Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-07-14

A FŐVÁROSHOZ SZOKOTT KÉNYESEBB IGÉNYŰ 1*1 í AK IZ LÉSÉNEK MK(íFELELŐ RUHÁZATOT Papán csa

^,

Fö

^:..!!,Krausz Arthur és Társa ===== Ani'Tiii.'tból mostanában ide letelepedett papi . uri- ea egyonruha-szabóknál lehet megrendelni ===== Utol erstellen szabásforma is kdaVta^zäs ! Noflí választok valódi angol ós slvótországi '.tílmíl<bon pénztár, kövezetvám-, vasúti kövezetvám-. közmunka-, Erzsébetvarosrész pénztár, vágóhid, alsóvárosi-, felsővárosi-, kálváriái temető pénztár, v. nyogdijalap, nőkórbáz, alapítványi pénztár, elhagyott gyermekek segélyalapjának, munkásuk segélyalapjának, letét.!, ápoldai, tűzoltói s végül] az árvapónztár száinodásokat. Függelékül közli a villamostelep számadását. Ott van a füzetben' a pénzügyi bizottság s illetve az árvaszék javaslata is. A képviselőtestület tagjai bizonyára tüze-! tesen át fogjak böngészni a vaskos 100 oldalos könyvet, hogy a közgyűlési tárgyalás alkalmából megjegyzéseiket megtehessék. A nagy közönséget pedig a részletek nem igen érdeklik. Igy felmentve érezzük magunkat a zárószámadások ismertetése alól. Hogy azonban mégis néhány számadatot leközlünk, tesszük ezt azért, hogy városunk minden polgára általános tájékozást szerezzen a város anyagi állapotáról. (Az összegeket kikerekítve adjuk.i Pápa város vagyona épületekben, földbirtokban, tökékben, művekben, ingókban 2 millió 800 ezer korona, tartozása viszont 1 millió (100 ezer korona < melynek évi kamatterhe SS ezer korona) tiszta cselekvő vagyona igy 1 millió 200 ezer koronát tesz ki. A mult. év összes bevételei 526 ezer, kiadásai 480 ezer koronát tettek ki. A bevétel legnagyobb tételei ezer koronánkint, községi pótadó 157. fogyasztási adó 61, haszonbér 34. kamat 25 és térit menyek 25; a kiadás legnagyobb tételei pedig a kamatfizetésen kívül az ált dános közigazgatás 66, tanügy 5,'!. rendőri kiadás 51. egészségügy 25. városi adóhivatal 22 és a szegényügy 17 ezer koronával. Pénztári maradvány áthozatott az 1912. évre 40 ezer korona. Hitelezőink kÖZÜl legnagyobb összeggel szelepei a Magyar Jelzálog Hitelbank 830 es a Papai Takarékpénztár 520 ezer koronával, mig a Pesti Hazai Ebö Takarékpénztárnál 240 ezer koronáig lógunk. A vízvezeték 13, a kövezet vám 9. a vasúti kövezetvám 7. a közmunka (i, az Erzsébetváros 4. a vágóhid 1 2- az also temető 1 »• a kálvária temető ,

/

8

, a nyugdíj alap 1. az elhagyott gyermekek segélyalapja 10 ezer korona nyereséget mutat, míg a villanytelep tiszta vagyona 157'ezer korona, mult. évi tisztaj

;

