Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912
1912-11-17
XXXIX. évfolyam, Pápa, 1912. november 17. 46. szám. PA PA I L A POK Pápa vároR hatóságának es több pápai s papa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik m i n rl e n vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Goldberfj Oynla papirkereskedése, Kö-tér y.'i-ik szám. . Telefsn 11C százsa. A szerkesztősért felelős lantiilajdonns: GOLDBERG GYULA Kl'.lizrtésck ős hirdetési dijak a l«| kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évre 12 kor.. íélóvre l! k- " 1> 1{Jedévre 'i Nyilt-tér soronként 411 fillér. — Kg\ et szám ára ^ ti"* Testkultusz. A klaszikus szép. amely örökkévalóságig meg fogja tartani jelentőségének integritását, egy gyönyörű törekvést hagyott emlékül többek között reánk, nevezetesen a „meus ^una in corpore sauo"-t. (Ép testben óp lelket !) Nem akarjuk ez alkalommal a műrészét és esztétika szempontjaiból vizsgálni ezt az uj mutatást, tlo foglalkoznunk kell e tárgygyal orvosi szempontból. A gépek korszaka megrontotta a a levegőt különösen a városi emberét; az egyre gyarapodó kényelmi tényezőkkel egyidejűleg elenyésznek az izmaink, pusztít Magyarországon a tüdővész, a tuberkolózis statisztikáját Oroszország után Magyarország gyarapítja legjobban. Ezek a szomorú tények jelzik egyúttal a fontosságát annak a tárgynak, melylyel e sorok keretében foglalkozunk. Az emberi te-,1 a természet tőt fogra munkára van praedestinálva, nevezetesen fizikai munkára, és csak abban az esetben tudja szerveinek épségét megtartatani, ha ézt a munkát el is végzi. Az a lest, amely nem végez fizikai munkát elsenyved. Ez a körülmény arra birta a fizikai munkával hivatásszerüleg nem foglalkozókat, hogy testüket mesterséges utou dolgoztassák és ez a művelet la testedzés. Ha tehát rnardi szülők arra hivatkoznak, hogy nagyapáik egészségesek voltak torna nélkül is. ne felejtsék el, hogy nagyapáik természetes munkát végeztek, nem volt tehát szükség azt mesterséges munkával pótolni. A testedzés az ókorban volt virágzásának tetőpontján. Helles félistenként tisztelte olympiai győzteseit, s ha valaki be tudta bizonyítani, hogy olympiai győztesnek az unokája, az máris elég jogeini volt arra, bog}' az állam gondoskodjék az eltartásáról. A középkori lovagi tornák már kizárólag praktikus célzatnak voltak, a szép kifejlesztett test már közömbös, mert akkor erős vallási szellemben nevelkedtek ós bizony az ő hitbeli példaadóikat külön, hosszú, sovány szenteknek ábrázolták. Az njkor biológiája emelte fel njra a testnevelés zászlóját, még pedig elsősorban Skandináv államokban. A hires svédgyakorlatok a világ legegyszerűbb testmozgás-műveletei, de elég ahhoz, hogy beesettmellü vézna emberek helyett, izmos életerős, jókedvtől duzzadó embereket neveljen. A nűemancipáció legszebb diadalának tekinthetjük, hogy svéd torna tereken száz és száz lány mutatja büszkén izmos karjait. Nem véletlenség, hogy a skandináv államokban a legkevesebb az analfabéták és bűnesetek percentje. Az egészséges test, a jól nevelt akaraterő bizonnyára jobban megtudja találni a boldogulás útját, mint a petyhüdt, alkoholtól butított egyén. A tornát ugyanis nem szabad ugy. felfogni, hogy a mesterséges munka egypár izmot megerősít, és pont. A torna önfegyelmezéssel kell, hogy járjon, és itt kapcsolódik jótékony hatása a pszikhológiába. Csak Svédországban volt lehetséges oly sikereseti küzdeni az alkohol ellen — ép a tornában nevelt akaraterő bázisán — hogy a törvényhozás ugy intézkedett, ha a svéd rendőr részeg embert talál, szállodába viszi egy kocsin, lefekteti ott aludni, 8 a költségek azt a korcsmárost terhelik, ahol leitta magát. Eddig is látnivaló volt, hogy a tornával együtt egy magasabbfoku higiénia jár együtt, jó levegő, tisztaság, aminek a