Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-12-03

XXXYIII. ÚVIOIVMUI. Pápa. 1911. december 3. 49. szám. PA PA I L A POK Pápa város hatóságának PS több pápai s papa-videki egyesületnek megválasztott közilönye. Megjelenik in i II f| p |, v B s .', r a Szerkesztőség; és kiadóhivatal : OnUlberg Ovula iiHiirkeroskeilése, Kti-tér i'.'Mk szám Hirdetésekéi i'it"./.iV. szemit iriv,.<,- „ kiadóhivatal. A szerkesztésért felelői iaiittltajdonOK: GOLDBERG GYULA.. ! I.'.fizetésel; és hirdetési dijuk a lap kiadóhivatalAhoc iiílilendíík. V lap ára : eg-Ani évre l'J kor., félévre 0 k., ncifyedévrfl .1 k •Jvilt-tér •őrönként 40 Bllér. — Bgyqi Ixiia ára :itl flll. A vasúti szállításról. BeúlloM a/, ősz. tehát elérkezettnek latjuk az időponiot arra, hogy a vasúti szállítások terén előállott akadályokkal foglalkozzunk. A vasúti szállítások tudva­levő, hogy nein ugy lörtéiinek, mint n hogy annak minden nehézséget leküzdve 'történni kellene. Mindenfelől esak pa­naszt hallunk, a melynek orvoslásába vagy nem mernek, vagy nein akarnak belevágni az érő'keit körök, nem törődve azzal, hogy ebbő] mily nagy kár háram­lik ugy keresk** lemre, mint az iparra. Ugy hogv önkénn-lenül az a gondolat merül fel, hogy azok, akik hivatva vol­nának eme fontos és életbevágó lépés m,» r|,r... miisem akarnak törődni Miiir.v trors :;ijövendő kereskedelmének és i:> .i i iák fejődésével ? [Ionjuk nézve teljesen közömbös, hogy fejlődik-o — a vagy vissz if'-jlődik-e — a kereskedelem és ipar, n mely, mint jól tudhatjuk, uiin­-d«»;» r< : 't-l,- .•)!••.•;•'.a•.•••k Víi:ipk.'iv.' i-V-eros támasz;'. Foiitov.uuk tutijuk, hogy ezen kér­déssel fogíaikozzuol, már azért ÍK, mert mint mindennap < Ivashaijuk Umé! az­zal i gondolattal foglalkoznak, 7M.a ssúliitási dij; kat fel kell emelni meri a Vjrltt' Vállai M-l; mii SZi Jutási dij.lk nullet! uem ké| --se', reusálui és folytonos ílefieittel dolgoznak. Ein «-z lény leg igy Viiu méltányosnak éa kellőleg indokolt­nak látjuk a szállítási díjak felemelését, de annak ellenében adassék meg nekünk az. hogy a vasúton történendő szállítá­sok sokkal könnyebben és gyorsabban lebonyolítható legyen. Azt hisszük, hogy a szállítási dijjak felemelésével szemben méltányosabb és csekélyebb ellenszolgál­tatási nem is követelhetünk és semmi sem könnyebb mini ennek a kérdésnek megoldása. Ha jól emlékszünk a közel múltban a vezetőférfiak ankelleztek is a felől, hogy miként lehelne a szállítások terén előállott bajokat orvosolni. Azonban uosaii tapasztaljuk, li igy az ankett inog* volt de eredményt e tépMi felmutatni nem tudunk, bár nagyon is életrevaló íszme­Vetődött fid a melyjvdv kivitele nem sok nehézségb • Utkttznq. 11 kinek az c-s^­méje volt .'/t ••zenié \ • bon már megne­vezni nem tudjuk, <£• ez nem is fontos, mert ez iuásodr<mdt! kérdés, csak az ál­ir rtT»^(t , vfrTtr,ti%t^<-«f>.IfTuTmHrflMV gyon is h iyesel lapunk hasábjain meg­rögziteoi és .1:. érdekt ! t körük figyel­mébe ajjiiiiiiii. A b iji orvosolni g<> ; Hi dj« nz által. h. »•.