Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-09-15

XXXIX. évfolya 111. Pápa, 1912. szepetmber 15. 37. szám. PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik mi n d e n v a i á r n a p. Szerkesztőség és kiadoliivatal Ooldberg Gyula papirkereskedéie, Ko-lér -M-ik szám. Telefen. 112 szám A szerkesztésért 1'plelfis lanti.Iiíjdotinti: GOLDBERG GYULA. KISfisttéjMk é« hirdetési dijak a l»[> kindóhivatalAiioz küldendők. A lap ára : pgi'nz éftt 13 kor., l'Mévro i! k., Beg/edétTS li Nvilt-tér "(Hni.U.M'! to fillér. — ICifvcH szám ára :10 fill* Reggelizés előtt félpohár Schmidhauer-féle Használata valódi aldas gyomorbajosoknak, szekszorulasban szenvedőknek Az elrontott gyomrnt'.'-:{oraalatl teljeseit rendbe ho/za Kis üveg 40 ftller —— — NA

9V UVE

9 60111. Kapható Pápa és vidékén minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben. Egmandi keserűvíz A sajtó és hivatása. A sajtó maga az élő nemzet. Amilyen a nemzet olyan a sajtója és meg fordítva a nemzet kívánalmai, úgyszólván összes életnyilvánulásai a sajtóban tükröződnek vissza. Kgészséges sajtó egészséges lelket képes belehelni a uenv zet testébe. Romlott sajtó, a fertőző betegségek egész seregét viszi magával és megmételyezi azok lelkületét, kiknek szellemi táplálékul szóigál. Nincs könnyebb, mint fogékony lelkeket a báléiba keríteni a sajtó hatalmával. A nemzet életéi visszatükröztetd sajtónak azonban más a hivatása. Feladata a nemzet vérkeringését szabályozni, irányítani. K hatás sokszor rendkívüli tevékenységre is fel tudja a nemzetet riasztani lethargikus állapotából. A sajtó hatása néha óriási szokott lenni. Hasonlít a villámütésliez. Kápráztató lényt áraszt, tűzbe hozza a leikékei-* fWkorb;'n"-"!j '-<>k ••:•<: sz. nvedélyeket is. A hirlap a mai nap harcosa, de a jövő alapját készíti elő. Minden egyes nap ujabb és ujabb tápanyaggal képes gyarapítani a nemzet vérkeringését, mely ezáltal szabályozottabb mozgásba és igy öntudatosaid) életműködéshez is juthat. Cselédeim bölcsészete. A feleségein min.

