Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911
1911-12-17
mit tahiti arra, hogy hogyan kell a gazdáknak az ellenük intézeti támadásokkal foglalkozni és végül rámutatott a támadás céljaira is. Természeteden szerepeli a gazdakongresszus programrnján a drágaság kérdése is. Sok szo hangzott el e kérdés felől, hiszen ez egyike legfontosabb kérdésnek a mi közéletünkben. A gazdák hivatottak ennek a kérdésnek tárgyalására, mert hiszen ők azok, akiket, ebből a kérdésből kifolyólag a leghevesebb és legerősebb támadások érnek. A gazd"kongresszus állásfoglalása egy kis világosságot hozott ebbe a kérdésbe. Es nemcsak száraz elméleti tárgyalás folyt a kongresszuson, hanem kész prograrnmot és teljesen kidolgozott tervezetet mutattak be az állattenyésztés fejlesztésének és felvirágoztatásának módjaira nézve. Volt még egv fontos tárgya a kongresszusnak. Es pedig a mezőgazdasági szakoktatás reformjának kérdése. Ebben a kérdésijén Buday Barna leijesztett elő egy nagyszabású tervezetet, amely széles látókörrel tárgyalta a szükségleteket. ÍV tervezet szerves összefüggésbe hozza a kérdést a magyar középosztály kialakulásának ügyével. A tervezel képzett gazdákat akar növelni az országnak, hogy mint mezőgazdasági ország ne aztiköl ködjünk igazi megfelelő gazdasági munkaerőkben és szakembert kben. A gazdakongresszus, amelyen Magyarország földje von minden évben képviselve, nrmdycti mii fba M..gvarorazág földjének ato jai éa rögei tartanának gvülé' t. ismét nagy eredményeket hozót;, nagy dolgokai kezdeményezett és igy munkássága v.dt sziniÜeg i.iegiii 1 . előbbre fogja vinni a magyar mezőgazdaság ügyét. Steínberger Lipótné. I Szinte hiheteth nul hangzik a hir, hogy társaséletűvknek ez az agilis, táradhatlau. ügybiizgó es tevékeny tagja nincs többé. Pedig igy van. a két h jhetleu halál nem kimébe meg sem öt, si ii «. «aseletüuket és kiragadta öt irgalom nélkül noo.il. „A yteinbergerué" — igy beszéltek róla. tjry szólították öt is, ha valamely mozgalomba „a Hteiabergerné" keze nyúlt bele, ott a siker, az eredmény el nem maradt soha és semmiben, mert az ö egyéni súlya, szavának, szuggesztív elejének nem tudott elleutállui senki sem. Es most ez a nemes sziv ott jiiheu mozdulat laí.ul. az a beszédes ajak örökre lezárult, az az okos gi idolatokkal telt fő nem gondolkozik többé, hanem !ússza örök álmát Fáradhatatlan tevékenysége közismert volt. A Pápai Leány-egyletnek alapító tagja és 15 éven át alelnöke, a Vöröskereszt egylet péuztáruoka e mint ilyen, a főhercegnő védnöknö részéről kitüntetésben is részesült, az izr. és a városi nőegyletnek választmányi tagja volt s általában mindenhol ott volt, hol agilis, nemes szivü hölgyekre szükség volt. A' ' '•< -ti öl a következő gyászjelentéseket adták ki: „Meinberger Lipót ügyvéd és fia dr. Sávolyi Brúnó ügyvéd, valamint a megboldogult édes anyja, testvérei és az egész rokonság nevében is a legmélyéid) fájdalommal jelentik, hogy szeretett hitvese, illetve édes jó anyja, a legszeretőbb gyermek,, testvér és rokon: Steinberger Lipótné szül. Brachfeld Hermiii életének 53• ik, boldog házasságának 8(1 ik évében a mai napon rövid betegeskedés után váratlanul elhunyt. A boldogulunk hüll tetemei folyó hó lő én. pénteken d. u. fél 3 órakor fognak a helybeli izr. temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Pápa, , 1ÍM 1. évi december hó 18 án. Áldás és béke hatni vaira !