Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-12-08

XXXIX. évfoly Hill, Pápa. 1912. december 8. 49. szám. PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai s papa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal .1 Goldlierg (iyvda papirkereskedése, Kö-tér 2.1-ik száin. Teleícn. 11.2 szám A szerkesztésért iVIclös laptulajdonos: GOLDBERG GYULA Kifizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ara: egész évre l'J kor., félévre *> k., negyedévre .i Syilt-tér soronként 40 tillér. — Kirvs szám ára .'.0 tili. Főtnagasságu s Főtisztelendő Hornburgi Hornig Károly báró, veszprémi bibornok-püspök ötven éves papságának jubiláns ünnepén. Veszprém! te sz. István. Gizella s sz. Margit emlékei által megdicsőített, megszentelt város, feléd száll e hónaljban három nagy vármegye kalholikusainak. a katholikusok ezreinek, Ö50000 kathoHkustiak üdvözlete! Veszprém! téged nevez most valláskülönbség nélkül három vármegye ajkú, mert a te falaid között üli kettős nagy ünnepét egy Isten szive szerinti Főpapi Mozduljatok meg ti sz. Margit kolostorának büszke romjai, rázzátok le ősrégi mohátokat ti veszprémi sziklák és derüljetek uj lénybe, mert a püspöki székváros utcái december 10-től lógva a főpásztor arany miséjének és bíborossá töitcTit kr- ál..sának ii.•gy ö:.".n,étö! vi.s :;• hangzanak, mert 1Ö04 óta a krisztusi helytartó nem részesii'ett veszprémi püs]»ököt ebben a legnagyobb kitüntetésben, amelyet csak pap elérhet a hierarchia lépcsőjén! Te szeretett dicső, nagy bíborunkpüspökünk. emeld fel pásztorbotodat, lépj rezidenciád erkélyére, ormára és fogadd egyházmegyéd hódolatát, lépj az I T legelőjén delelő nyájad közé és pihend ki egv pillanatra ötven éves pásztorkodásod fáradalmait. Arcod redőit az Istenért való nagy gondok mélyebbre szántották, fürtjeid fehéredő szálait megtépte a vihar, mely néha kitört gyermekeid, az Ur nyája fölött! A te szenvedésed azonban a mi gyötrelmünk; a te diadalod a mi örömünk és a mi diadalunk, oh lő magasságú főpapunk ! Oh esak látnád mily buzgósággal ünnepli Pápa város is jubiláris napodat! Templomaink, oltáraink arany ragyogásában, töníjéufüstnek illatában (Űrödnek, mert az apostoluk ti tói) a. a szeretet ós béke hőse. megyénk jóságos atyja aranymiséjét és biboruokká történt kinevezését ünnepli. A helyi hatóságok ós a szülök, a hivők ezrei borulnak le az Isten oltára előtt; felhangzik az orgona dallama s a karban állami lamtókéffZrV hek és r. k. polgári leányiskolánk Nóivendékei énekének árja tölti be remek boltíves plébániatemplomunkat; gyertyák lángja, az áldozat kenyere minden templomunk oltárán, s a szemekben köny. a szivekben buzgó ima. a szentélyben a mar általad felszentelt papjaid i által környezve r. k. hitközségünk lelkipásztora imába mélyedve intonálja a „Te Deum"-ot; az ég megnyílik és az Isten lia alászáll, hogy felvigye gyermekeinek áldozatát! I'.rted ez ima. érted ez áldozat Isten keze által vezetett bölcs feje ősrégi egy házm egy étiknek! Apostolok utóda, a szeretet és béke hőse. megyénk biboruok-püspöke. téged ünnepiünk mi! Az Isten hosszura nynjtá életedet, mint Áronét, hogy megjutalmazza hűségedet és jóságodat, melylyel szolgáltad őt életed minden napján. Félszázados áldó...'. ! r.