Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-06-11

XXXVIII. évfolyam. Pápa. 1911. június 11. 24. szám. PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai a pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : üoldberg Oyula papirkareikedéae, Kő-tér L'ü-ik szám. Hirdetésüket egyezség; szerint felvesz a kiadóhivatal. Szerkesztő. MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős laptidajdonos: GOLDBERG GYULA. Klőlizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. lap ára : egész, évre, 12 kor., félévre 0 k., negyedévre 3 k yilt-tér soronként 40 fillér. — Egyea szám ára HU tili. Mely részen van az igazság? Két héttel ezelőtti számunkban már behatóan foglalkoztunk a jéggyár és a létesítendő közvágóhíd építése és beren­dezéséről szóló költségvetéssel. Akkori cikkünkben azonban a vágóhidról csak említést tehettünk, mert a két intézmény anyaga sokkal nagyobb, mint azt lapunk terjedelme megbírná. Leközöltük a jéggyár berendezésére vonatkozólag Kiuszky veszprémi iparfelügyelő által adott szakvéleményt, melyben ki volt mutatva, hogy a város a jéggyár beren­dezését 12 ezer koronával drágábban szerezte be. mint amennyiért az besze­rezhető lett volna. I)e leközöltük a vá­rosi mérnöknek erre a szakvéleményre adott jelentését is. Most tehát a közvágóhíd költségve­tésének ismertetésére került a sor, mely a veszprémi m. kir. államépitészeti hi­vatal és a veszprémi kir. iparfelüiíyvlő által szintén felülvizsgáltatott. Az államépitészeti hivatal vezetőjé­nek, Molterer János főmérnöknek a szak­véleményét nem közöljük le egész ter­jedelmében, mert arra megfelelő hellyel nem rendelkezünk, hanem kivesszük be­lőle a főbb tételeket, illetve csak a vég­eredmény összefoglalását. A közvágóhíd építési összegét a városi mérnök 144.Ö99 K öö fillérben irányozta elő, amihez ínég előre nem | látott kiadások címén 7229 K 97 fillér vétetett hozzá s igy a vágóhíd épületei­nek költsége a városi mérnök számítása szerint 151.829 K 52 fillért tesz ki. Ez­zel szemben az államépitészeti hivatal kimutatja, hogy az építkezésnél .'50.117 K 4ö fillér megtakarítható lett volna, mert a tervek szerinti építkezés költ­sége helyes számítás mellett 115.712 K 6 fillérnél többre nem tehető. A gépi berendezésnél az iparfel­ügyelő sorra veszi valamennyi gépbe­rendezést és egyenként kimutatja az ára­kat, melyért azok beszerezhetők. Végül az egyes tételeket összegezve kimutatja, hogv a vágóhíd berendezése, a városi mérnök által előirányzott 115.000 koro­nával szemben 107.000 koronáért, tehát 8000 koronával olcsóbban szerezhető be, mint az a városi mérnök által ké­szített előirányzati költségvetésben fel­véve V;iU. --——ÍJe* Ezekre a hivatalos szakvélemé­nyekre, de különösen a vágóhídi épít­kezésre vonatkozólag a városi mérnök szintén megtette a magi jelentését, me­lyet minden kommentár nélkül az aláb­biakban közlünk: A veszprémi in. k. áll.-építészeti hivatal főnöke részéről teljesített felülvizsgálatra vonatkozólag — melyet a vágóhídi költségvetésen megejtett — né­hány szónyi megjegyzést óhajtok tenni. 1., Molterer főmérnök ur igen helyesen az 1906 és 1910 évi költségvetések össz.ehasonhtásá­| nál arra az alapra helyezkedett, hogy hány n.-'-t építettünk volna be 1906-ban és hány m'-'-t 1'JlU-hen js miután igy megállapítja az egységárakut (általános­ságban' iiij-ként — kimutatja, hogy az litlü-iköltség­vclés oaak látszólag drágább — mert a hűtők szige­telése és keramit és műkő burkolat az 1906. évj költségvetésben elő sem fordult. ítt megjegyzem, hogy ezt azon szomorú tapasztalat alapján vettem fel, melyet a győri vágóhídon ezek hiánya okozott. Most már utólag — tetemesen nagyobb költséggel Ott is pótolták ezeket. 2. Molterer főmérnök ur az, építési összeg csökkenése érdekében gyengébb, illetve olcsóbb ala­pokat vesz fel. Bár az inteutio helyes — szerintem épen az alapozásnál — nem szabad takarékoskodni, épen azért, hogy pótmunka e ! ő ne állhasson. Ezért vettem lei az absolut biztos beton-ala­pozást. E/cn állításom helyességet igazolja a már fennálló jéggyári épület. Sőt épen az áll. építészeti hivatal által tervezett óvodánál is kénytelenek vol­tunk a felvett terméskőalapozás helyett beton ala­| pokat készíteni — nincsen is egyetlen repedés sem I a falakon. 