Iii; kedves meglepetésekben részesít. II.>I egy kapalódzó iijooo e seine t e, hol egy tetemen összegről szőlő sz/niI:i alakjában. A napokhau pedig a/.on váratlan hírrel fogadott, hogy Zsófinak — a eselédleáiivunkiiak felmondott. — Miért? — Kérd eltem mimtől, meri sehogyan se tért a fejeinhe, hogy Zsófi távozzék házamból. Csak nem gondolt a teleitekéin a szenvedélyemre, begy tseieleta a szép deolédleáayokat? A feleségein fe'ee-t helyett becsöngette Zsófit. — Hol van a hha? — förmedt a feleségem a helépö Zsófira. — Nem tudom, nagysága — szólt az némileg sértődött hangon — elzártam a szekrénybe . . . Már-már kicsúszol t a számon, hogy : — Kiég iha vagy te é<h-s rózsám ! — de gondoltam a következményekre, melyek a feleségemmé! szemhen rám nézve mindig szórnom. — De édesein — mondottam Zsófinak — maga esak nem akar visszaemlékezni, midőn észrevette a liba eltűnését. — Kérem nagyságos nr. amikor az András ta fess baka) itt volt, a libát is még itt láttam, Az bS4S-as nagv idők a sajtó egy nap villámütéseinek köszönhetők. Ahánj eszme esak született akkor az embei agyának gazdag tárházában, az mind t 'sajtó villámszárnyán indulthiditó útjára Szabadság! Egyenlőség! Testvériség! Demokrácia! Emberi és politikai jogok! Szabad munka csak szabad hazában. Mindezek a jelszavak és törekvések ugyan minek köszönhetik létüket ha nem a sajtónak? Ma már ott állunk, hogy egy nemzet nagyságát sajtójának fejlettségéből is képesek vagyunk megítélni. A hatalmas britt birodalom. Németország vagy Amerika sajtói gazdaságilag és politikailag mily hatalmas országok félelmetes erejét rejtik magukban ! A britt sajtó az angol nemzetállamot. ;i német a harcias szellemóriást, az amerikai a munka apolheozisát tárja elibéuk. Mindegyik egy-egy életééi, melynek érdekében napról-napra ujabb és ujabb eszmékkel szolgálják nemzetüket. És hogyan altunk a''magyar sajtóval: örvendetesen kell tapasztalnunk, hogy e téren az utolsó éviized alatt rohamos fejlődés mutatkozott. Az ország fővárosában elegendő számmal vannak napi. heti és szaksajt.'link. A vidéki sajtóval — néhányat leszámítva szomorúan állunk. Nincsenek országos szellemű vide mikor András elment, a liliat nem latcun nnir — Tehát András itt volt? K* mi haasaa ha Andrással a liba eltűnt? Nos vai'ja be mit tett'. — Hat, hál — siránkozott Zsófi — Aodrál megette a libát, mert csak nem adhatok ti.-ki főzeléket . . . — Csepp kedvem «inen, hogy a hadaeief gyomrának szükségletét fedezzem — mondám — maga pedig két !..•• múlva távozhat. — Se haj, — jegye/te meg Zsóli — nekem már külömb és finomabb házakban 's felmondtak. Az ügy ezzel be volt bejezve, de nagyon téved az. aki azt hiszi, hogy most minden gotidt.il megszabadultam. A hadd el hadd esak most ittdnlt a lejemre. Cselédet kellett fogadnom, aki szép is legyen, vasalni, siitni, főzni kitűnően tudjon, ne legyen sánta, se púpos, se vak, se néma, se süket, de tudjon mindent. Ks e jő tulajdonságaiért és megbeesülhetetlen szolgálataiért, ne számítson többre, mint feleségem megelégedésére hat forinttal fűszerezve, ami elvégre nem is olyan kevés ha vesszük . . . A osclédköz.vetitő derekasan megtelelt hivatá-anak, aiiuvi cselédet protezsált hozzam, hogy belőlük akar egy kis hadsereget is összeállíthattam volna. Az első csinos barna hölgy volt. Könnyű \:.-/'>n ruhában lebbent be az sjtón. Virágos kalap déki lapjaink és ennek okát abban kell találnunk, hogy nincsenek valódi középponti városaink, ahonnat nem fici.nális, hanem országos szellem sugározna ki a környékei!. A nemzetállamban mindenütt a nemzet országol szelleméinek kell vezetnie és uralkodnia, meri itt a legkisebb község is maga a nemzet, illetve az állani partikuláris viszonylatban. Habár helyiek legyenek is az ügyek, azoknak országos szellemtől kell áthatott nah lenniük. Magyarországon nincs egyetlen vidéki város, még Szeged városát sem véve ki, ahol igazán ilyen élet uralkodnék. Inkább szűkkeblű, vicinális, semmint országos érdek vezérli a polgárságot. IIa egyszer-másszor mutatkozik ÍS a vidéki helyeken országos mozgalom, e körülmény még nem jele annak, hogy itt másképpen fordul már a város szekere. A nemzet életének szakadatlan egymásutánban kell lefolynia akár országos, akár helyi viszonylataiban. Nem levén erősen kifejlett központi \ ár.../, v i.ein t'-jh" illetik •• alapú és országos szellemű vidéki sajtó orgánum se, mely irányító befolyást gyakorolna a nemzet vérkeringésében. Pedig erős vidéki sajtéira számos tekintetben igen nairy szükség van, mert a fővárosi sajtó nem láthat el minden vidéki ügyet. Erre estik a vidéki sajtó volt a fején és hosszú svéd kesztyűs kezében pedig női esernyőt szorongatott, mint egy szépen felcicomázott nemet harci mén ailntt meg előttem. — Parancsol nagysád? — hebegtem zavarodottan, tahin szolgalatára lehetek? — Hisz éppen én akarom a nagyságos urat szolgálni — hangzott a határozott válasz. Ajkamba haraptam baklövésemre és izgatottan lapozgattam bizonyitvánvai között. — Nagyon rövid bizonyítványok — jegyeztem meg kis szünet utrin. I >e annál több — vágott vissza. Sajnos nem az én hibáin. A nagyságák ma már — fájdalom — rossz szemmel nézik, ha cselédjük a divat szerint öltözködik. A legutóbbi unióin is azért mondotta fel szolgálataimat, mivel oly felöltőt készítettéül •agamaak, mint az övé volt. Kz nem lett volna baj, de igenis baj lett akkor, midőn ki is fizettem, mig a nagysága adós nmra.lt. — Igen. — hagytam helybe állításait — de tán eljönne holnap a válaszért. ti lton nem méltatott, kapta bizonyítványait, sarkon fordult és indult. Az ajtóból még vissza kiáltott : — Ol kiilömben is a harmadik emeleten lakik és igy nem is szolgalom. Volt szeren.-s.'-ni ! — Ks becsapta maga után az ajtót. Alig sz. .h-lőzki dtein fel meglepetésemből, un-