Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-11-05

XXXVIII. évfolyam. Pápa. 1911. november 5. 45. szám. PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több papai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. A szerkesztésért felelős laptulajdenea: GOLDBERG GYULA Kl<"flr.eté*ek és slrtsUst dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára : tgéun évro 11 kor., félévre (5 k., ncjryedévre I k NviU-tér Boronként 40 fillér. — lítryes szám ára liO fill. Igmándi Reggelizés előtt ííípohar Schmidbauer-i-l«Használata valódi aldas pyoiitorb-ijosnknak. s/rtkszonilasliaii szenvedőknek. Kapható Pápa és vidékén minden gyógyszertárban és jobb Tüszerüzletben. keserűvíz Az elrontott gyomtol "J :l ót salat; tijtscu re .din hn//a. Kis üveg 40

filier. Nagy üveg 60 flil. 53—100 Megjelenik minden vasárun,,. Szerkesztőség es kiadóhivatal

: Goldlieix fivv.la papírkereskedés. |.,Vtér ÍS-ifc Ilim Hirdetéseket eyvey.sé.r »,„,.„,1 ,,.|

Vf

.,

z „ kiadóhivatal! Dr. Antal Géza és a városok államsegélye. Soha sem szoktunk az eseményeknek elébe vágni, süt Ízléstelennek tartottunk minden olyan marasztalást, a melyet ugy előlegeztek valakinek anélkül, hogy az illető arra rászolgált volna. De az érdemek elismerésénél mindig az első sorban állottunk, akárkiről volt szó. Sajnos, azonban ezt a tárgyilagosságol uem mindenik sajtóról lehel elmondani, sőt városunkban éppen netn. mert itt még ÍI bosszú, az irigység sugalmaz egyes közit menyeket, rászolgált légyen arra az illető, vagy nem. Pedig nincs szebb dolog, mint igaznak és őszintének lenni ós mindenki érdemét elismerni. Az elism xés nyilvánítása még nern lömjónezés, hanem egv eikölcsi tartozásnak a lerovása, amellyi 1 azoknak szoktunk adózni, akik a köz érdekében eredményesen ós minden inagáuérdek nélkül nnink.'.lkodiak. Ezt Állapíthatjuk meg dr. Antal Gézáról, városunk orsz. képviselőjéről i:-, aki az elmúlt hetekben isméi igazolta azt a sokszor hangoztatott áliitásunkut, hogy u mai parlamentnek kevés olyan tagja van. aki annyit és olyan eredmó-] nyesen fáradozna a városok erdőkében, mint éppen ő. Mindenki tudja, hogy a magyar városok siralmas helyzetén a törvényhozás államsegély adással fog enyhíteni s az előző két esztendőben 2-2, a folyó évre pedig 8 milliót be is állitolt az állam költségvetésébe, amelyből már két milliót ki is utalványozott, a harmadik milliót pedig visszatartotta és osak a városi törvény elkészülte után kivánta kiutalni: Mindenesetre ez Is nagy érdeme az országgyűlés többségének, de leginkább a városok képviselőinek és ezek élén dr. Antal Qézának. Ks mégis a letört nagyságok uton-utfélen hirdetik, bogy képviselőink egyáltalán nem törődnek a városok ügyeivel. Ez netn igaz. Mert akik napilapokat olvasnak és azoknak politikai híreit is figyelemmel kisérik, észrevették, hogy képviselőink közönye amint azt a Városok Lappi is írja — esik rossz akarati; rá fogás. Most az érdeklődés egyre fokozódik, amit különösen Antal Géza Pápa város orsz. képviselője agilitásának kiiszönhetiin 1c •{fí'/^Ufr^

