Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-12-01

munkát ni As vállalkozóval fejeztessék I.-. s az eddigi hiányok megállapításira Molterer Kns­töfly, Dely, Dr. Bek* s.l,. szakértőkből bizottság kttdeeaét ki. ftévée. Arnold v. uiérnSk kiülni igyekszik a munkának mis vállalkozóra való biz.tsn esetén támadó időveszteséget , célszerűbb­nek tatja az. Geiriugerrel befejeztetni, miután az átvételnél agyit módjában les/, a városnak a hiányos és rossz munkát kifogásolni és el nem fogadni. Keresztes Gyula hivatkozik az építési szabályrendelet néhány szakaszara, melyet - sze­rinte — magáuépittetökkel szemben érvényééi­tenek, ellenben kőzópitkezéseknél mellőznek, ilyenek a szúette fák hasznalata, a kapuknak .járdára való nyitása stb. Révész mérnők ujabb felszólalásában Keresztes Gyulával szemben ki­mutatja, hogy az építkezési szabályrendelet, melyre hivatkozott, még nem jogerős, különben sem használtak fel szuette anyagot, mert azt Kristófly mérnök is kifogásolta volna. Dr. Lakos ]Jéla élt, meg a zárószó jogával kijelentvén, hogy indítványát (egy pont kivételével, egész terjed d­mébeu tentartja. Kire polgármester ;l vitat he­zarjii. Miután polgármester az elhangzottakat összegezte s néhány megjegyzéssel megvilágította feltette az indítvány szavazásra. A kérdés felte­veséhez Fischer Gyula és Dr. fehér Dezső szó­lottak. Végre 'elállásai szavaztak és nagy több­séggel elfogulták az állandó választmány javas­latát, mely szerint a inunkat meghagyják vállal­kozónak, hogy befejezhesse, ellenben a szakértő bizottságot kiküldik. Rendőrkapitány javaslatara kerülvén asor, mely szerint a gabonapiac a régi heti állat vásártérre helyeztessék, a képviselők előre élénken tiltakoztak az indítvány előterjesz­tése ell lár. ugy, hogy a rendőrkapitány el sem mondhatta, hogy az állandó választmány az indítványnak a napirendről való levételét ajánlja. Ezt mar a polgármester mondotta el. el is to. gadtuk, mire * közgyűlés .*» órakor véget ért. Jegyzetek a háborúhoz. Gondolat k elfogadásánál döntő szempont szokott, lenni az. hogy az elfogadott gondolat tetszetős, birtokunkban lévő ismeretek kei egy be­hangzó. A következő sorok épp azért nincsenek népszerűség e ésére determinálva. Létjogosultsá­got' ád aZOllbail nekik az a tény, hogy a I 'gika ba durva embertelenségbe* is vezet — emberi fogalmak szerint — igazsághoz vezet A háború kellemetlen érzések jegyében lép Szomorú tilalomfa mindkettő sorsa, mert éle­tük és cselekvésük ellentétben van az uralkodó* természet törvényeivel, amit teljes egészében ki­töm bori tani lesz hivatva az uj erkölcs. Nem Sauliad ügyeimen kívül hagyni a mai erkölcsnek egv más jelenségét sem. Azt a esni ü/.érUedest. mely számítva az embereknek, de külö­nösen a nőknek túlságos kíváncsiságára és természet­ellenes erz-kiességére nlcaő pénzen nyújtja nekik mindazt, amit is rmok az erköles szabályai sre­rmt nem szabadna. Ennek tulajdonítható aa a túl­ságos népszerűség, amelynek a könyvkereskedők kirakataiban zsúfoltan láthatd frivol, sőt trágár könyvel; Örvendenek s amelyek nagyban hozzájárni­nak ahhoz, hogy az erkölcs által okozott erkölcs­telen, természetellenes viszonyok még jobban elva­dulj amik. Mig az erkölcs megtiltja a leányoknak az erz.ektes»edést s hazug s/e,„ennet eros/akol rá|uk. addig SS asszonyok akiknél „ lar-ndalnm nem ítélheti ezt el. éppen az. ellck-oo a.amla, f.jl.Mh.ll ki. Csodálkozva IsfUssljnk, h.gy az asszonyok, kik leanysaguk ideje alatt a lélenks-gig .11-110 sseiuer­met és nuivsagot mutattak, mihelyt Uá*aeS>tet kez­,lenek élni, a legzabola-hmsbb ss«iuérmetle..