ivédelme pedig 83'/i ezer koronát teák ki. Az árvapénztár negyedfélmillió koronát kezelt s az évvégén 120 ezer korona gyainpénztári többlet, azaz tartalékalap mutatkozott. Értesítők ismertetése. ii. Szent Benedek-rendi kath. főgimnázium. Vaskos, 120 oldalas értesítő számol be városunk legújabb főgimnáziumáról, a bencések jónevü tanin'é/.etéröl. mely csak egy év óta lejlödőtt főgimnáziummá s nz elmúlt tanévben még csak ötosztályos volt. Az értesítő dr. Teli Anasz. táz, igazgató gondos szerkesztésében jelent meg és az első 07 oldalon igen értékes értekezést közöl a latinnyelvtanitás köréből Holler Konrád tanár tollából. Cime: Adalékok Cornelius Nepos s Phacdrus tanításához. A bevezetésből idézzük a következő szavakat : . . . „nem elegendő, hogy a tanár csak az emlékezetére támaszkodjék, meri idővel sok alkalmas példa feledésbe is mehet" . . . „arra indítottak, hogy elsősorban csak a magam számára készített jegyzeteimet rendezzem s kiadásukkal fiatalabb kartársaimnak megkönnyitsem e téren munkájukat.- Érdekes a munkában az, hogy ki van próbálva s ugy látszik be is vált. mert pl., a III. o.-ban, melynek tananyaga s llieK bell i" \ általán elégtelen osztályzat nincs a latinból 23 jeles, 5 jo és 14 elégséges osztály-' zat van, a mi ugy aránylik a növendékek szn-1 mához, mint 75 a 42-hez, vagyis az átlag 1 -v azaz féljelez. Az értesítő további részében találjuk a felsőbb hatósági rendeleteket és leiratokat, a tanári testületet, az oktatásügyet alábbi alpontok ttzerínt, mint a tanítás tárgya, iskolai ünnepek, kézikönyvek és a könyv-és szertárak gyarapodása . jótékonyságot, az iskolaév törtenetét, a Máriakongregáció, az érdemsorosatot, statisztikát s a jövő tanév kezdetéről szóló értesítést. Végül közli az értesítő a tanulok szállásadóit érdeklő szabalv rendelteket. Ezekből nz általános érdeklődésre szamot tarthat, hogy » tanári testület állott 8 rendtagból, 3 világi tanerőből és ,'{ más vallású hitoktatói.''.'.. Volt az iskolának 13 ösztöndíjas tanulója leguagyobb a Gyarniathy-alap 575 K, legkisebb a Vauke-alap 42 K 12 f-es ösztöndíja azonkívül segélyt kaptak az alapítványokból részint könyvek alakjában .130 növendék részint tandíjban iG növendék) részint készpénzben .,'] növendék;, Leguagyobb alap a Szulpicz-egytsUlat alapja, mely 17,662 K 45 f. A főapái 1254 K tandíjat elengedett. Megemlékezik az értesítő az elhalt Nóvák Edéről, mint a rendnek nesztoráról s az iskola j egykori tanáráról; továbbá az iskola fejlesztésé-1 nek történetéről stb. A tanév végén volt 220 növendék, ezekből: általános jeles lett 34 • 15"» • ellenben elbukott 32 \A°o) növendék Utóbbiakból feltétlen osztály ismétlésre utasíttatott 18 B%). A 34 vastagbetüs szóval általános jeles növendék közül egészen tiszta jeles lett Kokas Sándor. Markovits Antal és Radics József I. o., Hajak Héla, Rziha Gyula. Tóth István és Varga Jenő II. o.. Erdős József és Száraz Lajos III. o. Pitying Sándor IV. o. s Barta Károly, Sulyok Dezs • .•< Varga Imre V. o. tanulók, Nem katholikus tanuló csak II volt • •">%.>,! köztük 9 izraelita. A következő tanévbea megnyílik a VI. osz-; tály s miután a főgimnáziumi épület átalakítása és bővítése a szünidőben folyamat'", lett téve, a jövő tanév kivételesen szeptember 10-án kezdődik s illetve e napon, továbbá 17- és 18-áu lesznek a beírat ások. Jó dolognak tartjuk, hogy az értesítő nem az elmúlt, hanem a jövő tanévben használandó könyvek jegyzekét közli. A Pápa és Vidékének. A sors ismét összehozott bennünket. A maitkori csetepaté vége az lett, hogy szerkesztői Üzenetben elismerte, hogy lehet mindenről im:, de -csak okosan." Ezt a receptet nekünk szánta, el is küldötte, de ugylatszik megfeledkezett róla másolatot venni. Miután azonban ezek a sorok nemcsak tisztelt laptársunknak, hanem a mi olvasóinknak is szólnak, lesz szives megengedni, hogy mostani konfliktusunkat egy kissé bevezessük és megvilágítsuk. A konfliktus alanya ez: A Pápai Lapok 1912. június 30-iki számának Vegyes hírek rovatában ezek a sorok láttak napvilágot : — Szabadságon. Kriszt Jenő, papai esperesplébános július 1 -.'