
Contents