megszerettetése nem utolsó eredmény. Az angol, nevezetesen az amerikai még szélesebb vonalon érvényesiti a testedzést, ahogy ő mondja: a „Physic TÁRCA, Irta : Pakots Jozset. III. Krizsóozyné hódolatteljes hámulója lett Kováos Jánosnak. Így hittak, ezen a közönséges, mindennapi néven a fiatal, félszeg kopott falusi kántort. Bámulta benne a csodalatos tehetséget, as öntudatlan teremtő erűt, a zsenit. Mert Kovsos Junos zseni volt. Fésületlen, vad zseni, aki nem ismerte a maga szellemi ériékeit s mint egy ostoba, tuaatlan gyerek nézett hele ac élet misztériumába, a jöveudibe, amely pedig a> 6 diosőségét, nagyságát rejtette luéhéhen. Kri/.sóczyiiet szinte remegő izgatottsággal töltötte el a maga usgy felledeaeaeuek tudata. A zseni i-tiex-esillogasu helyege, amelyet eddig ossk kész műalkotásoeok csodált meg, most ott rrsgett előtte "ÍV falusi tanitó szögletes homlokán. A művészet imádata hirtelen nagyon közel hozta hoazá ast a szegény parassti, homályos származású embert. Miudeuekeleit a kastélynak azt a szárnyát, ainrlvbeu a múzeumi tudós stokotl a nyári hónapokban lakni, b. rendeztette Kováea Jáaosnak. Aztán kitűnő, ismert nevii mestereket hivott le magához és művelni, taníttatni kezdte a vad zsenit. A félszeg tauitooska tűrte, hogy azt tegyenek vele, amit akarnak. Nem volt tisztába ti azzal, hogyan jutott e nagy szerencséhez, osak egyszerűen tudomásul vette, hogy drága zongorán ját.szhatik s hogy egy előkeli", gazdag, finom úriasszony ugy foglalkozik vele, mintha valami osoda't látna benne. Krizsóozyné nagyon előkelő családisai való, tisztelt, független asszony volt, de azért nem kerülhette ki, hogy a művészetért való lelkesedésének szokatlan formájáért a világ nyelvére ne kerüljön, ívt egy napon levvlet kapott egy idős rokonától, akihez a bizalom szálai fűzték s ez a rokon gyöngéden figyelmeztette arra, hogy isinerős társasági körökben kompromittáló ka|>csolatbau emlegeti* holmi iiéptanitóeskával. Krizsóozyné fölényesen nevetetett a levélre. Néptanitőcska! Tudják is ezek kicsoda ez a tanitócaka ? De a levél különös elhatározást szilárdított meg benne Klhivalta magához a szobájába Kovácsol. A zseni félszegen állított be — Kováea ur, — kezdte Krizsóozyné elfogódva. — lehet-e nekem jogom önt srra kérni, hogy szentül még haihatósshhau nyúljak bele at életéhe? — Uh, kérem, méltóságos asszony — dadogta Kovács János szégyeukesve — hiszen eddig is annyi jóságát elvestein. — Erről ne beszéljünk, — vágott a szavába Krizsóe/.yné — én azt szeretném, ha nekem teljes jogom lenne ahhoz, hogy öntől egy és mást kívánjak. Például . . . Kovács János csak a sseme egyik szögletéből mert fölnézni az asszonyra. Krizsóczyné mosolyogva fejezte he a mondatát: — Például azt. hogy ne járjon többé soha csizmában . . . A zseni ijedteu nézett a lábára. Ezúttal cipő volt rajta s ez némi bátorsággal öntötte el. Megkockáztatta a védekezést: — Uh, csak sárban s/oktain . . . — Soha sem szabad ! — mondta ki a határozatot Krizsóozyné tréfásan. — Aztán arra is kérném, hogy ezentúl csakis legújabb divatú angol szabású ruhákban járjon, hogy a fehérneműit a legelső prsti cégtől hozassa, hogy . . . A zseni a rázúduló kívánságokra olyan rémült aroot vágott, hogy Krizsóozyné nem állhatta meg kaeagás nélkül. — Sokat kívánok, ugy-eT — mondta sietve. — Oh, én mindent megpróbálok 1 — jegyezte meg a zseni siralmasan. — Köszönöm ! — felelte Kriseóetyné hirtelen izgalommal. — De én érzem, hogy ez túlságos beavatkozás volna részemről az öu életébe. F.n jogReggelizés előtt félpohár Schmidh.uer-féU Hasznalati Htftrfl aWat ayaiioröajofoknak. szekszorulasban sztnvidiknt*. Kapható Pápa és vidékén minden gyógyszertárban és jobb tüszerözletben. Egmandi keserűvíz Ax elrontott gy»mrol Móraalatt teljesen rendbe hozza. Kit üveg 40 fillér Nagy üveg 60 UK