Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-09-15

XXXIX. évfolya 111. Pápa, 1912. szepetmber 15. 37. szám. PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik mi n d e n v a i á r n a p. Szerkesztőség és kiadoliivatal Ooldberg Gyula papirkereskedéie, Ko-lér -M-ik szám. Telefen. 112 szám A szerkesztésért 1'plelfis lanti.Iiíjdotinti: GOLDBERG GYULA. KISfisttéjMk é« hirdetési dijak a l»[> kindóhivatalAiioz küldendők. A lap ára : pgi'nz éftt 13 kor., l'Mévro i! k., Beg/edétTS li Nvilt-tér "(Hni.U.M'! to fillér. — ICifvcH szám ára :10 fill* Reggelizés előtt félpohár Schmidhauer-féle Használata valódi aldas gyomorbajosoknak, szekszorulasban szenvedőknek Az elrontott gyom­rnt'.'-:{oraalatl tel­jeseit rendbe ho/za Kis üveg 40 ftller —— — NA 9V UVE 9 60111. Kapható Pápa és vidékén minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben. Egmandi keserűvíz A sajtó és hivatása. A sajtó maga az élő nemzet. Ami­lyen a nemzet olyan a sajtója és meg fordítva a nemzet kívánalmai, úgyszól­ván összes életnyilvánulásai a sajtóban tükröződnek vissza. Kgészséges sajtó egészséges lelket képes belehelni a uenv zet testébe. Romlott sajtó, a fertőző be­tegségek egész seregét viszi magával és megmételyezi azok lelkületét, kiknek szellemi táplálékul szóigál. Nincs könnyebb, mint fogékony lel­keket a báléiba keríteni a sajtó hatal­mával. A nemzet életéi visszatükröztetd sajtónak azonban más a hivatása. Fel­adata a nemzet vérkeringését szabá­lyozni, irányítani. K hatás sokszor rend­kívüli tevékenységre is fel tudja a nem­zetet riasztani lethargikus állapotából. A sajtó hatása néha óriási szokott lenni. Hasonlít a villámütésliez. Káp­ráztató lényt áraszt, tűzbe hozza a lei­kékei-* fWkorb;'n"-"!j '-<>k ••:•<: sz. nve­délyeket is. A hirlap a mai nap harcosa, de a jövő alapját készíti elő. Minden egyes nap ujabb és ujabb tápanyaggal képes gyarapítani a nemzet vérkeringését, mely ezáltal szabályozottabb mozgásba és igy öntudatosaid) életműködéshez is juthat. Cselédeim bölcsészete. A feleségein min. Iii; kedves meglepetésekben részesít. II.>I egy kapalódzó iijooo e seine t e, hol egy tetemen összegről szőlő sz/niI:i alakjában. A napok­hau pedig a/.on váratlan hírrel fogadott, hogy Zsófinak — a eselédleáiivunkiiak felmondott. — Miért? — Kérd eltem mimtől, meri seho­gyan se tért a fejeinhe, hogy Zsófi távozzék há­zamból. Csak nem gondolt a teleitekéin a szenve­délyemre, begy tseieleta a szép deolédleáayokat? A feleségein fe'ee-t helyett becsöngette Zsófit. — Hol van a hha? — förmedt a feleségem a helépö Zsófira. — Nem tudom, nagysága — szólt az némileg sértődött hangon — elzártam a szekrénybe . . . Már-már kicsúszol t a számon, hogy : — Kiég iha vagy te é<h-s rózsám ! — de gondoltam a kö­vetkezményekre, melyek a feleségemmé! szemhen rám nézve mindig szórnom. — De édesein — mondottam Zsófinak — maga esak nem akar visszaemlékezni, midőn észre­vette a liba eltűnését. — Kérem nagyságos nr. amikor az András ta fess baka) itt volt, a libát is még itt láttam, Az bS4S-as nagv idők a sajtó egy nap villámütéseinek köszönhetők. Ahánj eszme esak született akkor az embei agyának gazdag tárházában, az mind t 'sajtó villámszárnyán indulthiditó útjára Szabadság! Egyenlőség! Testvéri­ség! Demokrácia! Emberi és politikai jogok! Szabad munka csak szabad ha­zában. Mindezek a jelszavak és törek­vések ugyan minek köszönhetik létüket ha nem a sajtónak? Ma már ott állunk, hogy egy nemzet nagyságát sajtójának fejlettségéből is képesek vagyunk meg­ítélni. A hatalmas britt birodalom. Német­ország vagy Amerika sajtói gazdasági­lag és politikailag mily hatalmas orszá­gok félelmetes erejét rejtik magukban ! A britt sajtó az angol nemzetállamot. ;i német a harcias szellemóriást, az amerikai a munka apolheozisát tárja eli­béuk. Mindegyik egy-egy életééi, mely­nek érdekében napról-napra ujabb és ujabb eszmékkel szolgálják nemzetüket. És hogyan altunk a''magyar sajtóval: örvendetesen kell tapasztalnunk, hogy e téren az utolsó éviized alatt rohamos fejlődés mutatkozott. Az ország főváro­sában elegendő számmal vannak napi. heti és szaksajt.'link. A vidéki sajtóval — néhányat leszámítva szomorúan állunk. Nincsenek országos szellemű vi­de mikor András elment, a liliat nem latcun nnir — Tehát András itt volt? K* mi haasaa ha Andrással a liba eltűnt? Nos vai'ja be mit tett'. — Hat, hál — siránkozott Zsófi — Aodrál megette a libát, mert csak nem adhatok ti.