Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-06-11

1911. június 11. 4. Molterer főmérnök ur lecsökkenti sok he­•yütt • költségvetésben kitüntetett és előirt egység­árukat, hogy a megszavazandó összeg 115 712 ko­rona Uti fillér legyen csak a már befektetett és telje­sített, de még ki nem fizetett összegeken kivül. Mint már emiitettem az inteiitio helyes. De hisz az arak magassága, vagy alacsonysága nem az elő'­irányzattól, hanem a pályázaton résztvevő* vállal­kozóktól függ s a tanács úgyis feltétlenül a legol­csóbbnak iteli oda a munkát. Ezen árlecsókkentés tehát még nem jelent megtakarítást. 5. Csak arra kérem a városi tanácsot, hogy adja ki a városi főszáinvevőuek és városi mérnök­nek az utasítást, hogy a már teljesített de még ki nem fizetett munkák összegét pontosan megállapítva (a lefektetett vízvezetéki föesöveket isi állapítsák meg azon végösszeget, melynek megszavazását a képviselőtestülettől kérni kell, továbbá, hogy a majd általuk annak idején teljesítendő összehasonlítást odaítélés előtt felüibirálatra az áll. épitész.eti hiva­talnak a városi tanáos okvetlenül küldje be. A városi tanács erre a jelentésre! hozta meg az alábbi határozatát: A városi tanács közvágóhíd építésére az. állam­építészet; hivatal által helyesbített költségelőirány­zat alapján a zart írásbeli versenytárgyalást elren­deli, az. ajánlatok beadásának határidejéül 2 hóna­pot állapit meg. Utasítja a városi tanács á városi mérnököt, hogy a versenytárgyalási feltételeket a városuk lapjába, a közsza'lilási értesítőbe és a helyi lapokba tegye közzé lehetőleg rövid kivonatban. Kimondja a városi tanács már most, hogy a vágóhíd építési részére beérkezett ajánlati.kat oda­ítélése elölt az állaniépitészeti hivatalnak a gépé­szeti bereudezésre beérkezett ajánlatokat pedig 2 gépészmérnöknek adja külön-külön felülvizsgálat végett. Miért is már most felhívja a városi főjegy­zőt, hogy [glauer Jenő és Harcza Arnold gépész­mérnök urakat kérje fel, vájjon hajlandók leunéuek-e a beérkezett ajánlatokat felülvizsgálni. Ez alkalommal a városi tanács a kir. ipar­felügyelő által benyújtott szakvéleményben foglalt azon állítás ellen, hogy a jéggyár berendezése verseny­tárgyalás nélkül adatolt volna egy cégnek, tiltako­jzik s a tényekkel megegyezőknek nem tartja, inert a jéggyártással foglalkozó hazai gyáraink, sőt még külföldi gyárak is fel lettek szóllitva ajánlattételre, egységes alapon be is érkezett 5 ajánlat, melyek közül a képviselőtestület a Ganz és társa cég aján­latát fogadta el. Megállapítja továbbá a tanáé.! azt is, hogy 1906 évben jéggyárra versenytárgyalás nem tartatott Több terv érkezett be a vágóhídra, igy az/al kapcsolatosan a jéggyári berendezésre is. IIa már most pontot teszünk ezen közlemények végére, nem záródtak le ennek az ügynek az aktái, mert ezzel a kérdéssel hisszük, de kell is, hogy a képviselőtestület foglalkozzék. Nem fil­lérekről van itt szó, amely előtt - bár nem volna szabad, — de szemet lehetne hunyni, hanem tízezrekről, mely összeg egy olyan koldus városnak a háztartá­sában, mint Pápa, mégis csak nagy sze­repetjátszik. Kerek számban, a jéggyári 12.000 korona költségtöbbletet is hozzá­számítva, 56.000 korona tulkiadásról, esetleg megtakarításról van szó, bár a jéggyári 12.000 koronáról már irt szent Dávid, mégis kíváncsian várjuk, hogy a legközelebbi közgyűlés alkalmával me­lyik részre billen majd az igazság mér­leírc |— a hirdetések szerint — holt biztosan el lehet érni az óhajtott céll. Egy amerikai lap meglátta ennek a dolognak a komikus oldalát és ezért