-;i,J ! f, ' !.ai<j»-.i ! -.W áldásodat várja hivő nyájad! Az Isten szép kor tisztességévid koszorúzta fürtjeidét, mi hited és erényeid jutalmául babért füzünk szelid homlokodra. A gyermekek, az ártatlanok virágokai szórnak utadra, az ifjak, az anyák hosannát kiáltanak feléd, meghajlik előtted büszke feje a férfiúnak s az agg reszket ve emeli föl hozzád vigaszt kereső tekintetét. Uh aki annyit hittél és annyit szerettél, aki .Jézus aranykeresztjét hordozva kebleden. Jézusért éltél, légy üdvöz bíboros aranymiséd ünnepén! Ötven év az oltár szolgálatában, ötven év hosszú pályája az ujmisós pap és az aranymisés bibornok-püspök között! ötven év fáradalma, küzdelme, szenvedése s ötven év reménye, hite s diadala! Ötven év előtt az iljuság lelkesedésével és az ismeretlen jövő álmával lépeti a fiatal pap az Ur oltárához s ma az érett kor boroslyánával. őszülő fürlökkel és egy átküzdött hosszú élet tapasztalataival áll a bibornok-püspök az Ur oltáránál. Akkor még reggel volt e drága élet felett, a kelő nap sugarai ragyoglak az ifjú pap derült homlokán; most kezd aláhauyatlani a nap s az alkony szürkületének arnya lebeg a szeretett, atya fölült! De mily szelíden, mily békésen veti sugarait ;iz alkonyod.) nap az elmúlt évekre! Mily szépen világítja meg'azok küzdelmeit, örömeit, reményeit és csalódásait! A tudomány, az erény hány diadaloszlopát — a szeretet, az áldozat mennyi oltárát látjuk! S e szeretet, ez áldozat, e tisztelet oltár tüze uem múló föllobbanás, annak lángja kialudni nem lóg soha! Mert sohasem log az emberi kebelből kialudni a lisztele! az erény és tudomány iránt, a csodálat, az elragadtatás, a nagyok és bölcsek, az apostolok szeretete s mindazon rendkívüli erények iránt, a melyekkel Isten kegyelme s [ósága e világot elárasztotta. Jubiláns Püspök! Apostol! Bibórnok ! Melchisedek rendje szerinti Főpap! az egyház saját diadalát ünnepli a te ünneped tisztességében. Mert az egyház főpapjává rendelt téged az Ur: az isteni kegyelem edényévé választott téged'a 8a •!•' T.éb-k hogv minden világosa::, minden malaszt és vigasz, amely az Üdvözítő sebeiből az egyházba ömlik, •t püspök lelken át közöltessék a hívekkel, hogy minden hit és tauitmány a püspök hitéből s tauitmányából fakadjon ki s növekedjék erős fává; hogv minden tekintély és minden állandóság az Üdvözítő által a püspökben birja alapját és hogy olyau kezekben legyen az egyházmegye kormánya, a melyek sohasem reszketnek, mert sohasem félnek. Nem mutálunk tovább főpapi erényeidre, nem említjük hűségedet sz. Péter székéhez, ragaszkodásodat koronás, felkent apostoli királyunkhoz, a hazához; nem forró s önfeláldozó szeretetedet híveidhez, papjaidhoz, az emberiséghez, a szegényekhez csak biztosítani akarunk a pápaiak tántoríthatatlan ragaszkodásáról, kik lélekben hozzád zarándoklónk, oda Veszprémbe, hogy hallgassuk szived dobbanását, kövessük gondolataidat, melyek mini. fáradt hattyú elrévedeznek a multak felett, mert ötven év Óta viseled az l'r pásztorságának nehéz tisztjét és ez ötven év alatt a pásztorbotot kezed sohasem tjté el. Mi bibornok-püspökünk veled hiszünk, veled reményiünk, veled örven dünk, — hű nyájad körüláll. hogy halljuk ajkaidról az élet igéités kövessünk az üdvösség utján! Add ránk aranyai dásodat és élj soká! Kriszt Jenő ).'.].ui t-i) cr.'nplí-l.Mion