Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-12-17

tuli Méhészegvesület tehát n emsetgaz dasági misszióján kivül valóságos haza fias feladatnak áll szolgálatában, inikot a méhészetnek mai szerény fejlettségé ben is a Dunántúlon termelt évi mintegy 1 millió korona éltékit méznek az exportra szánt feleslege számára megfeleld magasabb árt Ind biztosítani azáltal, hogy az egyesek által eddig elkótyavetyéli termékekel összegyűjti és nagyban, de e mellett ériekének megfelelő árban sz.íllilja a külföldre. Az nj egyesület, melynek mai alakuló gyűléséről lapunk más helyén számolunk be. taggviijtő aláírási iveket bo-csájtotl ki. Tekintse azt mindenki, akinek kezébe kerül, kötelezvénynek, melyet ha aláír, elismeri, hogy édes hazájának adósa. Adósságaz, mellyel tartozunk ünnönm agunknak. Polgármesterek gyűlése. A rendezett tanácsit városok polgármesterem 'k országos egyesülete folyó hó íl-éu tartotta Budapesten e\i rendes közgyűlését, melyen Szentpály István orsz. képviselő elnökölt. Bennünket pápaiakat közelebbről is érdekel ez az országos gyűlés és pedig azért, mert az egyesület állandó tanácsának leikérésére ez alkalommal dr. Antal (iéza városunk orsz. képviselője tartolt nagyszabású előadást a magyar városok kulturális fejlődéséről es általánosan ismert bajairól. A n .gy gonddal és meglepő szakavatoitsággal összeállított előadást leszült figyelemmel hallgatták és a végén lelkesen megtapsolták. A közgyűlés nagy anyagára való tekintettel csak röviden említhetjük meg. hogy a rendezett tanácsú városok polgármesterei ezúttal is tárgyilagosan, őszinte nyíltsággal és ügyszeretettel táriák tel a ingvar varosok éjretó bajait, mely niegIrdemli. hogy a közvéleményben viszhangot, a kormánynál es törvényhozásnál pedig méltányló Ügyeimet keltsen. A tanács évi jelentéséből többek kozt kitűnik, hogy az egvesület agitálásának képező erő -i iu v e-z el a báláiban, ii alle in csak at-I lényegül. Mily vigasztaló, mily felemelő, mily hol- ' dogságos egy állapot tehát a halál. Ks a li.../.t nem leit többé a halaitól. S. >t ugy örült neki, mint a bolond, mert rájött, hogy ö csak átlényegül. A körébe csoportosult emberek a/onban nem vigasztalódnunk meg, hanem ezután is tátották a szájukat. III. Pcrscpolis. Kincsekkel megrakott fáradt karaván érkezett Baalbek rolnimhoz, hogy ott megpihenjen. Megmosakodtak, azután drága szőnyegekre telepedve, illatos iatakiát eredetének esibukjaikhól ar. enyhe alkonvati levegőbe Vezetőjük, az ezüstszakállú sejk, meséket mond. ti nekik, visszakahiudozva az. aranyos múltba, mikor Kaalbeket még l'ersepolisnak hívták. Dánosnak a hires városa volt és fénye beragyogta egé-z Ázsiát. Ar. alkonvi pir, amely e sivatag csenevész bokrain rezén, talán ennek a nagy fényességnek ar. elmaradt, mindinkább lankadó sugara. Mikor a karaván éjjel pihenőre készül, rabló turkoináiiok ülőitek rajta. Legyilkoltak mindenkit, a kincseken megosztoztak és reggelig dőzsöltek a romok között, kikkor azonban visszaérkeztek az oroszlánok, hiénák és párducok is éjjeli rablásaikból a romokhoz, mert rendesen ott szokták átaludni .! nappalt. \ turkom uiok elnr-nekiótek az. ctősebh rablók elöl . . . íme, a vérszopó bestiák míg mindig meg vaunak, de hol VSB már a ragyogd IVrsepolis. IV. A kedvenc téma. A eservenkai dalaida nagyon szereti a természetet és a társas életet. Ennek a kettőitek as elköszönhető a városok