néhány olyau esetet közöl, amelyekben az áldozatok maguk mesélik el szenvedéseiket. Egy new-jersey-i nő, aki azonban a nttvét titokban akarja tartani s osak a keresztnevét — Miranda — hajlandó elárulni, a következő tanulságokról számo! be. Egy reggel aján­lott levelet hozott hozzá a portás Professzor Maud Periwiukle kisasszonytól. A levélből Miranda asszony mcgiudta, hogy neki kövérségi állapotából mielőbb át kell térni soványsági állapotba. Hogy miért kel­lett ennek oly sürgősen megtörténnie, azt a levél nem árulta el. Miranda asszonyt azonban épp ez érdekelte és azért még aznap délelőtt felkereste a Professzor Periwiukle kisasszonyt, hogy női kíváncsi­ságát kielégítse. Ez. sántán mutatott neki egy csomó Asszonyoknak. Nők a karcsúságért. Ha az amerikai nagyvárosok napilapjait figyel­mesen átböngésszük, kiderül hogy az Egyesült Álla­mokban a nők uem aunyira a választői jogért küz­denek, hanem sokkal többet foglalkoznak a sová­nyodás problémájával. Es minthogy a soványitóku­rák ily kapósak leltek az óceánon tul, természetes, hogy a yenkik ezt. a szükségletet is kihasználták. Jelenleg legalább háromezerötsz.áz olyan soványitó­kurát ismernek Amerikában, amelyek segítségével fényképet „használat előtt" és „használat után" s megmagyarázta neki, hogy a női szépség első és fő­kelléke a „karcsúság," Miranda asszonynak sem kel­lett több; már másnap megkezdte kúrát, amely ab­ból állt, hogy forró gőzbe ültették, ott megkötöt­ték, masszírozták és megdögönyözték, majd hűtő kamrába vitték, ahol ismét megdögönyözték s vé­gül szoros acélfüzőket kapott és a koplalást köteles­ségévé telték. Mindezekért pedig kifizetett napon­kint 5 dollárt, vagyis 25 koronát. Vagy három hétig folyton fokozták a kúrát inig végre egy szerencsétlen napon a gőzt oly for­rón bocsátói lak rá, hogy egészen leforrázta a testét. Súlyos égési sebeivel a kórházba kerüli, ahol ugyan egy hónap alatt meggyógyult, de — meg is hízott megint. Másik eset: Egy híres színésznőt az igazgatója arra figyelmeztette, hogy a naiva szerepből már ki­Jnöll. A színésznő fűhöz-fához, kapkodott — hiszen a pályájáról volt szó — dc a külöinböző főgyaszló­kurák uem használt k. Egyszer aztán azt a taná­csot kapta, hogy csinálj in törzshujlásokat olykép­pen, hogy kinyújtott kezeivel feszes térdek mellett a földet érintse. Kezdetben persze ez nem sikerült, de később, hosszú és nagyon kinos gyakorlat után fáradozását a legteljesebb siker koronázta. A napjá­ban több százszor végzett törzshajblások 105 kiló­ját leapasztották 72 kilóra. A térti: iitiiua megy. Az ablaknál eléri, meg­fogj i a karját, a/.táli a derekát, magához vonja) De . . . de . . . Csend. Az asszony kiszakítja magát a férfi karjából, aztán a lámpához szalad és letépi róla az ernyőt. Egyszerre világosság árad szét a scobáhao. A Krisztus kép sugárzó színekben, diadalmas mo. aollyal néz le a falról. A* asszony: Így és most üljön le oda a he­lyére. Viselje magát szépen, illedelmesen. A férfi : Ostobaság. Az asszony: Nem, esak tisztesség. Igy mikor világosság van, sokkal könnyebb becsületesnek lenni. A férfi: Akkor miért tépte le az ernyőt, Elza. Az asszony: iszigornati) Mert tisztességes aka­rok maradin A férfi: (feláll és aztán fel és alá kezd járni a szobában) Hallja, Elza! A tisztesség relativ do­log. En már rájöttem, hogy a mi életűnkben az a tisztesség, hogy ne tudjanak meg semmit az e mbe rck. Semmit. Krise meg, kdein. Az asszony : Ertem. De az emberek, lássa mindent megtudnak, A férfi: De nem tudják meg Az asszony : De ha mondom S ha megtudnák azt mondanák