Pápai Lapok. 39. évfolyam, 1912

1912-04-14

XXXIX. évfolyam. Pápa, 1912. április 14. 15. szám. PA PA I L A POK Papa város hatóságának es több pápai s papa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vas á r n H p. Szerkesztőse^ és kiadóhivatal : Ooldlierg (íywla papirkereskedése, I- --tt-i- j.-j-ik szám. Hirdetéseket egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal. A szerkesztésért feleli* laptiilajdonos: GOLDBERG GYULA. Kl'dlzotések és liirdatfsi dijak a lap kiadóhivatalából kitldendCIb A lap ára: egész éfre ÍJ kor., félévre '! k., iieir.vedevr« :i Nyilt-tér soronként 10 Qllér. — Kir.ves szám ára !10 tili" Reggelizés előtt félpohár Schmidhauer-féle Hasznalata valódi aldas gyomorbajosoknak, szekszorulashan szenvedokneK. Kanhíito RS vidékén minden nvóqvszertárban és iobb Tiiszeriizl«tbpn. keserűvíz V elrontott n\ómról .'-:! oraalall feljesen reiidheh(i//a Kis üveq 40 fil'er Naqy üveg 60 *H Tanitógyüléseinkről. Mint a hírek közöli olvasható, a napokban isinél kitűztök egy határnapol és kijelöltek egy községet, a mikor és a hol megtartják a lava-zi közyyülésüket városunk és vidékének katholikus] lanitói. A törvény, s az egyházhatósági rendeletek értelmében minden tanitó tartozik (törvényszerinti valamely, (egyházhatósági rendelet szerinti felekezeti tanítóegyesületnek tagja lenni, s nem egy olyan tanitó vau. ki az általánosnak is. meg a felekezetinek is tagja. N'oha tisztán a tanítók magán ügye, hogy az egyesületek miként felelnek meg hivatásuknak és céljuknak, tekintettel arra. hogy! az egyesülni tagjai, i tanítók az ííssz-' társadalomhoz azt lehet mondani legközelebb fekvő egyének mégis sz'i\;i teszünk egyet-m isi az ő egyesületi élelökből. Vegyük pl. es.tk azt a jelenséget, hogy a pápai és csóthi esperesi kerületek kath. tanítóiból illó tanitó kör IVipán nem meri megtartani a közgyűléseit, hanem hosszas tanácskozás és vita után valamely vidéki helyet jelül ki. hová azután valamennyinek el kell menni. S miért nem Pápán? Merl i vezetőség attól tart, hogy a tagok, ha bejönnek is a gyűlésre, miután a városban TÁR Cl, Mese a tengerről és a szegény emberről. — A »P .1 |i » i I. H |i 'i .; ' H r » il i' I i ' A i • .'» | » — h M . Kos to áryi Dezső. I. Kgv K'>viinv. sárga gyermekkar felkönyökölt a raoaóteknő iszumos kávájára. Két tágrnnyitott| szem meredt a mosónőre és egv bánatos hang ismételgette : — Anyain, én tengerész leszek . . . A mosónő nem tigselt a hangra, esak intett a fejével, hogy jöl vau. A gyermek feje pedig lekonyult es a i.ét ta'granyitott szem még lázasabban ragyogott. Viziók'it látott a mosókonyha homályos mélyeden. A forrázott ruha!, gőzei, a nehéz vaaalóssag, az slinosau gördülő esöppek sistergése '-«'•szen niegréMzi'gitetlék l

J

éterkét. Ledőlt egy lőeára és félig lehunyta a szemét. Künn az égen éppen ekkor bujt ki a fellegekb.il a hűld. Az. ablak, amely u esirkeiulvurrn nézett, verejtékezett a hőségtől. A Indd ia éppen csak hogy herémletl a zöld füstölgő kődliől. Egyébként az. udvar álmna és egyhangú volt. Tyúkok kapirgáltak,! többiéle komissziót szándékoznak elvégezni, esak éppen hogy bekukkantanak a közgyűlési terembe, s valami ürügy iilatt hamarosan eltávoznak. Kz egy. A másik ok pedig hogy a hány annyifelé kosztol. Vagj'is : valamelyik vendéglőnél megrendel az elnök mondjuk 50 telileket, aztán legfeljebb lö 20 teritékre kerül ember, a többi szanaszéjjel !»olyoug ;i városi »an. vagy n legközelebbi vasutalkaioininal hazautazik. Nos. hát ezek Vijli'i és erős indokok lehetnek, ámde nem a legszebb sziliben tüntetik fel a tisztelt tanítóságot. Mi történi tehát ? Falun tartják a gyűlést. Mondjuk: Vlarcaltőu. Bizony Marcalul igen kedves kis falu, vagy pardon, mezőváros, és ugy a gyűlésre, mint a közebédre ne gvan a megfelelő helyisége. Csakhogy pl. a tiagydémí, vagy a bakonytamási. meg fenyőfői mestereknek éppen 'lo 40 kilóméter utal kell meglenni le igobyen, ti mi parasztlovnlikiii. a mee^-ö^i közbe viliiből etetni is kell félnapi kocsikázás. Vag\ is : ha az illetők reggel !> órám olt akarnak lenni, hajnalban '2 órakor kénytelenek ntrakelni. Hogy vissza hogyan érkeznek, arról most ne is beszéljünk. Vagy vegyük pl. Nagygannát. Marcaltöröl .'In. Geoséről _'!•. Lovászpalonáról öö. Xagydémröl ös. Bakonytamásiból 41». l'eiiyőlöfi'il tlia toronyiráiiyl feküdni készülő esibek esipegtek. egy ember árnya tűnt fel. egy eltévedt vonal hosszu-hosszu füttye -üt fel nz égbe. Péterke tejében láz eikkézotl s a szive hangosan vert : A tenger . . a tenger . . . A szobi pedig egyszerre kitágult. Még érezte az oloső mosószappan émelyítő szagát, de a szájaszöglete már mntnlvgott. A habok locsogása delejét fél-álomha ringatta. Valahonnan egy kis Bzellő jiitt és meglehegette izzadt fürtjeit. Mát ott táncolt a szilajon tajtékzó oeeánon, Vékony lapát lengett • kezében. Verte a dühös habokat. A kötélen száradé siíign sroknva a szelektől hatalmasan kipiill'adt és l'éterke mosolyogva rohant tovább a sárga vitorla szárnyán aranyországok. bibor parink, bnja'ti z.öhlelű t nlők leié. A tenger . . . pötyögött félálomban . . a tenger . II Később l'éterke hosszú, magas és knresii fin lett. Kissé sápadt i». előkelően, büszkén és dacosan sápadt, mint azok, nlók n koplaláslta fakulnak belé, Kz. a mngns és halvanv l'n. még mindig a tengeri"! aliuuduzutt. imád Is az örökifjú ereaareu vizei. Mösl azonban senkinek se besrélt terveiről, mert látta, hogy nz emberek közőnvösea haladnak el melletU és nem törődnek vele. A iMinnpaitra lopódzott kl megy is : Szüc<. Koppány, LTgod, Nagytevel, Tapolcafőnekj legalább öli kilométer. Igy áll .i dolog pl. Pápateszét tel. Oda meg,- a tiagygannai, döbrüntei, kupi, marc illői, nyárádi tanitó van Ö0-40 kilométernyire. Ilyenkor mit csilláinak tehát a jó tanitó urak ?vagy egyáltalában nem mennek el és valami kifogással kimentik magukat, vagy pedig mivel fuvarost nem kapuik, vagy ha kapnak nincs köszönet benne, vasúton utaznak, már 1. i. a hova lehet, tesszük az! l'.inateszérre. A marcaltöi tanító reetrel í* órakor kimegy az állomásra, bejön l'ápára. itt vár egy félórát, tovább megy Bánhida felé-. Pápateszérre ér pont délben. a gyűlés vegére szerencsésen megérkezik, aztán, de hamar isan bekapja az ebéiljét. rohan az állomásra, 'i órakor Pápán vau, 1 4-kor tovább utazik, s l

tt ö-kor ismét otthon van M iroaltőn. Ezt másképp nem lehet megcsinálni. Mennyivel különben sikerülnének a gyülé-ek Pápán ! Ez! a ter11lésy^etes köz' pontot, meg- akiknek i«'iig('iye*n ;c<:íT" [megtenni az utat. mint Xagyganua. Kup, ; Ny.irád. Homokbüdüge. I .ovászpah ma. Vanyola tanítóinak, két órán belül el ; lehet érni, ha még olyan rossz is az ut. ('sak egy kis fegyelem kellenne. : Mégis esak különös volna, ha az elnök, vagy a főtanhatóság megbízottja, a kerületi tanfelügyelő nem tudná az összes I esténként, oda, ahol a köpart megszűnik és a porba leheveredve bámulta a vizet. Ha hazament, újra elkezdődött a játék. Húsz. éves volt es meg seni unatkozott ri. A párnák tsüeskei az ajtóra ijesztően magas árnyékot vetettek. Az. egyik árboevastagságuvá dagadt, a másik ! euvhén lengett, mint a kötél, némelyik szeszélyesen i fodrozódott, ringott es tajtékzott, akárcsak az. eleven I viz. Péter ilyeukor bebújt a pumák közé. Fűiére hii'ta a paplant és ugy képzelte: az egénz ház egy óriási hajó, aniel v a bizonytalan vizek hátán hánykolődik. A szél künn sivalkodott. Mikor felnyitotta a szemet, sötéten rebbent el mellette a kispárna árnyéka. Péter felült agyiban : — Kgy siráiy . . . Azután gyertyát gyújtott és előkereste könyvét. A könyv, amit olvasott: .'bibin*.m < 'rusoe volt. III. Anyja lassanként megöregedett. Finnin, fehér bőre kieserepesedell. Szemei vörösek lettek a gőztői s állandón könnyeztek. — Mit telb-nkedei ".' — Icabalt Péterre, aki szomorúan ült az. asztalnál. —• Eredj dolgozni I l'éter előkereste áoa-azenzii inait és beállt a műhelybe. Kgy hét múlva már újra itthon feküdt.