Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-02-05

XXXVIII. évfolyam. Pápa, 1911. február 5. 6. szám. PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának e3 több pápai s pápa-vidóki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Ooldtierg Uvula papirkereskedése. Kő-tér 'J.'l-ilc szám. Hirdetéseket egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal. Szerkesztő: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős Inptiilajdonos: GOLDBERG GYULA. Klőllzetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. , A lap ára: ejrész évre IS kor., félévre fi k„ negyedévre 3 k I Nyilt-tér soronként 40 fillér. — RkffW szám ára Í10 tilt Pápa Sümeg—Türjei vasút. Régóta nyugszik a Pápa—Sümeg Türjei vasul tervezete. A mull év tavaszán tárgyalta a Veszprém megyei törvényhatósági közgyűlés az engedményes kérvényét, melyben ezen vasútra a szokásos kilométernyi segélyt kérte. Hasonló kérvénnyel járult Pápa város is a megyei közgyűléshez; a felelet merev elutasítás volt. Mi pápaiak régen tudjuk és ismerjük veszprémi barátaink jóakaratát; édes szavakat bőven kapunk; de a tettek ennek ellenkezőjét bizonyítják. Nem ugy Veszprém városa. Kz ha vasutat kért. mindig kapott és nem is ('(MM) koronát kilométerenként, hanem ennek kétszeresét is. Pápa városának a szUkséges szubvencióért elkeseredetten kellett küzdenie. A Veszprém - győri és a Veszprém—dombóvári két vasút közel egy millió koronát kapott segélyként a megyétől és mint akkor a megyegyűlésen előadtam, hogy kár Győrbe vinni a vasutat, mert Veszprém városának nem lesz belőle haszna, hanem majd adózunk, ad majorem Jaurini glóriám; azaz Győr városa nagyobb dicsőségére: inert Győri főképp ezen vasút emelte. mert megkapta ezáltal majdnem az egész Bakonyt vevőnek és eladónak, holott az előtt Veszprémbe gravitált a Bakony nagy része. Kiváló veszprémiek mondták nekem, hogy a győri vasút nemcsak nem használt, de ártott Veszprémnek. A balatoni vasút, mely Veszprém városon kivül alig 1-ií falunak volt érdekében, kapott rövidsége dacára 190.000 korona megyei szubvenciót, tehát sokkal többet, mint amennyi dukálna; pedig akkor is üres volt a megye kaszszája. még sem mondták neki: nincs pénz. mint nekünk pápaiaknak. Látni ebből, hogy kétféléké)) mérnek Veszprémnek és Pápának: annak dacára, hogy mi adókkal agyongyötört pápaiak legtöbbet fizetünk a (Megyének Veszprém városának 5 felé van vasútja: egy nyugatnak, egy északnak, eg3

T keletnek és kettő délnek. Pápa városának dél felé egy vasulja sincsen, pedig épp erre a vasútra nagy szükségünk vau a város fejlődé