•>• nit'g egy sin párt k»di |.*­ívkoi. tovább:: ugy a személy, mint a teherszállító vaggo iokat szaporítani. A sínpár !•'"';'-: • •:;< v«-.t is fnntiH, mert 1 z által a közlekedés nagyon is ineiT van gyorsítva, mert a rendelkezésre! álló kocsik kétszer tudnák ugyanazt az utat megtenni és igy elkerülhető volna nz. amit ma tapasztalunk, hogy a szállí­tandó áruk garmadával hevernek a teher­pályaudvaron és körülbelül két bélbe ke­rül, mig a címzett, — feltéve, hogy a feladó állomáshoz közellakik az árut kézhez Veszi. • v vagon állomány szaporítására szin­tén feltéllenül szükség-van, ez mintegy iz előbbinek kiegészítő része, mert mit ár a sin pár lerakási, ha nincs kellő szánni vaggon rendelke lésünkre. Természete* sen ehhez befektetés is kell a mely azon­ban nem szolgálhal akadályul eme sür­gős kérdés megoldására. .v sz;'hiszed Ausztriában már meg is oldották a kérdést a vaggou-áHomány szaporításival, meri ott már kettős sín­pár rég időktől fogva van eltekintve né* ,,: !• csekélyebb forgalmú vidékeken és ca ik a vaggon létszám enieh ére ft'Ár mU'ió iuu-unát f« 1 f ; i'. nie: ' Uióia 'I. Jl^gy Bgy fejlődő ország csak akkor lehel vi­rágzó és boldog, ha nagy forgalmú ke­ití»ikedelme és ipara vau és ennek ter­jesztés • -nagy könnyedséggel megy. Nom szabad tehát v, kérdést megöl­1.illanni hagyni különösen uio*t, mikor 1 ,.e Í•'•)•;. sziliitás ősszel nálunk oly tagy arányokat öltött, nem is szólva ar­•ól, hogy ezen hátrányt a gabouaucmüek Reggelizés elótt felpohar Schniídhauer-fé?e Hasznalata vaiod< aljas qvoaiorlnjositknak. szekS7oriilasban szenvedőknek. 1/ elrontott gyón­rot -J:t óraalatf tel­lenen rendhehoisa. Kis üveg 40 filier. Nagy üvflg 60 fii!. H^-HHIH.H keserűvíz Kapható Pápa es vidéken minden gyógyszertárban e s jobn Tuszeruzletben. TÁRCA, A halál előtt. — '• " • t> :i t I. :i ii ii k* p r «> .1 e t i tár n J'» j a. • Irta Radn !»tvin. \ nr.ibiít o*;ik egv vorós ernvi'ível b'loiillitlntt ' : i Li-- litmtia vi'ái;iiott:i meg. \ nárnuk, a ta­ktiicí f.die'i • • vakítóan fénylelt bele a HXOIMI vör­henyes oötétjébe. A I". r'i n* égy mellett rdt.nr.anK­FZOIIV ri I:. .ir.ik liláit toingelt ni'ln'i 111. I;I««!III. A S/'.b:l !t-v« U-'f'-t lll'-li'g"!'^. ofVo-íiínVlIllllok H v»l-MII. • >r/'iiigat<í liftví<i»«ég t'.li.iiti'k be. A kiílv­litil.t'il f-i^ji» iíízt'i ii\ iiinlütt ki >'•* n M'iteiaég, n liiiiinn viiAgii mr.; ii n"u bimkrn k-lt'd; egyiniiaMil K" tftle­kí'iltt'K vndill, ide-oda dobálva e^vnisiM. Kgis7.eraz egyik lniilitott cl a ina'H.i.tiil ki< lielvt. majd ujra vipHrnnient n iielyére. S ti vtl'taló lén molinók t'•lAÜltséget, irgatott­Hiígnt kevertek H '.1 ligi iiviignilt»:igilbn. Meg­reregtették ti levi gi"l (* r«vi l ••(>' k-t. elfeledett einirkek'-i rr'zolltik liele. At ns-/.i>ny n* il lehunyva emlékezett. \ t'.rti kez<-ib" temette nreitl é« emlé­Késett. Az ti--.'