Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-11-17

XXXIX. évfolyam, Pápa, 1912. november 17. 46. szám. PA PA I L A POK Pápa vároR hatóságának es több pápai s papa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik m i n rl e n vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Goldberfj Oynla papirkereskedése, Kö-tér y.'i-ik szám. . Telefsn 11C százsa. A szerkesztősért felelős lantiilajdonns: GOLDBERG GYULA Kl'.lizrtésck ős hirdetési dijak a l«| kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évre 12 kor.. íélóvre l! k- " 1> 1{Jedévre 'i Nyilt-tér soronként 411 fillér. — Kg\ et szám ára ^ ti"* Testkultusz. A klaszikus szép. amely örökké­valóságig meg fogja tartani jelentőségé­nek integritását, egy gyönyörű törek­vést hagyott emlékül többek között re­ánk, nevezetesen a „meus ^una in cor­pore sauo"-t. (Ép testben óp lelket !) Nem akarjuk ez alkalommal a mű­részét és esztétika szempontjaiból vizs­gálni ezt az uj mutatást, tlo foglalkoznunk kell e tárgygyal orvosi szempontból. A gépek korszaka megrontotta a a levegőt különösen a városi emberét; az egyre gyarapodó kényelmi ténye­zőkkel egyidejűleg elenyésznek az iz­maink, pusztít Magyarországon a tüdő­vész, a tuberkolózis statisztikáját Orosz­ország után Magyarország gyarapítja legjobban. Ezek a szomorú tények jel­zik egyúttal a fontosságát annak a tárgy­nak, melylyel e sorok keretében foglal­kozunk. Az emberi te-,1 a természet tőt fogra munkára van praedestinálva, nevezetesen fizikai munkára, és csak abban az eset­ben tudja szerveinek épségét megtarta­tani, ha ézt a munkát el is végzi. Az a lest, amely nem végez fizikai munkát elsenyved. Ez a körülmény arra birta a fizikai munkával hivatásszerüleg nem foglalkozókat, hogy testüket mestersé­ges utou dolgoztassák és ez a művelet la testedzés. Ha tehát rnardi szülők arra hivat­koznak, hogy nagyapáik egészségesek voltak torna nélkül is. ne felejtsék el, hogy nagyapáik természetes munkát végeztek, nem volt tehát szükség azt mesterséges munkával pótolni. A testedzés az ókorban volt virág­zásának tetőpontján. Helles félistenként tisztelte olympiai győzteseit, s ha valaki be tudta bizonyítani, hogy olympiai győztesnek az unokája, az máris elég jogeini volt arra, bog}' az állam gondos­kodjék az eltartásáról. A középkori lovagi tornák már ki­zárólag praktikus célzatnak voltak, a szép kifejlesztett test már közömbös, mert akkor erős vallási szellemben nevelkedtek ós bizony az ő hitbeli példa­adóikat külön, hosszú, sovány szentek­nek ábrázolták. Az njkor biológiája emelte fel njra a testnevelés zászlóját, még pedig első­sorban Skandináv államokban. A hires svédgyakorlatok a világ legegyszerűbb testmozgás-műveletei, de elég ahhoz, hogy beesettmellü vézna emberek he­lyett, izmos életerős, jókedvtől duzzadó embereket neveljen. A nűemancipáció legszebb diadalának tekinthetjük, hogy svéd torna tereken száz és száz lány mutatja büszkén izmos karjait. Nem véletlenség, hogy a skandináv államok­ban a legkevesebb az analfabéták és bűnesetek percentje. Az egészséges test, a jól nevelt akaraterő bizonnyára job­ban megtudja találni a boldogulás útját, mint a petyhüdt, alkoholtól butított egyén. A tornát ugyanis nem szabad ugy. felfogni, hogy a mesterséges munka egypár izmot megerősít, és pont. A torna önfegyelmezéssel kell, hogy járjon, és itt kapcsolódik jótékony hatása a pszikhológiába. Csak Svédországban volt lehetséges oly sikereseti küzdeni az al­kohol ellen — ép a tornában nevelt akaraterő bázisán — hogy a törvény­hozás ugy intézkedett, ha a svéd rendőr részeg embert talál, szállodába viszi egy kocsin, lefekteti ott aludni, 8 a költ­ségek azt a korcsmárost terhelik, ahol leitta magát. Eddig is látnivaló volt, hogy a tor­nával együtt egy magasabbfoku higiénia jár együtt, jó levegő, tisztaság, aminek a megszerettetése nem