államsegélye és városi tiszt viselők fizetésrendezése. Az elnökség mindent el követett — úgymond a jelentés — hogy <-gyei országgyűlési képviselő urakat a helyzet tártba tatlanságáról meggyőzze s hogy a képviselőkéi a városok szólóiul megnyerje. A városok sokszoi panaszolták már azt a visszás állapotot, hogy országgyűlési képviselőik nem érdeklödnek eleggi a városok egyetemes érdekű ügyei iránt. Kz Btdeklödés biztosítására már az orsz. kéviselöv ajlasztások alkalmával körlevélbe foglalták azokat la kívánalmakat, amelyek támogatását a városok az orsz. képviselőiktől megkívánhatják. Ugy látszik, az orsz. képviselőknek a városi érdekek iránt tanúsított közönye muló félben van — mondja tovább a jelentés — amiről a folyt! évi belügyi költségvetés képviselőházi tárgyalásánál is alkalmuk volt a farosoknak meggyőződni. Sör az érdeklődés egyre fokozódik, aitli küíi'llü| sen Antal Géza, Pápa r. t. város orsz. kc'pviselöjt agilitásának köszönhető, aki sziv veblélekke] lelkeI sedik a varosokért s minden kínálkozó alkalmat 'megragad, hogy képviselőtársai körében minél többeket megnyerjen a városok érdekeinek szó|szólóiul. Éppen azért indíttatva érezte magát az állandó tanács, hogy Antal (iéza képviselő urnák ii kongresszus színe előtt is hálás köszönetet mondjanak. Ezután Majerszky Jenő nyíregyházi polgármester indítványára távirati üdvözlésst. küldöttek Khueii-lléderváry Károly gróf miniszterelnöknek mint belügyminiszternek, Jakabfiy Imre és NVinethy Károly belügyi államtitkárnak éa Bározy István fővárosi polgármestérnek. A beérkezett indítványokat tárgyalták ezután. Bazilides jolsvai polgármester indítványa felett.. 1. ev az. a.lam-egé.y helyes felosztását és a nyugdíjügyet szorgalmazzák, napirendre tértek. Korbay zalaegerszegi polgármester indítványt tett, hogy a közgyűlés írjon fel a belügyminiszterhez, hogy minden tízezernél népesebb város önálló választókerület legyen. Várlndy Lajos titkár előadja, hogy, az egyesület azt kiváuja hogy általában a rendezett tanácsú varosok önálló választókerületek legyenek. Szentpaly Isi van elnök indítványára elhatározták, hogy a közgyűlés lelir a kereskedelmi kormányhoz, hogv a magyar államvasutak tervbevett taritalis revíziójánál a szomszédos forgalom tarifáit ne emelje. .eletei rendesen össze is köti. Az ifjak vagy iiyuásznak. vagy fürjekre vadászuak, méla őszi alkoivatokoti, vagy a gaz.las ig után néznek a tanyákon tol fekete földet fordít. Aki nem a romín, nem a msztán született, az nem tudja mi a szép. A puszanak, mint a megfejthetetlen szfinksznek, párázitokba burkolt láthatára emésztő nosztalgiát kelt az -mberben. A puszta az ő végtelenségével az egyéliséguek legjobb kifejtöje. A puszta a szubjektiviz•I

ms dajkája. A puszta szelének pogány riuinnögélébeu felzúg Beethoven szimfóniáinak komorsága. V puszta egyszerű pacsirtájának énekéből :i bajos, •gyszerű népdal cseng felélik. A puszta verölényélen anakieoni derű ömlik el. A puszta nein tuiloiiány, limesének romboedtrei, lenesen szene, melv jepeket hajt és inaIematikála sarkal. A puszta a egtisztább költészet, legmélyebb magába szállás, a egeinesz.több vágyakozás. A puszta a legcsendesebb lemasag, a leghatásosabb merengés, a legenyclgőbb lajzáuság, a légféktelenebb szilajsag. A puszta a egcsapongőbb rapszódia. A puszta a legkorlátlanabb izabadság, a puszta a legtisztább magyaisag. Cservenka környéke