Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911
1911-06-25
XXXVIII. évfolyam. Pápa, 1911. június 25. 26. szára. PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-7idéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden v a S á r n a p. SzerkeaztöséR és kiadóhivatal : Goldlier(f (Jjt.la papirkereskedese, Kö-tér L'.'t-ik szám. Hirdetéseket egyezség szerint felvesz n kiadóhivatal. Szerkesztő: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért feleid iaptulajdonoa: GOLDBERG GYULA. Kifizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évre 1'-' kor. félévre fi k., nejjjcdévre .'! Ic Nyilt-tér soiónként 40 fillér. — l'-lf.ves szám ára .'10 fill. Lesz-e sümegi vasút? Nemrég hirt adtunk arról, hogy a minisztérium jóváhagyta Pápa város képviselőtestületének azt a határozatát, mellyel a Pápa -Deveoser— Sünie^i vasútra 10O ezer korona hozzájárulást szavazott meg. Amily megnyugvással vettük tudomásul a kormánynak ezt az intézkedését, épp oly meglepetéssel olvassuk, hogy a kereskedelmi kormány sok helyiérdekű vasul engedményesétől a koncesszió meghosszabbítását megvonta. Ez a csapás érte min! a Sümeg és Vidékében olvassuk •— a sünien' esabrendek -devecseri vasul engedményeseit is. akiktől a kereskedelmi miniszter a koncesszió meghosszabbítását azzal a rövid indokolással vonta meg. hogy „a kérdéses vasút a befektetett lőke kamatait sem hozza meg." A sümegiek vasutügyét még a nemrég elhalt flieronymi keresk. miniszter intézte el ilyen szomorúan s a miniszternek ezt a bizonyára közvetlen tapasztalatokra alapított indokolását Posgay Andor a S. és V. ben forgalmi adatok közlésével igyekszik megcáfolni. Most azonban Hierouyini halála után - a sümegiek ismét lábraálltak S mint halljuk azon meggyőződésben vannak, hogy a szakminiszter változásával a vasút kiépitése ellen elhangzott vélemények nagyban megváltoztak, illetve enyhültek. Erre való tekintettel sürgős mozgalmat! kivannak indítani, hogy vasuljuk, a sümeg - csabrendek—devecseri vasút engedménye ismét megujittassék, inert — ugv mondják i Ks ez az. amitől a sümegiek leginkább félnek. Szerk.) ha Tapolca a devecser pápai vonal létesítésével megelőzi őket, akkor Sümegnek és vidékének ta'áu soha sem lesz, vasútja (!) Mi meg vagyunk róla győződve, hogy a boldogult kereskedelmi miniszter a sümeg csabrendek devecseri vasút rentabilitásáról alaposan meggyőződött, mielőtt a koncesszió meghosszabbításai a fenti indokok alapján megvonta volna. A miniszternek ezl az állítását éppen a sümeg csabrendek devecseri vasútra vonatkozólag felhozott forgalmi adatközléssel leheteti megdönteni, mert azok általában az összes helyiérdekű vasutakra vonatkoznak. Mar pedig azt a legnagyobb jóindulattal sem lehet állítani, hogy azokat a kedvező forgalmi eredményeket a rövid távolságú vasutvonalak eredményezték volna, mint a milyen a reménybeli sümeg csabrendek - devecseri vasút is. A kis távolságú h. é. vasutak üz-i leiévei kevés kivétellel vagy egyáltalán! nem hozYiak hasznot, vagy pedig deficittel zárulnak. S ezeket a forgalmi veszteségeket a hosszabb vasutak élénkebb üzletmenete pótolja, bár ezek között is nagyon sok van olyan, amely a befektetett tőke kamatait tényleg nem hozza meg. A sümeg csabrendek - devecseri vasútvonallal szemben a pápa -devecser - sümeg—tapolcai vasút előnyeit nem szükséges vitatni. Minden hozzáértő ember — még az is, aki csak egy kissé is érdeklődött az ügy iránt és számítani tud, — tutija, hogy ez az utóbbi vasútvonal egy nagy, két vármegyére kiterjedő vidék kereskedelmét és személyforgalmát bonyolítaná le gyorsabban és kevesebb költséggel, mint a jelenlegi és a mindenáron megépíteni szándékolt sümeg csabrendek - devecseri vonal. Nem is hisszük, hogy a sümegiek