Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-12-17

Pápa, 1911. december 17. 51. szám, PAPAI LAPOK Pápa varos hatóságának és több pápai s par>í>íideki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasa r n a p. Szerkoiztöség es kiadóhivatal: Ooldberg Oywla papirkeroskedéso, Kő-tér ü't-ik szám. J.HirdeU-s.ikot euvezseij szerint, felvesz a kiadóhivatal. A szerkesztésért felelős laptulujdunos: GOLDBERG GYULA. RlflftMHÓaek és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évro 12 kor., félévre 6 k., negyedévre 3 k Nyilt-lér soronként 40 tIMér. — Kgyes szám ára 80 tili. Reggelizés előtt félpohár Schmidhauer-féle Használata va'oih aldaa (jyotnerbajosoknak. s/tilts.'O. ai.isaan szenv^döioiek. Kapható HPéLjza. és vidékén minden gyógyszertárban és jobb Tüszerüzletben. Igmándi keserűvíz A/ clt'onttitl sryomrol :i oraalntl teljesen rendin hn//a. Kis iiveq 40 filier. Nagy üveg 60 fül. 69 -100 Önmagunknak tartozunk. Hiába, Pápa városa mégis csak szerepel néha-néha a Dunántúl kulturális mozgalmaiban. Athénje, vagy nem Athénje a Dunántúlnak, azt most ne vitassuk; annyi azonban bizonyos, hogy számottevő hely e nagy darab földön, melyet Dunántúlnak neveznek. Az elmúlt héten megalakult Papán a Dunántúli Méhészegyesület. Mit fejtegessük a méhészet nemzetgazdasági fontosságát? Oly szilárdan megalapozott lénye/.ő >Y. ma mir. különösen hazánkban, hogy támaszra nem szorul, mert mér azok is. kiknek se Sikálniuk, se kedvük tnéhészkedni, meg vannak győződve arról, hogy egyike a csekély befektetéssel, szórakoztató fáradsággal járó legnemesebb foglalkozásoknak. Hogy azonban nemzetgazdasági fontossága kellőképen kidomborodjék, ahhoz ne.>- *'•_.'•••!> a Wétréíftetíe] nem foglalkozóknak némo elismerés.', hanem a tevékeny méhészekm k tömörülése. A földmivelésttgyi kormány ar ország"t méhészeti kerületekre osztja fel s ezek egyike a Dunántúlra terjed ki. At'.énben, Pápán van a kerület szókhely

1

. Yezetoj« Pataki Béla, az országnak tán n leg!» Ik«sebb és legképzettebb Bzakembere, ki már néhány év óta PáTÁ