végtelen pusztaság, mtut litalaban ax éu kedves bácskai hazám. A cservencai embernek fogalma sines a hegyről. A legnagyobb legy, amit a bennszülött ismer, a vnkondtnras. Leltét csakis a puszta ihleti meg, azért, mert puszta i puszta, mert egyenes, mert gentleman-lelkület. A eservenkai dalárdának piisztaimádő tagjai uindeii este összejönnek közös nótára s a programiunk első száma rendesen ex: Mi zengi tul a bérceket? T. i. es a kedveim daluk. Sok eservenkai ember van a világon. Negyven város tisztikara és tanácsa az egyesülethez inditvinnyal fordult, hogy a városi tisztviselők a drágasági és családi pótlékban, a mit az állami tiszt viselőknek a kormány megadni szándékozik, a városi tisztviselők is részesitt essenek- és -i megállapított fizetés-különbözetek január elsejétől visszamenőleg megadassanak. Erre vonatjkozúlag a tanács azt határ..zta. hogy memorandumot intéz a belügyi kormányhoz, Trajii.no vits János erzsébetvárosi polgármester kiváuja, hogy a memorandumban kifejezésre juttassák, hogy a rendezett tanácsú városok ue két, hanem egy kategóriába soroztassanak. \ árbidy Lajos titkár kijelenti, hogy ezt a szombathelyi gyűlés memorandumában már kérelmezték és hiszi, hogy a belügyminisztériumban ez alapos megfontolás tárgya lesz. A gyűlés a titkár javaslatát, elfogadva a miután több tárgy nem volt a gyűlés traget ért. Az országos kongresszuson városunkból Mészáros Károly polgármester és Lamperth Lajos városi tanácsos vett részt. A gazdák napjai. A mult béten a fővárosban megint gazdanapok voltak. Százával érkeztek a főváros falai közé a magyar gazdák ós a nagy számból örvendetesen lehetett konstatálui. hogy a magyar gazdatársadalom helálta már a szervezkedés fontosságát és a (szervezkedést már komolyan veszi. Meg lehetett állapítani ebből a kongresszusból, hogy az ő társadalmi és gazdasági szervezkedésüknek ideája amely a nemzet igazi erejének és józan Iradit'iókhoz hü fejlődésének is próbaköve — mind nagyobb és nagyobb rétegeket sorakoztat. Ebben a széthúzó, kapkodó, a nemzeti vágányokról le-letérui készülő korban szükségünk van a gazdatársadalom erős tömörülésére. . Hosszú sorát kellene felsorolni azoknak a momentumoknak, amelyek jelzik, hogy hány veszedelmet hárítottak el maguk felett a gazdák, amióta szervezetten állják a csatasort és szavukat hallatják, súlyukat érvényesítik és szinte meg sem becsülhető az az érték, amelyet a nemzeti és faji szempontok köszönnek azóta nekik. Súlyban és jelentőségben semmiben sem maradt el a most lefolyt gazdakongresszus a többiek mögött, sőt az aktuális események adott helyzete, a jövőre kiható gazdag programtn következtében a hatása csak etnelkedhetik. Kétfelé kell a gazdáknak még ma is harcolniuk és teljes vértezetheti kell megjelenniük. Egvik kezükben a csalabárddal, amely utat vág programújuknak. A kormány ugyanis kevés olyat iniciál, amit jogosan megkívánnak a gazdák és sok olyan kívánsággal áll elő, amit a gazdák nem teljesíthetnek. De mig egyik kezükben a bárd, a másikban ott van a pajzs, a melyet védelemre emelnek fel a rápattanó vágások ellen. Az ellenség nem kisebb, fanatizmusa nem gyengültebb, csak a kilátásaik kevésbé kecsegtetők, amióta nem hajlandók szótlanul tűrni a támadásokat a gazdák. Kz a kettős harckészség megvolt a gazdakongresszus programmjában is. Tanácsokkal bőven szolgált, sok szempontot adott és módot és alkalmat is