utolsó eredmény. Az angol, nevezetesen az amerikai még szélesebb vonalon érvényesiti a testedzést, ahogy ő mondja: a „Physic TÁRCA, Irta : Pakots Jozset. III. Krizsóozyné hódolatteljes hámulója lett Ko­váos Jánosnak. Így hittak, ezen a közönséges, mindennapi néven a fiatal, félszeg kopott falusi kántort. Bámulta benne a csodalatos tehetséget, as öntudatlan teremtő erűt, a zsenit. Mert Kovsos Junos zseni volt. Fésületlen, vad zseni, aki nem ismerte a maga szellemi ériékeit s mint egy ostoba, tuaatlan gyerek nézett hele ac élet misztériumába, a jöveudibe, amely pedig a> 6 diosőségét, nagyságát rejtette luéhéhen. Kri/.sóczyiiet szinte remegő izgatottsággal töl­tötte el a maga usgy felledeaeaeuek tudata. A zseni i-tiex-esillogasu helyege, amelyet eddig ossk kész műalkotásoeok csodált meg, most ott rrsgett előtte "ÍV falusi tanitó szögletes homlokán. A művészet imádata hirtelen nagyon közel hozta hoazá ast a szegény parassti, homályos származású embert. Miudeuekeleit a kastélynak azt a szárnyát, ainrlvbeu a múzeumi tudós stokotl a nyári hóna­pokban lakni, b. rendeztette Kováea Jáaosnak. Az­tán kitűnő, ismert nevii mestereket hivott le ma­gához és művelni, taníttatni kezdte a vad zsenit. A félszeg tauitooska tűrte, hogy azt tegyenek vele, amit akarnak. Nem volt tisztába ti azzal, hogyan jutott e nagy szerencséhez, osak egyszerűen tudo­másul vette, hogy drága zongorán ját.szhatik s hogy egy előkeli", gazdag, finom úriasszony ugy foglalko­zik vele, mintha valami osoda't látna benne. Krizsóozyné nagyon előkelő családisai való, tisztelt, független asszony volt, de azért nem kerül­hette ki, hogy a művészetért való lelkesedésének szokatlan formájáért a világ nyelvére ne kerüljön, ívt egy napon levvlet kapott egy idős rokonától, akihez a bizalom szálai fűzték s ez a rokon gyön­géden figyelmeztette arra, hogy isinerős társasági körökben kompromittáló ka|>csolatbau emlegeti* holmi iiéptanitóeskával. Krizsóozyné fölényesen nevetetett a levélre. Néptanitőcska! Tudják is ezek kicsoda ez a tani­tócaka ? De a levél különös elhatározást szilárdított meg benne Klhivalta magához a szobájába Ková­csol. A zseni félszegen állított be — Kováea ur, — kezdte Krizsóozyné elfo­gódva. — lehet-e nekem jogom önt srra kérni, hogy szentül még haihatósshhau nyúljak bele at életéhe? — Uh, kérem, méltóságos asszony — dadogta Kovács János szégyeukesve — hiszen eddig is annyi jóságát elvestein. — Erről ne beszéljünk, — vágott a szavába Krizsóe/.yné — én azt szeretném, ha nekem teljes jogom lenne ahhoz, hogy öntől egy és mást kíván­jak. Például . . . Kovács János csak a sseme egyik szögletéből mert fölnézni az asszonyra. Krizsóczyné mosolyogva fejezte he a mondatát: — Például azt. hogy ne járjon többé soha csizmában . . . A zseni ijedteu nézett a lábára. Ezúttal cipő volt rajta s ez némi bátorsággal öntötte el. Meg­kockáztatta a védekezést: — Uh, csak sárban s/oktain . . . — Soha sem szabad ! — mondta ki a hatá­rozatot Krizsóozyné tréfásan. — Aztán arra is kér­ném, hogy ezentúl csakis legújabb divatú angol szabású ruhákban járjon, hogy a fehérneműit a leg­első prsti cégtől hozassa, hogy . . . A zseni a rázúduló kívánságokra olyan rémült aroot vágott, hogy Krizsóozyné nem állhatta meg kaeagás nélkül. — Sokat kívánok, ugy-eT — mondta sietve. — Oh, én mindent megpróbálok 1 — jegyezte meg a zseni siralmasan. — Köszönöm ! — felelte Kriseóetyné hirtelen izgalommal. — De én érzem, hogy ez túlságos be­avatkozás volna részemről az öu életébe. F.n jog­Reggelizés előtt félpohár Schmidh.uer-féU Hasznalati Htftrfl aWat ayaiioröajofoknak. szekszorulasban sztnvidiknt*. Kapható Pápa és vidékén minden gyógyszertárban és jobb tüszerözletben. Egmandi keserűvíz Ax elrontott gy»m­rol Móraalatt tel­jesen rendbe hozza. Kit üveg 40 fillér Nagy üveg 60 UK

Next

/
Thumbnails
Contents