»Vitoaote ba]g i irja) TV. Antal (j'éza szívvel-lélekkel lelkesedik a városodért, minden kínálkozó alkalmit megragad, hogy képvi-, selőtársai körében minél löbbekf t megnyerjen a városok érdekeii.ek és -JZÓSZÓ-^ lóiul. Az ő kezdeményezésének tulajdonítható az a mozgalom is, ami az idei államsegélyből még hátralevő harmadik millió korona sürgős kiutalására vonatkozik. • Az ő inieiativájára ugyanis mult hú 24-én délben a képviselőház niinisterelnöki fogadótermében gróf Tisza István vezetésével küldöttség jelent meg grój Khuen-Héderváry Károly min islerelnöknél, akit mint belügyministert a küldöttség nevében gróf Tisza István arra kért, hogy a városok számára az 1011. évre előirányzott harmadik millió korona állami segélyt, tekintet nélkül a tervbe vett törvényjavaslatra, még ez évfolyamán utalványozhassa ki, miután bizonytalan, bogy .J parlament mikor foglalkozhátik ezzel a tervezetlel, a városok pedig igen reá vannak szorulva nz államsegélj re. Ond' Khuen-Héderváry Károly ministerelnök válaszában kijelentette, hogy a segélyösszeg felosztása! törvény utján ^akarja szabályozni, hogy ezáltal a helyes elosztást biztosítsa. Az erre vonatkozó törvényjavaslat most van eiókésíités ala't é-í'í.dán legközelebbi napokban már el is készül. Ebben a javaslatban azt tártja szem előtt, hogy a segély annak adassék, aki jobban rászorul. Amint a javaslat készen lesz, ezen az alipon kitánja a segélyt kiosztani, hogy a városok ne várjanak mindaddig, mij- a javaslat törvényerőre emelkedik, .v küldöttség köszönettel és megelégedéssel fogadta a ministerelnök válaszát. TÁRCA. — A (Pápai I. a |> i) k* eredeti t á r c A j a. — Irta Or. Gitpár Ferenc. (A népszerű írónak e hóban jelenik meg A feliéi •niher utja uimi uj munkája, aintdyhől az alábbi részi nekünk közlésre átengedte). Ma. amikor repülő emberekéi ina'r saját testi szemünkkel láttuk egys/cr-niiísszur több SKM'S inétet magasságban felettünk lebegni es amikor a kormányozható léghajókkal végrehajtott kísérletek mái abliu a Madínmi.a jutottak, bogy bizonyos összeg lefizetése ellenében a léggömb által felemelt „eoupée"ban egyazeire több utas repül egyik varosból an attól neliánv sza'z kilometerin ire eső másik városba akkor nem is tűnik olyan kivihetetlennek, illetve olyan „őrületesnek" nr. a gondolat, hogy az ember léghajóval kísértse meg az K-zaki Sark gközelitését. De másfél évtizeddel ezelötlt, amikor a léghajó kormányozhatósága még csak merész álom volt ennek a tervnek végrehajtása, a/ar annak a megkísérlése, Jmgy valaki léghajóvá! krrsrtfil repüljön az Kszaki Sark felett, bizony nenioeak vakmerő, hanem örnleleuen r.iere.-/. tett volt. Hiszen Harem, Pnrrv, Franklin, Pityer, Greely [és Nares terve is vakmerő volt, életet kockáztató, szenvedésekkel és nélkülözésekkel teljes vállalkozás; Nansen és Cagtn szánkirandulásui a Sark léié szintén elég tökélve a tiidományatoinj által előidézett i hősies elszántságnak. De repülve eljutni az évszázados problémának elérhetetlen színhelyére, ez már több a hősiességnél. Nos, ezt a tényt követte el Halómon August Andrée svéd mérnök, uz l

T

r 18!H>. esztendejében. lS'.lá fehruáriiia líl-án Andrée a stockholmi Tudományos Akadémia földrajzi osztályának ülésén I tartóit előadása alkalminál kinyilatkoztatta, hogy! I léghajón szándékozik felrepülni az Ksr.aki 8arkhoz. ] Andrée szavainak ekkor még olynn súlya volt aj svéd tudományos körükben, hogy meg sem ütköztek a kijelentésén, sőt Notdcnskjöld. az „északkeleti átjaió hőse" kijelentette, hogy Andrée tervét teljes erejéből támogatja. A svéd nemzet a legnagyobb rokonszenvvel fogadta a merész tervet és meg is kezdte erre a célra az adakozást. Maga a király, II. Osear, harmincezer koronát ajándékozott, egy másik tudománypártolósvé 1, báró Dioksoni. ugyanezt az összeget ajánlotta fel. Hasztalan tiltakozott a tulmerész terv ellen az 181).

r

>. évi nemzetközi földrajzi kongresszus Ijondnnbán és (treelv amerikai tábornok, ugyanaz, aki egykét évvel előbb Nansen kirándulása ellen is tiltakozott az egész emberiség nevében, most ;s óvta Audréet is meg a tudományos világot, de Andrée megmaradt a rve mellett, a svédek pedig adakoztak tovább. Andrée terve nem vo'.t egészen uj. Jóval előtte az amerikai Cheyne adott elő egy tervet u ucw-yorki Földrajzi Társaság előtt, amelyben azt magyarázta, hogy miként remélné léggömb segítségéve! elérni az Ksr.aki Sarkot. A »#rv azonban olyan kalandos volt és olyan kevés komoly alapot nyújtott, hogy nem is foglalkoztak vele. Ugyanígy járt uz amerikai SarkL'xpedieió másodparancsnokii, akinek terve szerint nemzetközi megegyezés alapján egyszerre éa u »yanegy időben a ' vidékhez köz-desö vidékekről több éggömb leone 'IboeaátaatkS. Sőt közvetlenül Aadrea slőtt két fr .1 •'. b'-saiujon és Hermite adott elö Közösen kidolgozott tervet a Sark elérésére léggömb tégelyével. A párisi Földrajzi társaság a/onban oly tevéssé vette í*._v •mbe a franciáa tervet, mint sz mierikaiak Ohei iuAndréet az i komolyan vette nz egész aidományos viliig. Andrée ugyanis ezt mondta: iiiutáu az eddigi kísérletek, hajóval vagv a hajók•ól elindult expedíciókkal elérni az Ksr.aki Sarkot, 11 iml kudarcot vallottak az K aki Sinkol p> ikvétlenül „egvv/.er már mégis fel kell fedezni," Minélfogva nem marad hátra más, mint léggömbön iljutni oda.