*é«el ,-s kacerkoda-sal veiiu el ...aguktól s .vgebb, .,iái­mat. Mintha eddig lefolyt eletüknek mind-n elfoj­tott indulata egyszerre határt " ,, »" ki belőlük, belevetik magukat, az erzek.es-eg út­vesztőjébe. Nem elítélendő dolog er. ...int J. Mi őszinte es természetes csaki- igazolása annak az állításnak, hogy mennyi. m természetes, a| öntudatunkba, A háborút nyomorúság és gvász követi, a háború ellenségen haladásnak: u prói­liapra ezt. haltjuk. Egyre intenzivebbé v ülik a világbéke sürgetése és meggyozödésünkk- válik, hogy ez a helyes ut. H lövő ntjá. • ••' '' • *e •. gV'gytudo .lányok napról-napra jobban és jobbai. bóahj >k m-g az anyatermészetnek ellenséges terrénumait és jelentékeny százalékkal növeli az élők számát, másrészt, szociális intéz­mények gondoskodnak arról, hogy olyau embe­rek, akik évszázadokkal ezelőtt, elpusztulásnak voltak kitéve; vakok, gyámoltalanok, elaggott szegények, nyomorékok lehetőleg élni tudjanak, e Amellett, h igy az élők számát ily mester­séges uion növelik, gyarapodik az élők száma természetes utón is, amit évezredes történelmi visszapillantások minden tekintetben igazolnak. E'. a természetes gyarapodás szemmellátható és rohamos, hiszen a teológia es bertnéazettudomány (persze rank nézve az Utóbbi bir esak fontosság­gal i egyértelműen egy családi körre vezetik vissza i. mai egész emberiséget. Ili tekintetbe vesszük, hogy ezen egy — vagy eg\ néhány családból milyen rengeteg sok ember lett máig képzeljük el. mennyivel többen lennénk, ha kez­dettől máig folytonos világbéke lett volna. Való­színűleg nem tudnánk egymástól élni. IIa sikerül végleges világbékét teremteni, néhány ey.er ev múlva be is log következni az emberiség csődje. Akik abban bíznak, hogy M JO természet majd csak gondoskodik járványok­ról stb. azoknak megadtuk a választ, a midőn kitejt.ett.uk. hogy ma jobban tudunk védekezni a termesze' rosszindulatú jelenségeivel szemben, mint valaha, tehát kevesebbre kell becsülnünk az emberpnsztitó szelencét, mint a múltban -'-s a különbség ugyancsak oluszi fog szolgáltatni a szapon ulás mért ékszá mához. Az emberek szaporodásával szemben az emberisége! eltartó i.-rin 1 öli 1 pioduktivképessége lilém enielkeiihetik megtelelő arányban. Igaz ugyan, lugy napról-napra siken'b agrikulturát alapítani olyan kisebb-m.gyobb területeken, ahol eddig aglikllltUia még nem Volt, .le ezzel szem­ben nz sgrikulturára használt területek termő­képességéből évről-évre többet és többet hasz­nálunk el és merőben illuzórikus, hogy ezt machá­nice — tehát trágyázással — a maga teljes mér­tékében pótolni lehetne. Végeredményében azok túlságba vitt tartózkodás es szemérem Talán uem követünk el túlságos tapintatlan-I ságit, ha egv kissé mélyebben tekintünk be a mai ház-iséletbe. A mai rendszer mellett a családi élet nyújtja elvedül a nőknek a biztos gazdasági meg­élhetést! Es ezért, nagyobbrészt niind-'h nemi ösztön­től mentesen féltékenyen vigyáztak férjükre s igye­keznek őket minél ssorosabban magukhoz Iii zu i, hogv ezzel gazdasági helyzetüket teljesen biztosít­sák. Mert hát veszély fenyegeti okét, még pedig a prostitutiószerüen élő, de magukat attól élesen el­különítő magános hölgyek részé.öl, továbbá hiva­tásuk szerint S férfiakra nagyobb érzéki hatással levő színésznők, balletlánynk, deiuinmidnk részerői. Ezért a „tisztességes".uők. a társadalom sremfányei, a legkutstőbb tel, intet lel vizsgálják mind.-nutl a szinészuöuet, fél világi hölgyeket, hogy elsajátítsuk Öltözködési niód].lkat. viselkedésüket es éiz.éhies. ingerlő modorukat. Ks még a legszomorúbb kén z egésZ erkölcskoinéili.ikban : nz érzékíesse ved eit nő, minden benső ösztön és igaz érzelem ncikiil. tisz­tára aljas, anyagi okokból. Az egvik szé.sö.égl öl a másikba jui a/ em bar, A természetes o.ztont messze tulh»jiő p<-.ver­zitás váltja fel s a hl síi, amit n természet nartars a fuj megmaradása es életképessége céljából a'ko­tott, kifejlődik egy kar.- természetellenes .