Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-12-01

kodva kénytelen étkezni. Ámde szülő ezen még esak tulteszi magát. Nem igy azonban a deáktartóasszonyságok. Ezek, nem egyszer hallottuk egyikéi-másikát, szidják átn a teremtését annak, ki ezt a szerintük ostoba órabeosztási megcsinálta Ezek abból indulnak ki, bogj igv ük a kosztpénzre ráfizetnek. Dem hegy még, a mire szúmitauak, hasznuk volna belőle. Mit ezeknek pedagógiai érvelés. Bár nem egészen időszerű, mert részben késő, részben pedig korai, felvetjük most a kérdést: nem volna-e '< helyes, s minden nagyobb zökketiés nélkül keresztülvihető, hogy az összes 1 papai tanintézetekben egységes ó

raren- < det vezessenek be. Tudjuk jól, hogv ama 1 tanintézetek, melyekben az 1 óráig való tanításba akár kísérletképpen, akár szük- i séghöl már egyszer belekóstoltak, nehezen térnek vissza a régi rendbe, s ' éf>p ezért a megoldásnak csak egyetlen módja marad meg. az t. i., hogy a ref. ! egyházkerület és az irgalmas nővérek intézeteinek elöljárósága, de éppúgy az izraelita polgári fiúiskola felettes hatósága s ilh-tve ez iskolák tanári kara. miután az órarendnek a tanév folyamán való megbolygatása nem tanácsos, lega- 1 lább a jövő tanévtől kezdve szintén a 8-l-ig tartó tanítási időre ossza be az órarendjét. A miül hogv három iskola megtalálta a számadását, meg foeja találni a . többi hat is az uj órarend mellett, a szülők és deáktartók pedig örvendezni fognak az - egységes órarendnek. Városi közgyűlés. — 1912. november 26. — Nyolcadnapra ama híres közgyűlés után. melyen Dr. Lakosnak mull számunkban bővebben méltatott interpellágedjen H7.ali3iil folyási a természet rend|éuek, mikor Maki más nem láthatja vagy tudhatja, csak éppen az az isten, akinek nevelten ettől eltiltották. E képek meglehetősen ismertek napi életünkből, de szükséges volt. hogy igy egymásután ujhől felvonuljanak előttünk, 'mgy hn-snk azokat a szélsőség, ket, amelyekben a mai erkölcs, a kis polgári erköles kiceuoeueouik. Ez a/, erkölcs az, inelv agyonnvomja össtőaeinket, megöli testünkben a testet, lelkünkben a lelket és mérhetetlen fájdalmaknak, félreismeri vagyaknak e- eltitkolt kívánságoknak leaa kutforrás.iva. Nem tuizas ezek utáu azt inoiidam, liogy a mii erköles szükkörüségével, félszegsegeive! : az emberiség igazi nagy tragédiája. Érzik ezt a t'erfiak » jól-r,i*ssul segiteuek magukon, mikor a prostitutio rendszerében telesdlámló nj erkölcsi')! megragadjak a iníiguu vágvaiuak kielégítésére. A tisztán emberi féltékenykedés pálosul at az ádatias mohósággal s bár a keltő teljesen lehetetlenné teszi egymást, inai családban mégis megférnek egymás mellett. A tértinek joga van kímélni asszonyának szépségéi, amelyet az egyformaság lassankint eltompít, tunyává teáz, de tilos :i uönek uj éietre bivó, izgatóan ingeriő újdonság érzeteiben magát kielégítenie. A sH|ál kalandjait beszélő nős férfi mindenkor kedvelt alakja a társaságoknak, de a szarvakkal feldíszített férj urat általános lenézés es sértő gúny kiséri. Érzi ezt a maga siiiyos |eleiitöségében a nők egy rétege is s mig napjainkig erkölcstelennel, tartottak erről esak említést istenin, ma már a szerelem szabadságát a női jogon egyenjogúsítását hirdet , ;,

