Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911
1911-07-16
29. szám. PÁPAI LAPOK Pápa varos hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztősé* és kiadóhivatal: Goldlierg Gyula papirkereskedése, KS-tér 2J-ik szám. Hirdetéseket egyezség szerint felvesz n kiadóhivatal. Szorkesztfi: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős laptulajdenoa: GOLDBERO GYULA. Klőflzetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalából küldendők. A lap ára : egész évre 19 kor., félévre G k., negyedévre 3 k Nyilt-tór soronként 40 lillér. — Kgyes szám ára 110 üli. Budapesti mintára. Mindenkor örömmel emlékeztünk meg egy olyan haladásról, egy olyan modern célszerűségit')], mely Pápának kisvárosi jellegét nagyvárosiassá iparkodott átformálni. Sajnos, moNt egy olyan eseményről kell megemlékeznünk, mely nagy városi jelleget visel ugyan magán, de koránt sem megnyugtató jelenség. Minden újságot olvasó ember tudja, hogy pl. Budapesten nemrég a háztulajdonosok oly aránytalanul felemelték a lakások árát. hogy a lakosság emiatt nem egy bérkaszárnyát bojkott alá vett. Ezek között a háziurak között akadtak olyanok, akik csupán kapzsiságból, gyors meggazdagodási vágyból 30—40 %-kaI stájgeroltak és voltak olyanok, a kik, hogy nagyúri passziójukat tovább folytathassák, a két kezük munkájából élő partájokon akarták behozni azt a különbözetet, amit könnyelmii mulatságokra elverlek, eltékozoltak. Természetes, hogy ezek az ötletszerű és rettenetesen magas lakbéremelések, a mit egyszerűen „lakbér uzsorának" szoktunk nevezni, a lakók körében érthető elkeséiedést és felháborodást szültek. Hőt annyira elfajultak, hogy Budapest székesfőváros tanácsa bérházak építésére határozta el magát s ezzel a lelketlen lakbéruzsora tovább terjedését némileg és legalább egy kis időre meg is akadályozta. Mert inig a spekuláns pesti háziúr 500 koronát fizettetett egy egyszobás lakásért, amelyhez a lakónak csak egy kis konyhája volt. addig a főváros egy egyszoba. (konyha, előszoba és egyéb mellékhelyiségekből álló lakást 350, mondd és olvasd: ;J50 koronáért bocsát a lakók rendelkezésére, a kétszobásokért pedig, amelyekhez még modern fürdőszoba és külön kloset is tartozik, 600 koronát fizettet. A lakbéruzsora tehát már a fővárosban is szünetel, a vidékre pedig — hála a gondviselésnek — egyáltalában nem hatolt ki. Annál nagyobb elképpedéssel vettünk tudomást arról a rettenetes lakbéremelésről, mellyel az Esterházy-uradalom jelenlegi gondnoka, gróf Weuckheim I lenes ur őméltósága az uradalomnak mintegy ötven bérlőjét sújtotta. Nem tagadjuk, sói hangoztatjuk, hogy amily arányban valamely város fejlődik, ép oly arányban emelkednek a közterhek is, tehát ezen aránynak megfelelőleg jogos és méltányos a lakbérek felemelése is. Itt azonban nem a megnövekedőt! közterhek viseléséről van szó, a lakbérek mégis olyan magasak, oly elszotnoritóan nagy százalékkal emeltettek, hogy háziúr is meg lenne 'bármelyik pesti vele elégedve. De ki merné összehasonlítani Pápát ; Budapesttel, ahol a munkának is nagyobb ára van és mindenféle jövetlelem fokoIzottabb, mint vidéken ? Talán csak egyedül Wenkheim Dénes gróf ur, aki ezt a rettenetes lakbéremelést .budapesti | mintára" keresztül vitte. Mert nem merIjük hinni, annál kevésbbé állítani, hogy ez a mi grófunknak, Esterházy Pál grófnak a munkája volna, annál kevésbbé, mert aki a mi tengődő helyi viszonyainkat ismeri, az még álmában sem mer gondolni .'{0-40 %~oa lakbéremelésekre. E sorok írója fölkereste az uradalomnak néhány bérlőjét s a rendelkezésére bocsátott adatokból megtudta, hogy a székesfőváros bérházaiban olcsóbbak a kétszobás lakások, mint a pápaiak. Íme néhány adat: aki eddig 14 IS koronát fizejtett, annak a lakbérét 2200-ra emelték, [aki 1070-at fizetett, azét l.'550-ra és igv tovább 1900-ról 2300-ra, 1840-ről 228Óra, 873-ról 1800-ra, 2684-ről .'1420-ra, 12899-ről 3960-ra, 2263-ról 3000-re, 412lr.il 700-ra. 520-ról B20-ra stb. stb. Ez utóbbi az egyetlen lakás, mely csak 100 koronával lett emelve, de még igy is drágább 20 koronával, mint a főváros kezelésében egy hasonló nagyságú bpesti lakás. Viszont, az igazság kedvéért azt is be kell vallanunk, hogy