Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912
1912-05-05
1012. máin* 5. Pápai Lapok 3. Ezekből kerül ki akivándorlók legnagyobb] háuyadu ; » mezőgazdasági munkások hagyják el százával és ezrével a magyar tűidet, mert hát koldulni nem akarnak, önérzetük nem engedi az llmf*""* kérését, tehát felcipelödnek egész családok, falvak mennek Amerikába. A kivándorlás oly mértéket ölt, annyira beleveszi magát, a köztudatba, hogy még azok is itt hagyjak a szülőföldet, kiknek van itthon valamelyes kenyérkeresetük. ]gy azután nem csodálható, ha a földek sok helyütt parlagon, műveletlenül heverésznek, melyek pedig dus gyümölcsöket nyújtanának. Ilyenkor kezdünk el rimánkodni, hogy volna munka elegendő, csakhogy nincs hozzá munka*. A baj gyökere abban van, bogy felette Itaybány hányi-veti módon kezeljük ezt a nagybecsű és fontos szociális kérdést. Nem tudunk rendszert teremteni. Hozzunk olyan törvényeket, melyek valóban megvédenék a magyarokat minden ellenséges áramlattól. Igen volna elegendő munka idehaza, de megengedjük azt. hogy idegen Btankasok ezrével dolgozhassanak Magyarországon, idegen munkavezetők basáskodjanak nálunk, inig honfitársaink kiszorulnak, mellőzésben részesülnek. Pedig számos állami munka van folyamatban és les/, is rövidesen, ami ezer meg ezer embernek ad és nyújt majd kenyeret, de tekintettel kell lenni elsősorban és mindennekelött a munkások honosságára. Ha már magyar munkás nem akad, de csak ebben az esetben kerülhet sor a külföldire. Addig semmi esetre sem. Emellett gondoskodni keil tisztességes munkabérről, ami könnyen J meg tehető, ha másoldalon megannyi felesleges kiadást korlátosnak. Így aztán elejét vehetjük a nagyarányú és egyre tokozódó kivándorlásnak, vereintet idehaza tartjuk, a nyomorúságos viszoiiyokii' szanáljuk : mindkevesebb lesz a kolduskenyéren élők száma és ez ország tetemesen leilendül ;iz áldásos munka nyomán ni-:t az itthon maradt polgárok, kik tisztességes munkával keresik meg kenyerüket, mindegyike külön tog közieinunkáikodni hazánk virágzóvá tételén, Magyarország fejlődésének, haladásának névtelen, de hasznos munkásaivá lesznek. Az államnak tehát szerető gonddal kell felkarolnia a munkanélküliség becses és értékes ügyétés adni kell ott. ahol. máskép nem lehet. De ha ad is a kormányzat, akkor is megsz dgált munkákért log adni. Színház. Ai elmúlt színházi hét. 9 előadásból s.tk kettő volt újdonság, de nem ez, hanem Madách nagy tragédiájának szinrebozatala adott a hétnek értéket. Mint alább részletesen megittuk, a közönség kellemesen csalódott, mert nem vér' ilyen kitűnő előadást, mint Az ember tragédiája volt. Esemény Kovács Lajos távozása. Kovi )« >l tivelinekeiin, lösten ti szeretitek eeyiná-t ! A beteg lehunyja szemeit. A térti lelkéből pedig Behls, sóhajjal tör elő: — Iga/, ez. lrnni '.' •S a leiiny még mindig lehunyt «zemmel, fojtott biuignn — suttogja: — Igeu. Az anya a fiatalok kezeit egymásba teszi és örömkönnyeket hullatva átmegy B nni-ik szóimba. AI.' hogy uiagiikrii maradtak, zokogva tor ki Irina: - lioesa'ssoii meg Nádor. A pró modorosságai - .Ilink,led |iajkusságiii miatt IIKI.'IIU • ismertem fel szerelmemet. Miu tudom érten fájdalmamat, ln> nira gondolok mily fájdalmai okoztam magának. Rtomzer megbántam, milliósznr ineg«/.eiiv dteni érte magam IH. Felejtse