•um,i/unis szele mind több és több hivöt liódit az uj erkölcsöt követelök zászlaja aiá. dója és indítványa elhangzott s miután í város polgársága egy álló hétig utonítfélen jóformán másról sem beszélt, nini a nagy port felvert <Jeiringerügy-' ől, ismét összeült a képviselőtestület, logy immár határozzon a kissé csiklan1 ó s k ü z v ágó h i d ü gyben. Igaztalanok volnánk azonban a Főér környékén lakó városi képviselők ránt, ha nem sietnénk kijelenteni, hogy tein a (Jeiringerügy. hanem egy napienden levő másik javaslat, a gabonapiacnak a Főtérről tervezett elhelyezése 'oiizottíi őket ily szokatlanul nagyszámlan a városházára, mert tudni kell, hogy gvik esetben csak a közérdek, a másik ni' ' setben azonban a magánérdek is érintve olt. akkor már természetesen meg van udokolva a közgyűlésen való részvétel, 'edig a magánérdeket nem fenyegette »lv nagv veszedelem, mert már az álandó választmány :i piacáthelyezésről zóló rendőrkapitányi indítványnak a uipireudről való levételét javasolta, a ni a közgyűlés napján már küztudonásuva lett. -Ja, de az ördög nem alszik, látha mégis! Szóval felvonultak a ritka rendégek s igy ;i közgyűlési teremben ppen 100-an (köztük 8 szavazattal bíró isztviseIő i szorongtak. A közgyűlés lefolyása, mint azt alább •észletezzük. aránylag elég sima volt. különösen ahhoz képest, hogy zajosabb eleneteket vártak e napra. Kz a körülnény megnyugtató, mert fényesen igacolja, hogy ez a képviselőtestület a legzgalmasabb ügyek tárgyalásánál is meg udja őrizni komolyságát és higgadtvi gát. Referádánk ez: Megnyitás. Mészáros Károly polgármester pont ,'{ óraior itiegny itvan az ülést, a felveendő jegyzőkönyv ót élesítésére felkéri Faragó János, Höhm Samu. Elkövetkezett a reniiaissanue az irodalomban és a művészetben, l'j életet hozott ar. épitkezesbe, merészeit uj melódiákat csalt ki a művész hangszeréből. Úrrá lett az ember a levegőben is, a zakatoló gépek mind több és több emberi kezet szabalitunak tél, ., tesii munka alól. forradalmi hangok mellett váltakoznak a kormány tormák, tűnnek el néprétegek, hogy helyet adjanak az alulról jövő, tobbei igerö léteguknek. Minden hal id lázasan törtetve, csak az erkölcsöt nem váltja fel egv uj, egy merészebb es szabadabb erköles. A mai erkölcs legjobban a mik fűzőjéhez hasonlítható, amely u testet külsőleg szép és tetszetős formában tartja, de bensöieg veszélyes és ártalmas arra. Az uj erkölcsnek tőiül kell emelkedni a mai férfiak szükkeblüségén s teljes egészébe* el kell ismernie s nőknek termeszeles jogait. Az uj erköles nem lékel más, mint erkölcsösnek tartani mindazt, ami a természet rendjével megegyezik. Ez primitívebb formájában feltalálható •a állatvilágban, tehát alkalmazása indokolt a iegBaagaaabh rendű állattal: az emberrel szemben is, Az nj erköloa tehát uem hozhat mást, mint feltétlen uralomra jutását az emberi vagyán természetet kieiegitésenek. Egyúttal természeteseit megszűnte' leset azoknak a szük korlátoknak, amelyek közé a mai társadalom ugy szólván beékeli a miket s kényszeríti, hogy alakoskodjanak, álszeméi

ineteskeiljene», l megtagadják vérüket, mely ereiKben tahi ele. gébben es élénkebben lüktet, mint ugyanabban a korban a férfiaknál, Szomorú világításban látjuk a mai erkölcsöt hu egymással szembe állítjuk két szélsőségét: 111 apácát a prostituálttal. Az előbbi egy túlhaladott Halász Mihály, Nagy Vilmos és Keresztes üyula i. képviselőket. Csoknyay Károly v. főjegyző r'elolvassa a mult ülés jegyzökönyvét. Napirend előtt. Dr. Kende Ádám engedélyt kér és nyer, íogy személyes kérdésben felszólalhasson. Elmondja, hogy a mult ülésen, melyen nem volt leien, Dr. Lakos Héla v. képviselő a üeiringerAgyben előterjesztett interpellációban Őt mintegy izzal gyanúsította meg. mintha annak idején, mikor S közvágóhid építésének kiadása alkalmaiéi tíeiringer mellett telszólalt, nem pusztán a íözügy, hanem magánérdek vezérelte volua. Ezt t gyanúsítást visszautasítja, (jeiriugert elébb nem ismerte, s csak az olcsóbb ajánlattétel miatt pár:olta. Ügyvedje is csak azután lett, hogy a munkálatokat már megkezdette a vállalkozó Dr. Lakos liéla ugyancsak felszólal és kijelenti, hogy esze igába sem volt Dr. Kende Ádámot meggyanúsítani; neki interpellációjában csak hivatkozni kellett Kende beszédére, melyben figyelmeztette \ képviselőtestületet, hogy a város közvagyona uem C.'sáky szalmája stb. Kerbolt Alajos iuterpelláljaa polgármestert a