1

*': szempontjából. Azon - kudarc, melyet mi 40 év előtt szenvedtünk, a közeli Celldömölknek nagy csomóponttá történt átalakításával, még legcsekélyebb mértékben sincs jóvá i téve; csak a Pápa sümegi vasút, kiépítése által sikerülne ez legalább kis mértékben. Ugy hisszük, hogy a megyének még ismételt elutasítása sem fogja ezen vasúti tervezetet végkép eltemetni, mert Pápa városának jövő fejlődése érdekében okvetlen szüksége van ezen vasútra. Van ezen vasútnak egy veszélyes ellensége; ez a dr. Porkoláb és Hoffmannak engedélyezett Kapuvár devecseri vasút. Ez Vinárnál keresztezné a mi vasutunkat és ha ez kiépíttetnék, az egész Marcalvidéket és az ettől északra fekvő, a Rábáig terjedő területet, amely eddig legnagyobbrészt Pápán vásárolt, elvinné máshova. Ezen engedményesek azért kerülik el Pápát, inert Vinárról közelebbről érik Devecsert és mert ezért irány mellett oly gazdag községek lesznek érintve, mint a két Szalók, Csögle, Adorján, Pirit, melyek mindannyian nagy mennyiségű törzsrészvényeket jegyeztek, hogy kapjanak vasutat. Városunkra nézve igen nagy előny volna, ha ezen vasút a mienkkel fuzionálna; ha ezen vasul Hőgvészről Acsádon át Pápán lenne, keresztülvezetve. A Marcalvidék óhaját pedig egy .vlásony bobai szárnyvonal igen jól kreféglteüé. Ha ez sikerülne, akkor örökre megnyerné városunk vevőknek az alsó Marcal és a Rábavidék egy részét. Nagy hibája a mi sümegi vasutunknak, hogy mindenáron Devecsernek akarjuk vinni, holott városunkra nézve sokkal előnyösebb, ha Vásárhelyt választjuk metsző pontnak. A vasút kiépítése TÄRCA. DALOK. I. Repül a hir, repül az álom, Repül a vadlúd . . . Téli tájon Itt sir - megy is már hűtlenül. Repül a lud, minden repül. Repül s szivembe' — sirva látom — Mégis csak ott a régi álom. Dicsőség ? — Mámor. — Elrepül. — Itt sir, megy is már — hűtlenül. II. Vadludaim, csak szálljatok, Nádast, vizet találjatok. Megyek ám én is nemsokára Egy déli tájra. Hanem ott majd ne sírjatok, Házunk lelett megálljatok. Ha én nagyon —, ök is szeretnek, Pihenjetek meg. ... A könnyet majd én sirom el btolsó könnyem dallom el. Az a könny már egyetlen álmaim — Dalomnak szántam. III. Köd, szürke, fojtó, vad világ, Ráül a tájra s a szivemre. Dalolni? — Semmi-semmi kedve. Ki hallgat itt melódiát? Egy darab éltet adjatok! Megöl a szürke, vad világ, Megöl, — szivem verésén érzem. Pedig — egy hang mit adna nékem! . . . Csak annyi, hogy — dalolj tovább! . . . Nekem sziveket adjatok! Kis Géza. JClráklyafr.^— A „T A p a i Lipo k" eredeti tárcája. — Irta : Verbói 8z. Lá'zló. Olyan volt harmatos arca, mint a nyiladozó virág, szegény volt. mint a levél nélküli fa, de szép, mint a rózsaszín virágokkal terhes zöidelő fa. Ott élt Indiában a nagy szent földön, az örök titkol; földjén. Sötétszinti pálmafáé idd illatos tövében lakott szegényes gunyhőhan beteg anyjával, ki a betegségtől olyan volt, mint az elszáradt, elsenvedt sudár pálmafa. Rongyok, piszkos, ragadós ruhafosz1 lánvok födték a leány jószagu, nappiritotta bírna testét. Szerette anyját, mindent megtett érte. Elbolvont'ott az erdőben hosszú ideig, hogy anyjának iiditő nedves gyümölcsöt szedjen. Mikor az erdőben bolyongott, olyan volt. nint a liim tigris, izmosan karesu s villogó stemü. szép formás lábát föltépte a durva sáros föld, de az annál szebb volt, mert vértől piroslott. A tigris báránnyá változott, mikor anyja elé tette n nedves gyümölcsöt, a vad szilajság elveszett feketén villogó szemeiből és eiry kérlelő ártatlan szem nézett, a fonnyadt öreg asszonyra. Ez az erőtől duzzadó leány nem ismerte a vértől duzzadó szív szerelmét, csak a szeretetet anyjával szemben. Elhagyott volt és vad, mint a párjavesztett oroszlán, ártatlan, mint a vad nefelejcs, mely a kanyargó viz partján nő a káka között. Szépsége legszebb volt a világon, olyan volt, hogy aki ránézett, nem dta róla levenni a szemét, megbűvölte azt a leány a. 'ánnk mélységes tisztasága, szemének olthatatlan tüze, testének szabályos vékonysága. Hazament a rozoga gunyhóba. Anyját kínálgatja az édes gyümölccsel, nem kell neki, nem kívánja az ételt beteges végignvn'ott teste. Szomorú a leány, elmélázó szemekkel t>z, biztatja, hogy egyék, de hasztalan minden. Kiült a leány a guuvhő elé, a szeme belevész a süni rengetegbe, a rongvos ruhája lelóg izmos vállairól és a nap sugaraiban Reggelizés előtt félpohár Schmidhauer-féle Használata valódi aldas Gyomorbajosoknak, szekszorulásban szenvedőknek. Kapható Pápa és vidékén minden gyógyszertárban és jobb tüszerüzletben. keserűvíz Azelrontott trjomrol '2-3óra alatt teljesen retnllM'hoz/a. Kis üveg 40 fillér. Nagy üveg 60 fil|. 1G—100.