elI Boeirf— meg! Vidor, hogy kitörő könnyeit elrejtse, ur. ablakhí/, megy és onnan válaszol elériiékenyiilt hiingm: — Nem maga a hibás Irma ! Nincs mit meg. boetiitanom. A bűnös en vagyok, mert aki nlj "dea"lis:in ind szeretni, mint én, iinnnk még • formák< IKHI sem »sahad tévednie. N. /.. vek ota ismerjük s mindig mint tehetséges jel- 1 lemszinészt említettük bírálatainkban. Nein keressük az okot, mely öt. távozásra késztette, naindeuesetre azonban sajnáljuk, hogy itthagyta a társulatot, mely nélküle ugyan meg tud lenni, hiányát azonban soká fogják érezni már a rendezés terén is Két jutalomjáték is volt: Pat.akyé és Szántóé. A közönség köréből azonban panasz érkezett hozzánk — a közönség ellen : még pedig a páholy-közönség ellen. Egyik másik helyen annyira kihajolnak, hogy a szomszédos páholyban ülök nem látnak semmit, Ez egy. A másik: az arany ifjúság ?• telvonáskőzben odajár a páholyok elé udvarolni. Elállják a közlekedésre szánt helyet, te! es ledöntik a kalapokat, botokat, ssiulapokat, kabátokat, melyeket békés földszinti közönség rak a zenekari korlátra vagy mellé, s a mellett oly hangos, a teltünés keltés vágyával annyira telitett hahotázást visznek véghez, hogy jobbérzésü ember idegenkedve lordul el tőlük. Am jó: mulatni, szórakozni járunk a színházba, de azt ne mások DOSSUságára csináljuk. Tehát nagyobb tigyelmet kérünk. Részletes referádánk ez : Cigánybáró. Jókai élénk fantáziája és Strauss örökszépj zenéje mulattatta mult szombaton délután a.színházat zsúfolásig megtöltő ifjúság it. A címszerep Erckövy. Saiii szerepe Pataky kezében volt. Ugy ők. mint társaik, kik közül Xyáiay ZsuppAnja érdemel külön említést, a hálás publikum tapsainak állán ló alanyai voltak. Az ember tragédiája. Amilyen kétkedéssel fogadtak az előzetes hirt, hogy kis szinpadunkon, aránylag kevés tagu saintársulattal Madách világhirQ trage iiáját, fogják adni. oly annyira bámulatba ejtett bennünket, a való. Szombaton és vasárnap este azt mondhatnók erején felül lnükö löt! a szintéi síiiat, mikor előadta az ember tragédiáját. Zilahy Ádámja és Déry Luoiferje olyan kiváló alakítások voltak, hogy az osztatlan elismerés hangján kell róluk megemlékeznünk. 1 lenes, mint Eva ugyancsak remekelt. De pompásak voltak a főbb jelenetek is. mint a párisi forradalom és a.Mertetés dala. Általában igen kielégítő volt a szcenirozás, a díszletek • aránylag elég gyorsan is végeztek a különben hossza és igy nagy időt igénylő színdarabbal. A szép számú közönség mindkét este megelégedetten távozott> színházból. Aranyvirág. A vasárnapi délutáni előadások szokott sablonjában folyt le az Arany virág előadása, nn lyböl a legtöbb tapsot a címszerepet játszó Pataky Vilma aratta. Érokövy Begpóje \* igen "elsze't. Cigányszerelem. Már csak következetesség szempontjából ma is csak ugyanazt kell mondanunk-, niiut a mit a Cigáuyszerelem első szinrehozatala alkalmával inon lottunk. bogj Lehárnak nem ez a legkitűnőbb alkotása. A milyen világhírűvé tette öt a \ igözveov. még egy-két ilyen Cigányzerelem tönkreteheti egész, renoméját. Egy-két keringő és , sárdás leszámításával az egésa muzsika zenei tekintetben ugyan teljesen kotrekt. de élveehetőség szempontjából a legnagyobb mértékben emészthetetlen szerzemény. Ezen a bajon aztán nem segít sem Pataky sem Juhos, sem