gy Gál János nevű fiu Norinbergbe való szállításához szükséges Útiköltség kiutalásának megtagadása miatt. Polgármester felvilágosító válasza Utáu, melyet az interpelláló és a közgyűlés tudomásul vett; áttértek á napirendre. Napirend A tárgysorozat első és második pontja volt. hogy a képviselőtestület egydiangulag külön-külün logadta el a már egy ízben megalkotott szabályrendeletet egyet a piacról, egyet meg az állatvásárról, melyet annak idején egy pontban tárgyaltak le és fogadtak el, ami miatt az alispán visszaküldőt te. Harmadik pont volt Dr. bakos Hélauak a mult közgyűlésen benyújtott ismeretes indítványa, mely szerint a vágóhídi építéseknél felmerült szabálytalanságok miatt a v. tanács ellen tegyelnii vizsgálatott kér. Elsőben Csoknyay Károly, v. főjegyző felolvasta a tanács igazoló jelentését, melyből kitűnik, hogy a tanács esetrőlesetre intézkedett minden visszaélés vagy mulasztás megszüntntése iránt, s nem a tanácson mult, hanem az építő-vállalkozón, hogy mindezek dacára még mindig vannak hiányok es kifogások Dr. Lakos Héla a tanács igazoló jelentéséből az ö (1 pontjának csak egyikét látja tisztásottnak, miért is ezt az egyet elejti, de a lenmaradt, ő-re nézve indítványát fen tart ja s kéri. hogy a meseszerű ideológia bivésében feláldozza vágyait, érzelmeit, egy előtte ismeretlen, de feltétlenül hitt titokzatosságnak, ájtatos szemforgat.-isok közepette kínozza magát és beteges telkével egv szebb jövő után vágyik, kívánja a halál) még mielőtt élt volna, hogy foltlí kínjait felváltja a túlvilági boldogsággal, ami bőven kárpótolni fogja szenvedéseiért. A prostituált a társadalom hamupipőkéje. Lehet, hogy fehér, de meggyötört testéhez vágyva dörgölődzik a szerelemé lies férfi, hogy nagyon is emberi vágyát kielégítse, de azután — és ez igy van — a legmélyebb undorral fordul el tőle, Egyszerűen azért, mert az csuk eszköz és nem nvujt egyúttal célt is. A prostituált nem törődik a lenézéssel, a megvetéssel, martalékul dobja magát oda mindazoknak, kik megfizetik, nyújtja az élvet a fiatalságnak, hogy ne legyen rá kényszerítve a természetellenes kielégítésié. De egyben megvédi igen gyakran a családi szentély tisztaságát. A prostituált tehát pozitív munkát fejt ki a társadaI bau. amiéit jutalma a társadalom őszinte, nem hazudott megvetése, vagy ha kivénült valamely templomnak árnyas lépcsője, ahol jóga vau alamizsnát kérni a társadalomtól, amelynek ő mindenét odaadta, a testét a lelkével egvütt. Mennyivel irigylendőbb talán a sorsa az apácának, akitől távol van minden földi gondolat. A társadalom leánygyermekeinek nevelését is rábízza és aki igy mindvégig közbecsü'ésben el, pedig nagyobb bum követ el a termeszét törvényei ellen, mint a prostituált, aki nem önszántából áldozat, liiinem csakis a viszonyok kényszerítő hálása alatt tér arra az ntra, ahonnét a mai erkölcsös társadalom nem ismer visszatérést.