-,i t S c-ak egv biztató, földerítő jelenség van ebben a sülvcdesheii: a nihilizmus, amit ez rejt magában, a mai erkölestelea-erköleeü társadalom ellen és amely sikeresei,ben lóg küzdeni niindeii hmtihá­nai és iinarcl.iiinál. Egykének nevezik ina csak rővi­a területekj akol ujabb agrikulturát leket alapí­tani, el fogynak, ellenben rt (üld termőképességé" nek gyengülése folytonos és a végtelenségig tnr'ó Processus, Szemlélheti s-g oéljából világért sem bizonyítékként!j szívesen emlékezünk a bibliai képre, ahol vál Ion vitt póznán hoznak Mdl ff fürtöt a követek nz Ígéret országából. Az e.jibetis'g történetét évezredekkel mérjük él e per«p«-kti­vakban téuvleg ilyen képekben kell lúérlegelnüuk a produktivitás MUHI. dekadenciáját, amely a told termőképességének kihasználásává) jár. * E megállapítások egyrészt az emberiség számának tekintélyes emelkedettéhez, másrészt az élelem tekintélyes csökkenéséhez vezetitek. Mind a kér, megállapítás egyenes arányban mozdítja elő az emberiség csődjét. Ennek a Osofoa bukás­nak az orvossága a báb >ru. a mely gondoskodik arról, hogy időnkint messzibbre tolja sz emberi­ség csődjének a terminusát Ezért egy bizonyos magasabb v ilag-gazilaságp-.]itikai Szempontból szükségesnek és kívánatosnak kell tartanunk a háborút, a nyoméban játéi kárt és gazdasági kríziseket csak látszólagos bajnak kell 'ekint,e­uünk, mely az embernek, mint olyannak »z ágió­ját csak emeli. Gondolatok elfogadásánál döntő szempont szokott lenni sz. hogy az elfogadott gondolat tetszetős, birtokunkban lévő ismeretekkel agyba* hangzó. A fenti sorok épp azért nincsenek nép­szerűség e érésen- determinálva. Létjogosultságot üd azonban nekik az a t.eny. hogy a logika, ha durva embertelenségekhez w vezet, — emberi fogalmak szerint igazsághoz vezet, Keleti Armand TOS íiiilil. Személyi hir. Sohmiedhauer Lajos vi­lághirü orgonaművész, ki csak nemrégen Aradon s a napokban Budapesten ónast sikerrel bang« versenyezett, luuit héttől, és kedden'Hoder K il­rá.l bencéstanár uévünnepe alkalmából, véro­Minkbau tartózkodott mint a beimésfswdház szi­Vesetl látott vendege. Schliiiedhaueriiek alkalma nyílott bemutatni, hogv nemcsak az orgonán, hanem a zongorán is kiváló teknikaju művész s különösen a népdalvariációk improvizálásában zseniális mester. A pápaiak esak sajnálhatják, hogy Schmiedbauer városunkban még nyilváno­san lietn szerepelt, mert öt hallgatni igazan él­vezet és gyönyör. No. még nem multa idejét | len s magtalan-ágnak fogják hívni tíz vagv szűz -V múlva. Egy csodálatosan léha bűnösen, élvezni vágyd rá.ívzi.t fejlődött ki a térde erkölcsből, meiv ki­izá.uithataliau romboló munkát vege/, és fog meg ••égezni a társadalomban. Cél lett az asesony, az •let célja s nincs kívüle más eel. S jól tudjak ezt i nők s jeb-ntöséirük tudatában rendezik be életű­jét. Nincs szükségük gyermekre, mert ez gátolná iket megszokott eletükben s ártalmas lehetne tes­ük szépségének és üdeségéiiek Az el-ö asszony a laradiesombai. halából férjét ket gyermekkel ál­lotta meg. a mai ass ony nem nyújt s nem akar gvehet nyújtani, mint magát, csakis magát. Es diadalmaskodik az asszony, hatalmas lesz is i-szony, mert nagyok nz ő hüiiei. Erős. ural­íoihí faj lesz, a női nemből, mert lelve van gyenge­éggel, tiyöz az asszony úrrá lesz, mert hamis tanyákkal megtévesztőén játszott. Fejet hajt a férfi, az. egykor gőgös rabsaolga­r:ri<» mert megelégelte a küzdelmet, nem kell neki iz. asszony lelkével együtt, hanem csak a te-te. neiy lenyűgözi varázslatba tartja s engedi, hogv le. ailyedjeii a pőrére vetkőztetett, meztelea emberig. Igy éri ei a mai bűnben fogamzott, társadalmat a tapni emberek büntetése. Maga .1 l't vágta alá a 'át, a saját erkü'oeében fog megfulladni. Sokan esznek köztünk, kik visszafognak gondolái erre sz trkölcstelcn-erki'lcsre.

Next

/
Thumbnails
Contents