- — „Mélyei, megrendülve és igaz fajdalommal jelentjük, hogy a pápai Leányegyesiilet|nek érdemekben gazdag, szeretett, örökös tiszteletbeli alelnöke Steinbeiger Lipótné született 'Brachfeld Hermin úrasszony folyó hó 18-án délután 1 ómkor hirtelen elhunyt. Nemes lelkének minden me.egével, szivének egész jóságával szentelt* erejét "s tudását, 15 éven át a Leányegyeuttlet munkájának támogatására ós felvirágzására, amiért nz agyesület minden tagja hálával és sze| retettel fogja megőrizni emlékét. Temetése folyó lö éi délután fél 8 órakor lesz. Pápán, 1911 deoembav hó ! 1 én, A pápai LeányegyeeBlei, Áldott legyen emléke!" Temetése mait pénteken délután fél 3 óra1 kor ril i nagy részvét mellett folyt le. Képviseltették magukat mindazok, kiknek az elhunyt, jótevőjük \oít. [gyj a Vöröskeresat egyesület, a Pápa városi jótékony nőegylet és az izr. uőegyjlei a pápai leányegyesttlet Ott láttuk Pápa város notabilitásait valláskülönbség nélkül. Pápa város polgármesterét, dr Antal Géza orsz. kép' visel At, a* agyvédi és orvosi kart, n takarékpénztárakat, az izr ij). egylete' ,'. s Whhrinsnii egyl leteket, várisi hatóságot, kir. járásbíróságot stb. I Káuzli Gyula. Ra más címen nem, • • i <r azért is kel! foglalkoznom a Pápai Keresztény Szociális Egye- ilet mai ünnepélyével, mert ezúttal kilép a zük keretből és nag ki t ásu estélyt rsndea abból az alkalomból, hogv iebplezi elnöke arcképét. Az elnök Kánzh Gyula pnp«i kath. káplán. Miel», ö vezeti iw egyesületet, nz szemlatomást növekszik. Olyanok is, kikueh sajátos szokásuk, mindent ami keresztény s mirfdent ami szociális, jamolyan félremag.', e .!• ititlan mosollyal fogadni, ujabb időbet] kezdték belátni, hogy nevezett egyesületben a aáazlójára itt iránysatnak eddig kevés-e 1>-csiilr. de sz'onoOevöv'é női I, erős, kitartó védőjére és elleniébe akad mindenki, ki a munjkásság bődogii.i síit a val.Asossag és hazafi >-s- » j t< jea kikapcsolásával akarja » T sztülvinm Szemben találja magát. Kauzlt Gyulával és lelkes táborával. Mig Pápán az agyesület meg nein volt. a szociáldemokraták valóságosan utalták a helyzetet, — ma régi dicsőségük romjairól néznek farkasszemet Káuzli Gyulával és tabotával. Hatalmuk letört, a munkásság kisiklott kapok .. istll s ott küzd lényegében tán ugyanazon elvért, de merően más fegyverrel. A vörös zászlót, a nemzeti trikolórral, a fütyköst a kereszttel, a lázitó szavakat pedig érveléssel cserélte fel a pápai munkásság nagy része es megelégedetten dolgozik, számolva a körülményekkel, a jobb jövő reményében a mindennapi kenyérért.. Káuzli Gyula bennünket azonban más oldalról is érdekel, u. i. a hirlapirás oldaláról Úgyis mint egyik helyi laptársunk egyik főmunkatársa sokat ir lapjába. Igazi nagysága azonban akkor tűnik ki, mikor egyletét, bántják. A megbolygatott hangyafészek védöjeként a meggyőző igazság oly éles fegyvereivel vagdalódzik, hogy megemlegeti az, akinek kijut belőle. Hogy mint pap, mint, pápai káplán, ugy a templomban, mint az iskolában milyen munkásságot fejt ki, azt legjobban tudják a kath hivek és szülök s annak a mai ünnepléshez csak annyi köze van, hogy az egyesületen kivül állók is tömegesen csatlakoztak az ünneplésükhöz. Talpon áll ma a város és környékének egy nagy része, hogy ünnepelje Káuzli Gyulát és benne egy eszmét, egy fogalmat Az ünnepély műsorának minden száma együttvéve azonban bizonyára uem fogja öt boldogabbá tenni, mint saját lelkiismerete, mely megnyugtatja öt arra nézve, hogy — jó ügynek állott, szolgálatában A ma esti minor a következő: 1. Jelige. Szövege és zenéje Szentgyörgvi Sándortól Énekli az egyesületi énekkar. 