-ii több heti szabadságra megy, hacsak a folyamatban lévő káplándiszpozioió miatt akadályozva nem lesz. Utóbbi esetben néhány nappal később kezdi meg szabadságát, melynek jórészét balatonleilei villájában fogja eltölteni. Kire jelent meg egy héttel későbben, vagyis a Pápa és Vidéke jul. 7-i számában ez a hír: i — i4A'/ hitelesebb forrásból is meríthetné híreit. Nem tudjuk, kinek akar' a „P. L." hírszerzője kedveskedni, mikor a „folyamatban levő kápláiidiszpoziiióról" beesel? Tudomásunk szerint az egyik káplán beteg s külföldön gyógyíttatja magát de rövidesen egészségesen hazatér a munkára : a másik meg azt izeni a gyors hírszerző urnák, hogy máskor hitelesebb forrásból merítse híreit, mert még egy ideig elmenetelével nem akar fölötte nagy örömet szerezni senkinek se, ö is tovább dolgozik Papán. Megvalljuk őszintén, nem tulajdonítottunk volna ennek a kis csipkelődésnek semmi nagyobb fontosságot, ha a OIIB aki hitelesebb forrásból is meríthetné híreit, és a szöveg egy-két szava inaskor hitelesebb forrásból merítse . . ,) nem kötelezne bennünket arra, hogy forrásaink becsületét megvédjük. Nem szolgáltak rá forrásaink, hogy hitelességükben bárki is kételkedjék. Midőn tehát hírforrásainkat minden támadás ellen megvédjük, ezt az alkalmat egyben (elhasználjuk, bogy a saját nevünkben is visszautasítsunk minden gúnyolódást. Hanem vegyük a dolgokat szépen sorjában : A „P. L." jun. 30-i számában megjelent és • T. C. által inkriminált szavak a folyamatban levő káplándisspozíció) június 28-án. pénteken reggel íródtak. Tán ugyanabban a percben, mikor báró Hornig Károly, veszprémi megyéspüspök vagy busz káplándiszpozicióuak aláirt. A Veszprémi Hírlapban, a jun. 30 i számban meg is jelentek azok a káplándiszpoziciók, melyek néhány nappal elébb folyamatba lettek téve. Reméljük ezt rendben tetszik találni!? Vagy tán oly nagyon feltűnő lett volna, ha a pápai káplánoknál is történtek volna személyváli ozások? Ámde hiszen nem innen fuj a szél. Hogy ö július 1-én szabadságra niegv. azt maga Kriszt Jenő esperes mondotta a P. L. „gyors" hírszerzőjének s a folyamatban levő káplamliszpozicióra, mint esetleges akadályra ugyancsak Kriszt Jenő esperes hivatkozott. Saját szabadságáról lévén szó. ugy hisszük, hogy a lehető leghitelesebb forrás, hogy mikor, hová. meddig, meg miért megyén szabadságra. Azt is ö tudja legjobban, hogy a pápai káplánokat hébe-kurb.i diszponálni is szokták, mégpedig rendesen ily időtájt. Akiket érdekel, győződjenek meg róla, hogy Kriszt Jenő pápai plébánjssagáuak ideje alatt, 1897-iöl kezdve Pápára diszponáltattak Heinrich. Laka, dr. Lukcsios, Frászt, dr. Jankovich, Kiss. Maar, dr. Bereck, Kauzli, Blasutigh, dr. Lut'or, Berkovits, Czigáuy és Szentgyörgyi számszerint 14-eti kápláni minőségben; átlag minden esztendőre esik egy káplánváltozás. Czigáuy Gyula káplán éppen egy esztendeje van Pápán, hát vájjon ki csodálkozott volna azon, ha ugy elhelyezték volna öt? Arra meg ezek után nem is volna szükségünk, hogy azt. is megírjuk, hogy az általános káplándiszpozició előtt maga Czigáuy Gyula káplán az egyházmegyei irodaigazgatót kérte meg, hogy Pápatéd diszponáltassa el. Ki csodálkozott volna azon, ha az irodaigazgató, aki nevezett káplánnak rokona is. a püspöknek pedig oldalkanonokja is, kívánságának a telje-ülését pl. kijurta volna? Szentgyörgyi Ignác káplán, mint azt annak idején mi is megírtuk, püspöki engedéllyel 0 heti szabadságra ment, hogv a terhes t<>glalkozáshau megerőltetett, egyébként is gyenge hangszervezetétiek gyógyulást, vagy legalább is pihenést szerezzen. A mi hírszerzőnk már akkor tudta, hogy Szentgyörgyi Ignác az esetben, ha tökéletesen meg nem gyógyul, kérni fogja a megyéspüspököt, hogy falura, vagyis inkább oly helyre tegye káplánnak, hol kevesebb az iskola s kevesebb a temetés, szóval hol kevesebbet kell beszélni ós énekelni, a mit az ö gyenge hangszerveaete tán megbir. Tudta pedig ezt C/.igány