vannak olyan TÄRCÄ. Emlékbeszéd egy sírnál. Hammer Elemér sírjánál. (A vele érettségit tett ifjak fiz éves találkozója alkalma. v.o. 1911 július hó 2-án elmondta égh János adorjánházai ref. lelkész.) Bocsásd meg, szeretett barátunk, hogy nyugalmadat megzavarjuk, de kényszerít liennünket erre a szeretet, mely meggyújtatja velünk az emlékezet fáklyáját, hogy vessen lobbot -ittól a kegyelet oltárán va'ó áldozat. — Itt ink nyugvó agyad körül, akik veled együtt ját*, J.. • át a gyermeki évek vidám, gondtalan, sokszor j jkos játékait, veled együtt gyűjtögettük — mint i kis méhecske az édes mézet a természet ' u — a tudásnak életre képesítő kincsét az édes !r mater keheién; akik veled együtt léptünk ki ai. nagy színpadra, hol az életnek an . ssitijátékái j. tik, melyben gyönyörködünk, sirunk s nevelünk és egyúttal gyönyörködtetünk, könnyekre vagy kacajra fakasztunk másokat. — Játszottunk már vslamenynyien; egyikünk tragédiát, másiktn. komédiái, némelyikünk tragikomédiát Klj.Uszotlunk egy felvonást, mely egy éviizedig tartott s most egy kis pihenőre összejöttünk, — mi, a szereplők hogy elmondjuk egymásnak: mi volt a szerepünk, hogvan játszottuk meg, mi volt érte a jutalom*.' Összejöttünk, hogy a szeretet csókjával üdvözöljük egymást s levetve az élet küzdelmeinek színpadi ruháját, visszsálinodpik a boldog időt, mikor még a szivünk, a lelkünk oly ermészetes, tiszta, deiült, vidám voll, mint a tavaszi ég szelíden kéklő boltozata. A te s. unodra is hoztuk a baráti szeretet csókját é íjsi.ink, hogy által adjuk azt, — de nem ta.aliunk az. : ! iknek a helyén. — Te már a tragédia első fel vonásában elestél; szomorúan, megdöbbentően, fajdalmát okozva, sziveket vérezve, könnyeket lukasztva estei el. — Mikor a szived összetöri, mik,,. , lelked a kétségbeesés örvényében hánykolódott, — nem birva tovább az önmagáddal vulő küzdést, nem tudva tovább hordozni a fájdalmat, a lelki szenvedést, -- magad kerested meg a nyugalmat. Itt, a nyugalom helyén talalti.uk fél, hogy az üdvözlet csókja helyett a kegyelet könnyeit adjuk át sírodnak, hogy lágyítsák azok a föld kemény göröngyeit puha párnává, melegítsék n sir hidegségéi kellemes langyossá s tegyék nyugalmadat édessé, boldoggá. Mosolygó égl> 'torát, deiüs nap, verőfény HZ cg . órában s a i. San mar sötét fellegek, háborgó vihar, hulló ne nykövek és a rázkódtató dörgések ég, főid egybeszakadásával fenyegetnek. — Ilyen az emberi lélek ! — Kinek volt közülünk vidámabb, pajzánabb kedélye, mint neked; melyikünk' ntk arcán csillant fel annyi nevető kedv, mely másokat is, minket <* annyiszor kacagásra ragadott, mint a tiéden, édes, jő barátunk!? És inie, mégis ! téged ért hirtelen a szomorú végzet, téged rohantak meg azok a viharok, melyek az emberi élet törékeny csónakját az önként keresett halál Scvllája és az erőszakos összezuzódás Charyhdise közé sodorják. Te az előbbit választottad s a további harc, küzdés, szenvedés viharától igy menekült meij. Te már pihensz, — óh, de a te pihenésed azoknak szivében, akikhez legközelebb valál — az édes anyának, a szerető testvéreknek szivében — az ürüm és boldogság helyéu gyászt, keserűséget, lelkükben a bizonytalnnság, a tépelődés kínzó kérdéseit okozza és a mi kehlünkben is, akik a viszontlátás, a találkozás édes reménységeivel gyülekeztünk össze — a méltó megdöbbenés, az őszinte, igaz részvét és sajnálat fájó, szomorú érzéseit idézze elő. Én azonban, ki nagyon közelről ismertein szerető szivedet, lelkedet, azt hiszem, hogy a menekü1 lés pillanatában nz fájt tenéked legjobban, hogy fajdalmát okozol azoknak, akiket szeretsz és akik szeretnek. Ugy érzem, azért szellemed itt jár, felosókolgatni az éretted hulló könnyeket, kötözgetni az tititunad vérző szivek fájó sebeit, kérni tőlük a bocsánatot az okozott gyászért, kinzó veszteségért. Tudom, meg is kapod azt, hiszen a soha el nem Reggelizés előtt félpo \r Schmidhauer-féle Használata valódi alrjas gyomorbajosoknak, szekszoi lilásban szenvedőknek Igmándi keserűvíz Az cl ront ott gyomrot S-l óra alatt teljesen rendin hozza. Kis üveg 40 filier. Nagy üveg 60 fill. Kapható Pápa és vidékén minden gyógyszertárban és jobb Tüszeriizletben. 38—100