Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-07-14

Gyula káplántól, aki tán elég hiteles forrás még T. C, kedves laptársunk előtt. Mi csodálkozni való lett volna azon, ha Szentgyörgyi Ignác káplán Liiulfwieseböl kérte volna a püspökét, hogy diszponálja el Pápáról? Vagy azon. ha a püspök ez esetben kérelmét teljesítette volna? No lám! Ennyi az egész. Máskor a szin­házi gukkert vagy messzelátót ne megfordítva illessze szemére. Végül még csak annyit, liogy iszonyúan elcsodálkoztunk MOB, liogy az a „másik" az ö izeneteit a T. C-re bizza. Megfordult a héten szerkesztőségünkben, sőt munkatársunkká szegő­dött (legalább a mult számban i, megmondhatta volna aját-baját személyesen. Egyébként ajánlom a receptjét! Népgyűlés. Mig a nagy, de alaposan leviharzott csatahajó, a „Julius de Just" valahol Karlsbadhan javítgatja megviselt szerve­zetét, az apró kis propellerek itthon fickándoznak a hazai vizeken, amelyek közül kettő, a „Staphanus de Cheine/." és a „Stephanus de Sabó" néhány kis ladikocskától kisérve hozzánk islecsavar­vitorlázott és a mult vasárnap délután a város kitűnő akusztikájú lőterén a kormányra és a munkapártra rásütöget­ték kisded bodzapuskáikat. Vagyis beszé­deket mondtak és agitáltak az általános titkos választói jog mellett és amennyire tudták szidták a kormányt és a munka­pártot. Hogy mi volt a szónoklatok kvinteszenciája. azt meg tudtuk volna irni még mielőtt ezek a jó urak idefá­radtak. Mert mit is hozhattak volna ma­gukkal mást. mint a kormány és a munkapárt elleni léktelen gyűlöletüket, melyet a városnak, ismétlem kitűnő akusztikájú főterén ki is eresztettek ma­gukból. Ezt tudtuk előre és ebben nem is csalódtunk. Hamern csalódtunk a nép­gyűlésre iderándult ellenzéki szóno­kokban. Amelyik választókerületnek olyan intelligens közönsége van. mint Pápa városának, — természetesen ideértve a város egész közönségét — oda nem ikyen vékonypénzü, minden nagyobb szónoki képesség nélküli országgyűlési képviselőket kellett volna hozni, mint amilyen Csemez István és a néppárton keresztül lüggetlenségivé lett Szabó István (győrszigeti) képviselő urak. Azok a beszédek, melyeket tőlük hallottunk, talán egy-két falusi nagykorcsmában nejn maradnak hatás nélkül, de itt. mi­nálunk bizony nem sok vizet tudnak zavarni. A mi pedig az egész népgyűlés tárgyát illeti, az leginkább abban merült ki, hogy mindent, amit csak a kormány június 8-ika óta tett. törvénytelennek minősítettek, hanem azt a sok közül el­hallgatták, hogy a szerintük törvényte­lenül megválasztott képviselőházi elnök által folyósított képviselői napidijakat milyen lázas sietséggel iparkodtak fel­venni: vagyis a Ház elnökének ezt az intézkedését nem tartották törvénytelen­nek, mert ezúttal a saját zsebjükről volt szó. Sajnos, lapunk nem lévén politikai lap az elhangzott beszédek politikai ré­szével nem foglalkozhatunk, csupán a gyűlés lefolyását örökíthetjük meg, mely­ről tudósítónk asalábbiakban számol be: Az országgyűlési egyesűit ellenzéki párt kiküldötteinek : Csemez István és S z a b ó Ist­ván (győrszigeti) orsz. képviselők részvételével 1 helybeli keresztény-szocialista és a szociál­letnokrata párt mult vasárnap délután négy óra­kor a Fő-téren egyesült népgyűlést tartottak, a melyet mintegy 1000 főre tehető közönség, egy szakasz rendőr és egy csendörkirendeltség hallga­;ott végig. Ha a népgyűlésen jelenvoltakat anali­iálmiuk kellene, a közönség igy oszlana meg: 10 ?o felnőtt, 2~i f 0 kaniasz