karmester, sem zenekar. Patakynak egyél.ként jutalomjáléka volt. Bs a körülmény, ha nem is tel* házat, de legalább valamivel fokozottabb érdeklődést, jelentett. A jutalmaxottat egész halmaza a virágdíszeknek és csokroknak fogadta. Maga az elóadá\égeredniéiivében elég jó volt. Makrancos hölgy. Kedden este ismét szép előadásban volt ré-sünk. Az ánglhssek világhírű szinirija, Shakee psarenek temi eimü vígjátékában még ekkor V gyönyörködhettünk volna, ha az flöadók kevés lettek is volna jók. ámde Zilahy és Emseik './hite remekeltek. Egyes j.lenftek frenetiku hatást étiek el. Közönség azonbar lehetett volm Furulyás Jancsi. Isten tudja, hogy van, de hát nem mii.d arany a mi fénylik. Szép és jó lehet valami nem tudom a fővárosi Népoperában, viszont kevéshbé szép és kevésbbé jo lehet ugyanaz a pápai színházban. Igazán <'sak abszolút becsű müvek tarthatnak igényt arra. hogy szerényebb kiállitás mellett is hassanak. A zene, noha bizonyos reminiszcenciákat keltett a hallgatóban, elég tűrhető, de maga a darab unalmas. Nem is lárasz'juk magunkat a vig operának Bevaaatt mű bővebb ismertetésével. Judith. Aránylagos jó tragédia volna ez az aj donság, előadása azonban nem igen keltette a látszatot. Talán Kovács hirtelen távozása, szóval az utolsó Órákban való beugrás, a szerepváltozások okozhatták, le Az ember tragédiájának előadásával egy nap in nem is említhető. A •.•imszerepet Benes jáf-zía — jól. Tartalékos férj. Szántó Jenő jutalomjá'éka volt pénteken. A közönség valami ajándékkal lep'e meg Szántó', ki különben elég népszerű komikusa a társulatnak. A vigjátékot melyet a itak egész halmaza a komikus jeleneteknek, volt is hát mit nevetni, ^s^k h igy akik nevettek volna, azok voltak kevesen. Pedig nein rossz darab, érdemes megnézni. Szántó mint Hólyag Tóni kitűnő volt. Méltó purtneiei voitak Déry és Xyáray további Miklóssy. A többi szerep kis-bb volt. Észrevétel a Felt t:md iskor történt-.. . eimü cikkre adott válaszra. Efbgy: nfigy ember sé*á! és nein veszi le kálvinista letér-a kalapját- a körmenet elötttai privát szsinélyi d »log, ebbezaret irmátoe „hitközségnek" r semmi köze tisztelt „vetlásos türelmű" Urunk: • Vsgy -aián az. egész „egyházközsége:" belekeverni — a rallásos türelem megnyilatkozása ? y A .zsidóság" tioyanatmyi ..uri" tapintattal való sp istrofáláss talán szintén ennek a ..vallásos türelemnek'' gyengéd kitt-j-zés-! ? — Eáin én ehhez nem értek. Amint azt sem ertem — persze kálvinista létemre — hogy mekkora lehet az áhítat a ..buzg katbolikasban, mikor a .,legraé!tóságo*abb Oltári szentség- -ló:;, arra lesni, niues-e a közelben „zsidó," aki nem veszi le a kalapját. Ami a „merő hazugság" kifejezést ileti... ez ugyan nem mindenütt sz l.aéos cáfolási torma, inert... no — vaunak »•«. rekftBikír azt tartják a la'iti köziaoi.. l.issal: .."-d fetisri. — nega!" Ha meg'etted. — tagadd !• továbbra is Zsilavy Sándor nem János!* Urat olyan -uri embernek" 'i tartom, amilyen ui emberhez illő modorban U engem .megkért", hogy vegyem le e kalapomat. S miután én tovább „pökhendi modorban" nem vagyok hajlandó .. hau la-baudázni". — az ügyet a magam részéről befejezem s handabandázzék < 'n. aki már „Személy*. Pápán, 11112. április íííl. Gergely Ferenc, nem József. *No mert vannak: János, a keresztelő, János, a vitéz, stb.