a pápa —devecseri sümegi vasút rovására akarnák az ő általuk tervezett vasútvonalat kiépíteni — bár az aggodalom, amelyet hangoztatnak, erre hagy következtetni — mert hiszen a Pápáról tervezett vasútvonalban benne fekszik az a vidék is, amelyen át ők az általuk tervezett vasutat akarják vezetni. Inkább hisszük azt, hogy a sümeg - csabrendek—devecseri vasutat arra az e ;etre akarják maguknak biztosítani, ha a pápa—sümegi vasút nem volna TÄRCÄ, Hir a Tisza mellől. Messze innen, lent a délen, A kanyargó Tisza mellett Temettek egy szegény embert Ahogy illett, ahogy kellett. Szem siratta, szív sajnálta. Gyászba volt a falu népe, Ahány tüszál, annyi köny folyt A koporsó fedelére. Csak a harang uei.i kondult meg, Szívtelen volt, mint a papja, Imát ugyan mondott i'rte, De azt is rövidre szabta. A jámbor nép találgatja: Talau nagy bűnt követett el, Hogy nem szólt, bár a harangért Megfizetett becsülettel S csak a szegény Mihály András Tudja, mit. gondolt a papja: „Fizetett.-jó. A harangszót Szegény ördög tlgvse hallja." Molnár Kálmán. — A .1* A p .-> i I. H |i o k" e r e il e t i '>!'<• A j a. — Irta : Kellenffy Béla. A képviselőház ép a választásuk igazolásával foglalkozott. Ksry vagyonos fiatal honatyu, ki esak nem régen házasodott meg, egy reggel azt olvasta valamelyik újságban, hogy botrány lenne, ha az ő választását igazolnák, mert ő valamikor gyanúi dologba volt keveredve es 100(100 koronát uvert ennek a piszi; >s históriának a révén. Holott ez nem voll igaz! A szőbanforgó gvanns dologból ugyan pör is támadt, két-három uri tolvajt elitéltek, de a képviselőnek az urakkal sohasem volt semmi hivatalos érintkezése s kezet legfeljebb a klubban szorított veink, itt pedig becsületes embernek kell tartani minden tagot. A vád tehát alaptalan volt. A képviselőház sem vette számba, de mivel o képviselő a többséghez tartozott, az újságolvasók s a közönség előtt olyan sziliben tűnt fel, mintha kedveztek volna nekik. A kis újságok minduntalan célozgattak a szeuvnyes históriára és burkoltan kiirték, hogy a kormánypárti Köbért Hela . . . komisz fráter. Kóhert bátor ember volt. Mindjárt oz első támadáskol szamot vetett magával, hogy mitévő legyen. A rágalom ellen esak kétféleképpen lehet küz| den:. Vagy szembe kell vele szállani, kikutatva a rágalmazót, ki legtöbbször puszta viszhang, aztán kérdőre venni a pl tyka terjesztőjét, végére járni, honmin ereilt a hir, majd a kellő bizonyság '•( 1 felfegyverkezve közzé tenni az egész dolgot s a nyilvánosságra hozni. V T agy a becsület, a lelkiismeret s a ' •"•/tisztelet erejével megvetni n rágalmat, hallgatni és megvárni az időt, inig az igazság kiderül. Róbert végiggondolta magában, ilogy voltaképpen micsoda dolgai is voltak neki az elitéit szélhámosokkal. Sz< • >hb ismeretségben csak az egyikkel volt, emléke minden srérn, amit az emberrel váltolt és nem idott semmit fölfedezni, nini vádakra adhatna okot Minek szállna hát pörbe a gyűlölet, a roessh -remüség, a pártszenvedély kívánságával ? A rágalom •— o >'ta magában a képviselő — vele jír a kö/.ptdyi.'ii dudással. Mar az első lépéstől lógva kisér. Hát majd mikor miniszter leszek ! Akkor következik csak a cifrája, most pedig jó mindenre elkészülnöm, fin magam előtt bizonvitom be, hogy er s karakter vngvoi, ha hallgatok. E/ '-ihatározás után tárnicsot kért rokonaitól és barátaitól, mint az. ember mindig dicsekedni 'szokta, mikor valamit eltökélt. Reggelizés előtt félpohár Schmidhauer-féle Használata valódi aldas gyomorbajosoknak szek8zorulásban szenvedőknek. Kapható LlFcápsi ós vidékén minden gyógyszertárban és jobb Tüszerüzletben. keserűvíz Az elrontott gyomról í-l óra alatt teljesen reiidbchnzza. Kis üveg 40filter. Nagy üveg 60 fill. SS— 100 Igmandi