korban levő és 25 % lök és gyermekek. A pontban négy órakor megérkezett szer­vező bizottság nevében dr. Sugár Jenő orvos avaslatára a népgyűlés elnökévé egyhangúlag Kerbolt Alajost, jegyzőjévé pedig Zsilavy Sán­lort választották meg. Kerbolt Alajos rövid meg­íyitója után. melyben a népgyűlés célját iejte­jette, dr. Vida Gyula egyetemi hallgató volt az >lsö szónok, aki tüzes temperamentummal el­nondott beszédben hivta a közönséget a választói iga és a kormány letörésére az ellenzék zászlaja 11 á. Majd Csemez István orsz. képviselő mon­lotta el dörgő hangon, do a közönség részéről neglehetös hidegen fogadott szive fajdalmát. _*sak a beszéde végén hallatszott néhány bátor­alan éljenzés, amelyre a szónokló képviselő ur nélyen meghajtotta magát. A harmadik szónok szintén egy egyetemi hallgató volt, akinek a levét a nagy zajban nem tudtuk megérteni, de íiszen ez lényegtelen is. Ez a tisztelt barátunk s csak annyit mondott mint a többiek ö előtte, i különbség csak az volt, hogy a beszédjét C-dur­>an és 24 változatban mondta el. Kikelt a nagy­űrt okosok és a keresztény szocialisták nagy • römére a papi birtokok ellen s valahányszor l'is/.a István nevét említette, mindig hozzátette: ,ez a politikai hulla." Ugy vettük észre, hogy ÍX a jelső kedvenc szavai közé tartozik a szónok­nak, mert utóbb már egyebet sem mondott, csak .politikai hulla," „politikai hulla." Tisza Istvánnal •s a kormánnyal foglalkozván, valaki közbe kiál­,otta: „kötelet nekik!" amire szónokunk nagy :)áthoss/.al vágta ki, hogy: „ne osak hangoztassá­:ok. de tegyétek is meg!" Es erre még a szónoki ímelvényen pihend rendörbiztos ur is helyeslőleg bólintott. Ezután Szabó István ellenzéki képviselő emelkedett sz-óllásra, akit közbeszólásaival a kö­zönség nem egyszer megzavart. Szabó István az ellenzék álláspontját lejtegette és pálcát tört a mai tarthatatlan kormányzat, a szerinte korrupt rendszer és az alkotmányos jogainkat sárba tipró államhatalom fölött, amelyet a munkapárt pénzen vásárolt meg magának Vájjon Szabó képviselő urnák mennyibe került a mandátuma? Kimutatni próbálta, hogy a jelenlegi kormány az országra nézve semmi hasznosat eddig uem alkotott, ellen­ben felemelte a dohány ós a szivar árát, meg­drágította a vasúti utazást, hogy azokat a millió­kat, melyeket a választások alkalmával az állam kasszájából ellopott !•, valami módon pótolni tudja, foglalkozott a két éves katonai szolgalat­tal, amely azonban szerinte csak olyan ne*z«* semmi, fogd meg jól, mert ennek a törvénynek a megalkotása óta a katonai szolgálat még terhe* selb. : mint eddig volt, amennyiben a hadi­tengerészetnél a szolgalati idő négy év lett. a hadseregnél pedig az altisztek, mintegy .'iO.OOU ember, ezután is három évet kötelesek szolgálni. Klárik Ferencnek, a szocialista központ kiküldöttjenek higgadt és komoly felszólalása következett ezután, aki a hangzatos frázisok helyett számadatokkal igyekezett állításait alá­támasztani. Egészséges parlamentáris elet, — úgymond — csak akkor lehet ebben az ország­ban, ha a törvényhozás sáncaiban a munkás nép is helyet foglal, de e nélkül egy fejlődő és függet­len Magyarországot elképzelni uem lehat. Hossza­sabban loglalkozott a választói jog kiterjesztésé­vel és a sajtószabadsággal. A sajtószabadság arculcsapásának és sárbatiprásának minősítette * kormánynak azon intézkedését, mellyel a Nép­szavának a dohánytözsdékben és a vasúti állomá­sokon való elárusitását betiltotta. A keresztényszocialista központ otthon­maradt képviselője helyett Zsilavi Sándor élt a szólás jogával s mintán a kezében levő vadouat íj Hardtniutli-ceruzából egy énekes bluett-et és ? 