RCA. Apró szenzációk. "A „

v t a i I. H |> n k" 0 r e il 0 t i t A r - A j a — lila . Y»rt n. I. A hangyák. ,\ <>r <l"ii\i hnug\ái zsnmhékot akartak alapítani Ró un síi, :i San 1'niru terén. Mentek, mendegél lek, keresvén ni slknlmatos lielvel a végre megállapodtak a I'ernini híres eoloiuiadeja szelén, egy hatalmas Dasloii tövében. A szorgsfmatoeok iivomhiiii ii unl.ifliox kezdtek, levonultak a föld hasa* dékailiti, megvet tt I. hniigyatarsiidaloiu alapját. és berendezni ke/dtek a zsonil'ékot. !'• voltul, közöitÜK tilozóíok, akik ahelyett, hogy a közjón dolgoztak volna, a rengeteg oaslopra bámultak lel. — Knm-k a hosszú egvene* vonalnak tiines Vége. — mond i .i/ojvi!,. |M"tt tudni kell, hogy n hangya <•-» k egv emberaraszuyira iát, mint az ember egy iatauarascuyira). Ilyen végieleu egyenes vonalat hangyák nem oaimilhattak, hanem e»akii a lermészet. — ll.itl'i i-tiii nálunk mi'liomszorta erősebh éH liatalmaaabli hangya — mondták " többiek — aki ind ilven hosszú vonalai osináltii hat a mérpáról, mint székhelyéről intézi, vezeti. 3ót fejleszti 13 vármegyének méhészetét. Elsősorban tehát az ö nevéhez, másodsorban a kerületi székhelyhez fűződik az ;i körülmény, QÓfy a napokban megalakult egyesület, melynek hatásköre kiterjed a Diliül és Dráva közötti országrészre, P, pú', ván||*totta központjául. Illő tehát, hogy vezérbelyen is fog* lalkozzunk azokkal R gondolatokkal és tervekkel, melyek •:>•/ alakuló gyűlésen testet öltöttek. A lelke mélyéig való meggyőződ éa hangján Pataki Béla, méhészeti szaktanár .•»!;.• s kép«-.- rajzolt az okszerű méhészkedés meghot ositásának, fejlesztésének és terjesztésének az előnyeiről, hogy igazán azon kell csodálkoznunk: in ért nem lür.évnl meg nir régen az, hogj ezrekre menő méhészeink a többi országkerülei.éknek példájára tömörültek volna? Világos, hogy egyenkint, leszámítva a s;-.ir::::'V.'st .-s ,r nemes 'munkálkodás uhin mintegy macától támadó megnyugvás éi-'.ctél, nem képesek a méhészek kiaknázni i nehézkedés kincsesbányáját. Csak «• tö nörtliés adja meg az anyagi előnyt, csak i z b'/.tosithatj t a munka kellő értékesítését s osak az lehet rugója 5H mozgatója . mindenfelé megnyilvánuló fejlődésnek a méhészet terére való il vitelének is. Ha ugy lesz, mint a hogy az alakuló gyűlésen elhangzottak után következtetni lehet, ma holnap Pápán raktárt létesítenek; árucsarnokot, melyben nemcsak ti termékeket, a mézet, a viaszt stb. gyűjtik egybe és hozzák forgalomba egységes árban, hanem a méhészet körébe [vágó felszeretések, a legújabb találnia* 'nyok beszerzési áron állnak rendelkezésére a méhészettel foglalkozóknak. Tehát kereskedelmi szempontból tekintve, ugyancsak gyarapodik és fejlődik a mi városunk. Nem volua helyes dolog lekicsinyelni ezt :tz ujabb vívmányt. Sokkal [szegényebbek vagyunk, semhogy iudokolva lenne rnég a legcsekélyebb hasznot, jövedelmet vagy bármi néven nevezendő előnyt nyújtó ujitás felett mosolyogva napitendre térni. Szeretünk hivatkozni ;i külföldre különösen akkor, I mikor buzdításul szembeállítjuk unnak "... .!; vagy másik téren való fejlettsegét ía mi elmaradottságunk-kai. Nos. lonaék 'kérem tudomásul venni azt, hogy a kiiiTüldön nagyon jól ismerik a nagyar mézel (hisz „a magyar méznek nincsen párja"), kivitelünk azonban nevetségesen ost kély anyagi előny! bizíosil számunkra és hegyébe még a markukba nevetnek a s70árszé-'!aiik, hogv a jó magyarokat ez oldalról is megfejhetik. A mull szerdán megalakult Ihinánhetetlen egyenes j>/.:kiat Bizonyara azért esinaiis, tneri végtelenül bolca és bflloseseégéneh nem érjük n véget Ks végtelenül jő, mert ime alkalmas helyet id nekünk a zsoinbékunk felépítésére A« az élelmet win takarítja el utunkból, pedig megtehetné, lii.tz.en ' végtelen hatalmas, — II,':., ugy á'l a dolog, bogy ez. a nagy liangyti nem is törődik mi velünk. mondák isméi ina<uk. Yizlie eshetünk, ni/ emészthet roejf, -/.elve-./ "illiet bennünket rakásra, egymást felfalhatjuk, elragadhatjuk egymás élelmét, még soha sem éreztük, I hogy köz'pi'lépett volna. Faién a/t sem tudja, hogy noel itt húztuk meg mattunkat as 6 végtelen egyoles sziklája alatt. Szóról-szóra uagv disputa kerekedett A zajra I •lőjöllek n isombékból :> dolgos hangyák is én azoniöz.lien, hogy mindegvik párt a maga igazságát viatta, uagv marakodássá fajult a dolog. Harapdáliik, esipdesték egymást, azután behúzódtak a r.soinléklia és gvógyitgattn'k sebeikéi. Mikor egészen lee-eiideHi'dtek, inegszőlntl egv özan vén btinrya. Maskor ne inarakodjatok össze ilyen m• • • 1.!• • lolgon. Maradiatok a /• >mhekh:in, dolgozzatok a a'rsad.iloin javán, szeres-élek egymást, ne spekulál* atok <• ! osszu vonal eredetén és ne bámészkodjatok j iddig a magasba, mig itt leim n csomliékban el nemi •ég/itek dolgotokat. S a hangyák ezt végre l>- is láttak. II. A filozófus. Volt egyszer egy kopasz fejű. ho—BU, sziirke laakállll filozófus, rki nagyon okos ember vd.i. Nem iiáli.1 bújta nap' kon keresztül könyvesházának kóny.-••II. de tudott is mindent. Nem volt oly dolog a .'ilágon, amelyiknek ne tudta volna megmagyarázni iz eredetét és okát. A háláitól azonban nagyon lelt, nert. rettegett a megsemmisüléstől. <t, a nagy Ginló f, kinek agyaiul

1 országokat besugárzó gondolatok ámadtak, nvomtalannl elmúljék, akar egv körönégés király'.' Hoeasu éjjelekel töltött annak a titoklak n megfejtésével, hogv mi is voltaképpen a halai, •z a borzalmas megsemmisülés Mert ezt a dolgot nég nem tudta, e/.l a/ egyetlen egyel. KL'V regg"l ragyogó areenl, é-z nélkül rohant II Utcára, köoyveaháBábrfl, hol egész éjszaka könyvei [Stt virrasztott es túláradó

1 örömében táncolni kezlelt. — Heuréka! Kee-ki'liéka ! Nyomára jöttem a nigy titoknak. íme, hallóitok és vigaaataltidjatok neg. K szavakkal esődíté i.iaga köré nz embereket, l/ok ellátottak a szájukat. A böles niiigViiriOa ne;ik, hogy örök nz élei és a halál voltaképpen innen s Az erőnk nem semmisül inig a Italallsin. esak italukul és a halál nem az élet vége, hanem nz. nvag uj fázisának a kezdete. Az. emberi öntudatot