rólam, hogy már szokásom a rósz szaság. A l'éifi: Arról beszél, •oni akkor lenne. In megtudnák. Mondtam pedig, hogv nem tudhatják. A/, asszony: Itt? Lálja ezt a képet? Jézus Krisztus mindent tud, mert Isten mindent lát. Lálja Szerelmes vágyódásainkat, de nem bocsátaná meg neki in, ha egy percre is elfeledném, hogy minden reggel az ő oltalmába ajánlom lelkemet. A férfi : Előbb a ISmpaernyőhöz futott segít­ségért, most. az Istenhez. Az asszony: \r esssonyoak nagy erőssége a hite. Éu legyőzhetetlen vagyok. A lérli: (dühösen) Most. Az asszony: Most, mert egyszer elfeledtem a hitemet. A férfi: (cinikusan) l'gyau kérem, feledje el még egyszer, még százszor, ezerszer. Az asszonynak uem festett képek a hite, uem Messiások váltjak meg, hanem egy ember. A/tan maguk azok, akik belőlük Messiást csinálnak, Elza! Az asszony : Nem. A férfi: Edes jó Elza. Az asszonv: Ne kérj ugy. A szemed vedd e rólam. Vedd le, Sándor, édes Sándor, vedd le, hisz ugy ég a szemed. A félti: átkarolja és még jobban a szemébe néí' Csókolj meg. Az asszony: Igen a szemedet, apuba, meleg szemedet. E/.t a ket fekete madarat. Milyen madár ez itt'.' Két szép, enillogó madár. Kecske, két fecske. A férfi: iaz asszony elé roskadva) Ax. Csó> kold, rsókoid. Az asszony: SzeretBz? A férfi: Sseretaa? Az asszony szótlanul csókolja a léi fi szemét, Sokáig állnak igv egymást átkarolva, forró, tÜSM szenvedet)ben. Az asszony hirtelen abbahagyja a esókolőzást s aztán lassan leválasztja magáról n férfi karjait. Az asszony: rémültein Nem, Sándor nem. A férfi: 'lángoló szenvedéllyel; De hát miért ? Miért' Az asszony : Távozz. Távozz! Sándor, menj, el! Nem szabad. Ii ugy itt maradj. Ki kell hagvnod a szobámat. A ff>rfi : (kitörve) Ha szeretsz, miért küldesz cl? Miért taszítasz el ? Hát vétettem neked, hogv megfojtasz a saját szenvedélyeimnél? Miért mon­dod, hogy szeretsz, ha irtózol tőhm. Az asszony: az Hsztallioz lep, aztán csende­sen leül az előtte levő kis székre. K^y darabig rá­n ij tja a lejét aztán kendőjével legyezi magát.! A férfi: < hirtelen melléje lép, felrántja a szék­ről, átöleli, aztán a hajába rejti a fejét, csókolja a nyakát s magával vonszolja; Elza! Elza! Az asszonv : (nagy erőiésziléssel rántja ki ma­gát a férfi karjaitól s a szoba tnlső oldalara szalad; Nem. Nem. A férfi: iiíjlsál feléje tart. Az asszony ebben i pillanatban megbotlik a szőnyegben. Estében a konzolról egy játékbabát üt le, mely darabokra törik.) Az asszony: iéinülteu, A baba A férfi: Mi? Az asszony: (csendesen) A baba Margité. A férfi: (eaodálkosva) Margit? Az asszonv: Természetesen. Ma vettem sze­génykének. Vasárnaponkéut mindig viszek neki va­lamit. A férfi: i még mindig egy helyben) Nem ér­tem, kiről beszél. Az asszony : (csendesen szedegeti a törött haha darabjait; Kiről? Oh Istenem, Sándor! Látja, at ember uem mond cl mindent a múltjából, inert olyan csúnya, olyan hitvány az asszonv. ha múltja van. Nagyon csúnya. Ks senki sincs, aki a jelenben hinne. Pedig nétze, ezt a kislányomnak vettem. A férfi: Kis leányának? Az asszony: (összeszedte a cserepeket s nii­kőzbv n az ölébe rakja, egyre a földön guggol) Olvnu szép. Olyan kék a szeme. Olyan kicsi. Tudja, most a zárdában kell lennie, mert az az ember ugv kí­vánja. Ugye maga nem tudja, hogv van? Pedig már hat éves. Most már irni is tud. Akarja látni? Tegnap irt egy levélkét. i . és az Íróasztalhoz lép. i A férfi: - miközben csendesen szemléli az asz­SSOnyt) Csodálatos. Magukat, asszonyokat minden védi. Minden. A lámpaeriivő, a Megváltó, a múlt­juk, a baba.

Next

/
Thumbnails
Contents