3. E'ejtendőnek véli az orvosi tiszti és kezelő­személyzet részére épi'.eudö és részben átalakítandó lakások elkészítését. Erre nézve teljes megegyezés­ben vagyok Molterer főmérnök úrral — de csak az orvos lakását illetőleg. Elleniem a felügvelőuek és gépésznek feltétlenül a telepen kell lakniok — és ezeknek nem is építenénk, hanem csati átalakí­tanánk a meglevő épületet szerintem 74."á) kor. szerinte (I4Ó0 korona, tehát mintegy 7000 korona költséggel. Ennek kamata mintegy .'JTU korona. Ezen összegért pétiig két lakást adui a telepeu kivűl nem lehet azért, mert ennyi pénzért 2 kétszobás lakást nem kapni. Ez tehát gazdaságossági szempontból keresztül viendő. TÁR CA. "ba/bst. — A „I* Apai I. a p o k' r e r c 'I e I i t á r o A j a. — Irta : Goda Géza. Kia szalon egy va'rowligf-ri villa földszintjén. A nyitótt altiakon forró nyáresti levegő árad lie. -Minden három-négy perében hallatszik a villanios­koesi esengetyüje. A távolból zsibongó hangok szű­rödnek a levegőben. Odabent egy zöld ernyővel le­takart villamos lámpa félig világítja meg a falon liiggő Krisztus képét, m»lynek hallgató, nagy kék szemei látszanak. Csend. A hintaszékben egy hő­tehérarou fiatal asszony ül. keze az ölébe hanyat­lott. Vele szemben egy férfi. Az asszony: ifárndtaiij Aki szeret, hisz. A férfi: Tudom. Ez az a nagy frázis, mellyel maguk, asszonyok, oly sok érvet agyonütöttek mar I mellyel az állhatatlanságnkat bizonyították. Az asszony : Azt hiszem, kedvesem, hogy rossz szót használt. Hűtlenséget akart t idani. A férfi: Azt. Az asszony: (bánatosan) Megint *érl, megér­demlem. Az olyan asszony, akinek múltja van, nem számithat az önök hitére. Ahoz, hogy múltja legyen az embernek, férfinak kell lennie. Az asszonynak nem lehet múltja és ha mégis van, nem hiszi senki, hogy tiszta a jelene. A férfi : Ne oiyan elvontan, Elza. Néha ugy tetszik, hogy maga nem önmagából beszél, hanem valami nagy könyvből, melyben elméletek vannak az asszonyhűségről, a szerelemről, a múltról, jövő­ről, térről és időről. Maradjon csak a dolognál. Az asszony: Ha ugy tetszik. A férfi: Nem bizalmatlanság, édes Elza, csak szerelem. Bocsásson meg, de . . . Az. asszony: Gyaimsit? No jó! Van oka rá. A férjem eltaszított magától. Mikor hozzámeutem, gyermek voltam még, lti éves. Csacsi. Igazán mon­dom magának, hogv még az esküvöm előtti éjsza­kán is arról gondolkoztam, liogy ezentúl én paran­csolok a cselédnek és azt főzetek, ami nekem tet­szik. A férfi: (mosolyogva) Hitet tenne rá, hogy másra nem gondolt? Az. asszony: Azt hiszem, másra is. Igen. Nem vagyok hipokrita és ugy mondom, ahogy volt. Va­lami sejielemszerü gondolatok zsongtak bennem ar­ról, hogv mi a szerelem és hogy mi a gyönyör, de fődolog nem ez volt. Hitemre mondom, hogy a cselédek volt a fődolog. A férfi : De azóta. Istenem, azóta magából asszony lett, sőt több: elvált asszony. Az asszony : Köszönöm. A férfi : Igen, lássa, én azt hiszem, hogy mi­kor egy asszony elvált asszonnyá Írsz, több, mint egy egyszerű, hiítlcu asszony, akinek nincs bátor­sága, hogy elváljék az urától, vagy elég könnyel­műsége, hogy sikeresen titkolja bűneit. Az asszony: Most azt bisat, védelmez, pedig ócsárol. Azt gondolja, hogy valami nagy férfias erő, nyiltszivüség, bátorság, hősiesség van az olyan asz­szonyban, mint én vagyok. Téved. En is polgári erényekben nevelődtem. Egyszerű, hétköznapi erköl­csökre tanított az anyám. A férfi: S ezért nem. Az asszonv: S ezért nem leszek a magáé. A férfi: Ed es Elza. Az asszony hátrahajlik a székben és csende­sen himbálja magát, aztán egv petéig csend van, mialatt a férfi feláll és a hintaszék mögé lépve, egyet lendít rajta. Az asszony: Nem. A férfi : Edes. Az asszony: icseudcseu, hosszú szüneteket tartva) Nem . . . nem . . . A férfi: Szeretem. Az asszony: (hátrafordítja a fejét, aztán meg­simítja a férfi keiét) Eu is. A férfi: Nagyon szeretlek, Elza, la tudnád, milyen nagyon, de őrültség . . . hihetetlen őrültség. Az asszony: (feláll s az ablakhoz siet) Ne bánts. Reggelizés előtt félpohár Schmidhauer-féle Használata valódi aldas gyomorbajosoknak, szekszorulásban szenvedőknek. Kapható Pápa és Igmandi keserűvíz Az el ront olt gyom­rot 2*1 ora alatt tel­jesen rendűt hozza. Kis üveg d0 filier. Nagy üveg 60 fül. vidékén minden gyógyszertárban és jobb füszerüzietben. 33-100

Next

/
Thumbnails
Contents