8.y nagyhangú frázis-sorozatot kigesztikulalt, lelki szemeivel a múltba tekintett és a Márvány­henger partján kissé elkalandozott, azután pedig i szólás szent jogát egy, immár harmadik egye­emi hallgatóra ruházta, aki azzal kezdte, hogy „keresek egy embert," igy meg ugy, „keresek ?gy embert" ugy meg igy és végül is kisütötte, nog3' Antal Gézát keresi. Es . . . no és mi élhetett volna tőle más, Antal Géza személyével kezdett nem valami behizelgö modorban foglal­kozni s kijelentette, hogy Antal Géza többet íem lesz pápai képviselő. I!I Erre a személyes­kedésre csupán annyi a megjegyzésünk, hogy \ki egyetemi hallgató létére nem tudja a személyt, is a politikai elvet szétválasztani, az maradjon még egy rövid ideig az egyetem falai között, inert, az ilyen személyeskedés, a legenyhébb ki­fejezést használva is, Ízléstelenség. Ugyanez a Ilonok határozati javaslatot terjesztett elö, tiuelyr • vonatkozólag Kerboll Alajos elnQk ki­hirdette, hogy azt Pápa város közönsége (!) egyhangúlag eltogadta. A történeti hűség szem­pontjából meg kell azonban jegyeznünk, hogy Pápa város közönségének mintegy líl.000 főnyi része a határozati javaslatot nem szavazhatta meg, illetve nem fogadhatta el, már csak azért sem, mert a népgyűlésen ez a nagy számú kö­zönség jelen sem volt, igy tehát a kérdéses határozati javaslatot nem Pápa vdros közönsége, hanem csak a népgyűlés fogadta el. Ennek megtörténte után az elnöki tisztet betöltő Kerbolt Alajos a népgyűlést bezárta és a közönség rendzavarás nélkül szétoszlott. [n] VEGYES HÍREK. — Városi közgyűlés. Pápa város képvi­selő testülete holnap, folyó évi július hó lö-én d. u. Ü órakor a városháza nagytermében köz­gyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő : 1. Gyenese Pál vágóhídi felügyelő kéri. hogy nyugdíjaztatása 191:2 évi augusztus hó 1-én lép­jen hatályba. 2. Városi tanács bemutatta a vá­góhíd megépítése tárgyában, a vállalkozókkal kötött szerződéseket. 3. Pápa város képviselő­testülete megvette Schiller Mózesné sz. Steinber­ger Bellának a pápai 579 számú tjkvben telvett 790 uépsorszámu felülépitményü házat. A kép­viselőtestületnek ezen határozatát a törvényha­tóság is jóváhagyta. Miután a térbirtok gr. Ester­házy Pál tulajdonát képezi, az erre vonatkozó adásvételi szerződésnek bemutatása mellett a ta­nács javasolja, hogy azt 1Í4 koronáért váltsa meg. 4. Városi tanáo* javasolja, hogy Pápa vá­ros képviselőtestülete vegye meg utcareudezés szempontjából Koritschoner Fülöp és neje papai lakosoknak Pápán a Fö-ut-áhan fekvő 2S számit házát JŐ'IHMI korona vételár összegért és rendelje el az épületnek lebontását. .">. A várjsi tanács javasolja: M"iidja ki a képviselőtestület, hogy J."w Lipót házának a Hal pia-jra dűlő oldalán, közérdekből aszfalt gyalogjáróra szükség viui. 6. Verböczy utca lakosok vízvezetéket kérnek. Kélik egyúttal a kocsiút jókarba helyezését. 7. Vak-Bottyán utcai lakosok a vízvezeték meg­hosszabbítását kérik. 8. Zámoly Dénes Korona vendéglős haszonbérleti szerződését 1912. évi aug. hó 1-töl (elbontatni kéri. Ezzel kapcsolatban a városi tanács beterjesati Latig Ignác, HoHinan Henrik, Alasz Ferenc pápái lakosoknak kérvényét a Korona vendéglő bérbevétele tárgyában. 9. A muukáshazak megépítése tárgyában kiküldött

Next

/
Thumbnails
Contents