-ki fő­zeléket . . . — Csepp kedvem «inen, hogy a hadaeief gyomrának szükségletét fedezzem — mondám — maga pedig két !..•• múlva távozhat. — Se haj, — jegye/te meg Zsóli — nekem már külömb és finomabb házakban 's felmondtak. Az ügy ezzel be volt bejezve, de nagyon téved az. aki azt hiszi, hogy most minden gotidt.il megszabadultam. A hadd el hadd esak most itt­dnlt a lejemre. Cselédet kellett fogadnom, aki szép is legyen, vasalni, siitni, főzni kitűnően tudjon, ne legyen sánta, se púpos, se vak, se néma, se süket, de tudjon mindent. Ks e jő tulajdonságaiért és meg­beesülhetetlen szolgálataiért, ne számítson többre, mint feleségem megelégedésére hat forinttal fűsze­rezve, ami elvégre nem is olyan kevés ha vesszük . . . A osclédköz.vetitő derekasan megtelelt hiva­tá-anak, aiiuvi cselédet protezsált hozzam, hogy belőlük akar egy kis hadsereget is összeállíthattam volna. Az első csinos barna hölgy volt. Könnyű \:.-/'>n ruhában lebbent be az sjtón. Virágos kalap déki lapjaink és ennek okát abban kell találnunk, hogy nincsenek valódi kö­zépponti városaink, ahonnat nem fici­.nális, hanem országos szellem sugározna ki a környékei!. A nemzetállamban mindenütt a nemzet országol szelleméi­nek kell vezetnie és uralkodnia, meri itt a legkisebb község is maga a nem­zet, illetve az állani partikuláris viszony­latban. Habár helyiek legyenek is az ügyek, azoknak országos szellemtől kell áthatott nah lenniük. Magyarországon nincs egyetlen vidéki város, még Sze­ged városát sem véve ki, ahol igazán ilyen élet uralkodnék. Inkább szűkkeblű, vicinális, semmint országos érdek ve­zérli a polgárságot. IIa egyszer-másszor mutatkozik ÍS a vidéki helyeken orszá­gos mozgalom, e körülmény még nem jele annak, hogy itt másképpen fordul már a város szekere. A nemzet életének szakadatlan egymásutánban kell lefoly­nia akár országos, akár helyi viszony­lataiban. Nem levén erősen kifejlett központi \ ár.../, v i.ein t'-jh" illetik •• ­alapú és országos szellemű vidéki sajtó orgánum se, mely irányító befolyást gyakorolna a nemzet vérkeringésében. Pedig erős vidéki sajtéira számos tekin­tetben igen nairy szükség van, mert a fővárosi sajtó nem láthat el minden vidéki ügyet. Erre estik a vidéki sajtó volt a fején és hosszú svéd kesztyűs kezében pedig női esernyőt szorongatott, mint egy szépen felci­comázott nemet harci mén ailntt meg előttem. — Parancsol nagysád? — hebegtem zava­rodottan, tahin szolgalatára lehetek? — Hisz éppen én akarom a nagyságos urat szolgálni — hangzott a határozott válasz. Ajkamba haraptam baklövésemre és izgatot­tan lapozgattam bizonyitvánvai között. — Nagyon rövid bizonyítványok — jegyez­tem meg kis szünet utrin. I >e annál több — vágott vissza. Sajnos nem az én hibáin. A nagyságák ma már — fájdalom — rossz szemmel nézik, ha cselédjük a divat szerint öltözködik. A legutóbbi unióin is azért mondotta fel szolgálataimat, mivel oly felöltőt készítettéül •agamaak, mint az övé volt. Kz nem lett volna baj, de igenis baj lett akkor, midőn ki is fizettem, mig a nagysága adós nmra.lt. — Igen. — hagytam helybe állításait — de tán eljönne holnap a válaszért. ti lton nem méltatott, kapta bizonyítványait, sarkon fordult és indult. Az ajtóból még vissza kiáltott : — Ol kiilömben is a harmadik emeleten lakik és igy nem is szolgalom. Volt szeren.-s.'-ni ! — Ks becsapta maga után az ajtót. Alig sz. .h-lőzki dtein fel meglepetésemből, un-

Next

/
Thumbnails
Contents