2. Ünnepi beszéd. Tartja Zágorhidi C/.igái.y Gyula, a , kath. legényegj-let" elnöke. 3 Üdvözlő vers. Szelényi József dohánygyári aligazgatótól. Előadja Sándl Ignác e. t. 4 Alkalmi dal. Szövege és zenéjeSzentgyörgyi Sándortól. Knekli a szerző harmóniumkisérete mellett Sehernhornszt József e. t. és az egyesületi énekkar. 5. Biblia. Szinmü egy felvonásban. Irta Bokor Imre. 6. Az egylet allegorikus jellemzése élőképekben. (Sz) mm HÍREK. — Személyi hír Városy Tivadar, a győri , tankerület főigazgatója (egy miniszteri hivatalnok kíséretében) az elmúlt hét elején Pápán tartózkodott, s a bencés főgimnáziumot iuspiciálta. Ittléte alatt a bencés székhazl>an lakott. — Gyermek ünnepély Mbit. mult számunkban közöli ük, a Perut zgy ári Alkalmazottak Önképzőköre ma vasárnap délután fé! tj órakor tartja gyermeki-löndását fehiiházási ünnepéllyel egybekötve a GritV-s/álló nagytermében. Műsor a következő: 1. Hv minis. Énekli a gyermekkar, vezető Marton Győző tanító 2. A nagylaki iskolásfiú. Irta .Jókai M'r. szavalja Horváth Erzsike. 3. Mese felölvásás Tartja Kemény Béla. 4. A megfagyott gyermek. Zenésítette Svnrgyörgvi Sándor, énekli a gyermekkar, ö a; Egy kis árva tiu. b; Hazát adtál Istenem. Szavalja Vachtvik IZdi iikuska. ti. Az ördög fia! Vígjáték 1 teivouasJ bau. Itta Mtvay Károly, előadjak Ibach Gizella, .Vér Imre. Polgár Mihály, Kar lies Jenő, Löw I Annuska, Hei-nkovics Iloiinka. Ki npi . Mariska, ! bi'vv Budi -'-s Paxdera Budi. 7. Humoros vetített képek Husch Vilmos humoristától. Helyárak: L hely nem tagoknak (K) fillér, tagoknak és gyermekeknek SO fillér II. hely aemtagoknak l(j fillér, tageknt.k és gyermekeknek 20 fillér — Estély a leányegyesületben. Fényes és sikerült estélyt rendezett a helybeli leátiyegyesSlet .t mait vasárnapon. Igazán hálás köszönetet, érdemein vezetőség, hogy látogató Lözönsé1, tnek és >' tj.;. : .1- oly pazar élvezetet nyújt, múlt a milyenben a muH héten volt. része. A műsor első s/áma Hirsch Margit és Schóuleld Edith zongorajátékával kezdődött, akik halhatatlan emlékű Liszt Ferenc II. rapszódiáját játszották fényes technikával és nagyon ügyesen, amelyért a h.ilás közönség sok tapsban részesitte a műkedvelőket. Azután Kemény Béla városi jegyző lépett a pódiumra, aki humoros felolvasásával kacagtatta inog mindvégig a jelenlevőket. Felolvasása, mint rendesen, az eleven és jól sikerült komikum és satira keretén belül mozgott, amely csak ugy hullámzott a találó anekdotáktól és a válogatott kinrimektöl. Hálás közönsége sok tapsban nyilvánította köszönetét. A következő szám, amely a fényes est egyik legkimagaslóbb pontja volt, Spitzeraé Flesch Elza énekszama volt, aki Weisz Pál zongorajátéka mellett több kedves s napirenden levő couplét adott, elő, igazán mindenkit meglepő temperamentummal, kedves és behízelgő hangon. Felette érdekfeszítő volt a pódiumon való megjelenése, akinek fellépése már garantiát nyújtott nekünk arra, hogy mindvégig kedélyes estben lesz részünk. Bájos és kedves behízelgő hangja igazán meglepő volt, amelyet nagyon ügyesen tarkított eleven játéka. Minden szám után sok tapsban volt része, amelyért sikerült ráadással kedveskedett hálás közönségének. A végső szám a „Női párbaj* c. sikerű I vigjáték volt. amelynek szereplői elég jó megállották helvükít Goldberg Irma. Nuszbautn Ella és Klein Ferenc személyében. Mint utólag értesültünk, a sikerült estély rendezése Goldschmid i Montié érdemének róható fel.