. M lata magát lial.i ..ti M tk.-r ia'turott n». élettel, ugrálta :i férfiakat, mikor •> >•* ngiiíl*. táncolt, érdekééi ti Kiitvnnk. dr> inog' link bolondul linzimaonn. Ks vii.sraetnlfker.ett s/okra a diadalokra,! azokra a/, untat.; diadalokra, amelyeket o'vnn könnyű ! inegaxerezni éa amelyekre mégis olvan büazke volt. Mikor (»eilig no7/.iis/okot t .-ililioz, hogy mindig diada­lokat arai. nkkor már kihívóan kereste azt, aki nem llódol neki. Kiakadt. Borul vall aren, inélvszcmü fiu vnlt, fényéére pomálb'/olt l:.-ija''ól egv esomó mindig bele­ii'go'.t a sremélie, tncivik inimlig valamit kutattak : a meaateaégbcn, mintha onn.-ni akartak volna vnla- j t mii idehozni. Aztán Hcininiaent vo't t<">• >'>. Egj'cellán v csók. li'tii ia emlékexctt, Ind, egy j egv félig átölelt ÖIIICH, nein ia tudta, mikor é< egy ! arcken itl a mellén. Baldig tartottak az aanrony kükói emlékei j Nem akart.i. hogv tovnbii tartsanak. Idáig ajabad Volt, eilltán már el volt zárva. A férfiunk talán még kevesebb kölöti emléke volt. S/intc seinini. A nem elt külön életet. O élt ngv a többiekkel eg-litl. 1-inert" a ^többieket" mind i de :i többii'k „közül­' iLVi't. sem 'Simrl. (..Hak az iz. emléke vo't, hogv s/<t­.lte a lányi é« a I a'nv az. I ! BHHZonva leit. NI'IH indta hogyan, de az. övé lett. . Rnnyi emlék i­l ;- volt neki. i Aztán együtt « ml-l.-zult ti b-h-r páriiák kö­rött végsőket lehelő asszonv és a férfi. A liáxaaéle- i iiikró'l emlékeztek. Itt i- csau az. aas/.ou\nik volta., r oilöti emlékei A feriinal; elég volt egy-két emlék, t A lem JO leij voii. u;iis«o.i, i|;iir.au i;nsKO|t íjta, hogy a lányt, akit elvett, szerelte. Ks látszott íjta, hogy tudja, hogy a lányt esak li izzrivitték, ogv asszonva nem szert ti ót. Kgv eröazakoa eatfkot nem vett tőle. \*ig\á­>tt rá. Á|>olt», bugyolálta. Ks megbixott benne. Iröaeu, ajierelmeaen'. Nem kérdezöaködötl utai. tet­•i iránt, l'i-ilig kivánesi volt. Szerette volna nz. iszonyt inindennvé elkisérni: felt ;s, hogy az asz­tony talán megcsalja. I)c aa aaaxony nem s^ift soha >mmit, a lerli sem kérdezett soha . . . rem mii . . . (Vak i'n.szír esi;-zoit ki a száján egy kérdés, (eglítta az ussrony iinlléti az.t a kis medaiilont. I pgkértlexte : - Mi van benne? — Kgv arckép - felelte az asszonv. — Kinek a kepe ".' Az asszony vilrt. Allatán felelt. Kgy arckép. A zeit a a térti nem kérdezel t semmit. S most < tv-zcrie vaiami nagvon nagy vágv • liilt rá. Az. a sok kérdés, nz a sok el nem hang­it) két l.s, mind H torkát fojtogatta, nvomta es •ki heszéln'e kellett. Felnézelt. Az asszony gondolatai a férfiével rvfitl jutottak a! az elfojtott kérdésekig. S az, .-/otty i'i'i/.l", hogy még elóh.i egv irigy tusát kell egvivnia.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents