Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-05-28

korona és igy 800 koronából kiállítható ily tábfa, inig it városnak szállított 401) korona. Egy kétsarktl kapcsoló ára 20'50, mig a váróénak •aállitrttt 25 korona. Voltmérő ára (17 korona, a várjsi 7,'l'75 korona. Ampermérő ára 45, a városé 55, indító ellenállás ára 4lö korona, városi 500 korona. A 4 lóerős motor árjegyzéki ára 535 kor., inig a városnak szállított motor ára 600 korona, a hozzávaló indító ellenállás tiö korona, a városé 110 korona. Az öntöttvas-kapcsoló szekrény 154 korona, míg a város 200 koronával tízette. A villamos berendezésnek e szerint az árjegyzéki árakkal 5ü>Sb' koronába kerülne, mihez véve szállítást, csomagolást 250 kor. míg szerelési apró anyagi a 400 kor., összesen O&iÜ kor., míg a város tízetett 66ü8 koronát. Az itt kimutatott különbözet majdnem itOOO korona. Eddig mindig költségvetési, illetve árjegyzéki árakat vettem tekintetbe, melyekből tudvalevőleg az egyes cégek engednek 5 eset leg lO'V-ol' sőt tudtommal Ganz éa társa cég árjegyzékéből 15-2U?« engedményt is ad. Kzek tekintetbe vételével feltéve, hogy a jéggyári berendezésnél csak ugy ennek ára 18450 korona lett volna, a kazángyáros szintén ;sak o'lo engedményt adnak, ugy ennek ára in-, ektorral szállítás és szerelessel 4!M0 korona, ti .'illamos berendezést szállító cég csak 10?»-ot, igy ennek ára 57ti8 korona, vagyis a teljes berendezés 59128 koronába került volna, mig tényeg 71043 koronába. Erre az igazán feltűnést keltő szakvéleményre a városi mérnők a folyó hó 24-én tartott tanácsülésen adta elő az ő jelentését, melyet szintén hatósági felhatalmazás alapján szószerint közlünk: A veszprémi iparfelügyelő uruak a gépi berendezésre vonatkozólag tett véleményére — igazán kár sok szót vesztegetni — de néhány megjegyzést mégis teszek ra. Azt irja MÓaseríat: „mig 1906-ban nyilvános árlejtést tartott a város az építendő jéggyárra, iddig 1910-ben a nagyobb méretűre építendő (éggyárat minden versenytárgyalás nélkül egy jégnek ítélte oda oly kültségveté-s alapján, melynek árait talán senki sem bírálta felül." Nos hát nekem anól tudomásom nincsen, hogy 1906-ban már akármilyen pályázat lett volna k'irva, mint azt az iparfelügyelő nr állítja, ellenben 1910-ben öt cég lett felszólítva — még kiileaatáhan, szinröl-szinre látta a nagyszebeni vulkáni éa vaskapui győzelmeket s ugy érezte, mintha maga is résr.tvenne azokban. Megelevenedtek körülte a törökverő ősök medvebőrkacagányos alakjai, azéles pallosaikkal, súlyos buzogányaikkal, hatalmas csatahárdjaikkal. Mar tekintetük is lesújtja az eileuséget. Hah, hogy futnak a kontyosok! Ezer, meg ezer török holtteste tödi a csatateret . . . Hát a kenvérme/.ei diadal, melyen Kinizsi azt a hires táncot járta! Ar. volt csak az igazi! . . . Es er.ek a dicsőséges csaták mind itt folytak le ezen a szent emlékű, fényes múltú vidéken . . . Nem lehet az, hogy annyi dicgőaég után most éppen itt érje szégyen a magyart. Nem. persze hogy nem lehet! Az a szégyen is ar. ő nevére tapadna, hiszen ö a megtámadott vármegyének feje, vezetője. Intézkedni kell tehát minél gyorsabban. De mikép intézkedjék? Mikép? Hát ugy, mint ar. ősök intézkedtek. Föl kell ültetni, még pedig haladék nélkül a Vármegye fegyerfoghatd népét, a csendőröket, a nemességet fejenkint és nz egész parasztságot. Vezesse őket a járás főbírája és szolgabiraja. O maga pedig majd vezeti a vármegyei tisztviselőket, a vármegye területén levő egyházi es állami hivatalnokokat, mint hajdan a nádor a tiszti bandériumokat . . . Nincs itt helye sok okoskodnának, fontolgatásnak, itt oselekedni kell, még pedig minél gyorsabban. Mindekelőtt értesíteni kell nr. esetről az összes főszolgabírókat táviratilag. Fogta 1 pennát és megfogalmazta a telegrammot : r

K pillanatban értesülök, hogy Mezid bég földi is sürgöny utján ,tesstV az mattokat, jó? megnézni) — és ör <jég adott ba* ajánlatét, mégpedig 1* nyomtatott költségvetési-űrlapot kapta n»g Valamennyi és ennek alapján * pályáztak a igy lettek összehasoulifiva. Tehát éppen a me^/ordrtottja iaaz, mint amit az iparfcL%yelő ar — teljesen hashói — állit. Kérem ezt a tanács által megállapítani. Igaza van abban HZ iparfelagyelő umak. bogy az 1910-iki gépi berendezési és-ak magasak. De ez olyan természetes a kereskedelmi vüágot ismerők előtt, mint a kitszer kettő: négy igaz volta. Mert ha nagyobb a kereslet, mint a kínálat, akkor az okos kereskedő — ha mindjárt. »gy nagy gépgyár r. t. is a neve — rögtiin fölemelij az árait és- nem törődik a saját árjegyzéké?el | sem, mint amelyre hivatkozik az iparfelügyclö ar, melyet még hozza nea* is 1910-ben, hanem 1904-ben nyomattak. Nem kitérem tovább a# iparfelttgyeW urnák I az egyes részletekre: a márvány m^-jére; szijfe-^ szitöre sib. aprólékos tárgyakra tett mejjegyzé-; seit. Bizonyár* ezeket is árjegyzékből vette. Végül — tisztán az igazság kedvéért és nem sértés vagy lekicsinylésképpen — tiszteletnél csak sunyit jegyzek meg, bogy mikor az i parfé Hagy elő itt járt és kért, hogy magyaráznak meg neki mindent, akkor a jég-gépre (compressori uratatva ízt kérdezte tőlem és a gépésztől: — „mi ez?

u

j Vagyis életében akkor látott először jé^épet. Éppen ezért neiu mindig a hivatalos szakértők a legjobbak és- kérem w legközelebbi pályázaton beszerzendő tárgyakra nézve Hanauer Jenő, Iglauer IsBván, Hoti'ner Elek és Bari xa Arnold mindannyian pápai származása gépésamértiökök véleményét) beszerezni. <ik nem hivatalos »zakertök s éppen ezért talán véleményt adnak, sz iratokat is át fogják tanu i inányozni ét nem illitanak valótlan dolgokat közcélra szánt szakvé1 'eményükben, mely a közvélemény megtévesztésére alkalmas, mint azt az iparfelüqyető ur tette, hanem reális alapon fognak b-eunüuket tájékoztatni. A jéggyár gépészeti berendezésére vonatkozó eine merőben ellentétes véleményt kizárólag a középdek szempontjából közöltük le. hogy ebben az ügyben a nagyközönség is tisztán lásson. Az ügy fölött Ítéletet mondani a város hatóságát tartjuk hivatottnak, igy kommentárt egyelőre nem füzünk a fenti uszezer janicsárral beütött az országba s egyenesen vármegye l>elsejébe készül. Meghagyom a főbíró, rnak, hogy a járása területén levő össaes esendröket tüstént rendelje a levendulái szorosokhoz, Honnan az ellenség minden pillanatban v niiato (aga pedig rendelje el haladék nélkül, hogyajáís nemesei fejenkiat fölkelvén, pai unitjaikkal a [enyérinezőn gyülekezzenek folyó hó 15-ig, a Lova evezett nupou magam is táborba szállandó leszek tiszti bandériummal." Most pedig, mint aki dolgát kitűnően végezte, légülteu és önérzetesen kiáltott be a szomszéd azoába a harmadik aljegyzőnek : — Te, Firi öcséin! GyaTZ he tüstéaí, mert ürgös köaleai valóm van. I »• 11'- A/\ Firi bejött. — Tudod-e, nn az újság, öcsém ? Mezid bég, ogy az ördögök szántsanak u becstelen ábrásatjáa, eleütott az országba. — Lehetetlen, Mőzsi bátyám. — Mit? Lehetetlen? Beütött, húszezer jauisärral ütött he, ha mondom. Itt van .1 telegratnin, Ivasd ! Uyalári Gáspár iicsém küldte, szegéuy majd itt hagyta fogát a Szurkos-szorosban. Dénesfalvy Firi olvassa a telegrammot s erűen csóválja a fejét. — De, M1./ -1 bátyám, ezt a Mezid béget lerágta Hunyadi -lanos Szebeu alatt. — A fis, vagy az unokája lesz ez a mostani [azcuiber, öcsém. — De a fiait is levágta. — Csekugysü levágta? . . . De, hát, te bob jjeleH'léMekhez'.. ellenben .u küzvágóftidra. vouaükoKÓ sz.vkvéleményeket, valamint az ezekre vonatkozó- mérnöki jeleirtHíst ktpunk jirvő számában fogjuk közzétenni. Hadd lássa, hadd tudja mindenki, hogy ebben a bonyolult ügyben melyik fészen vatt az igatsság? A választási jog. in Ne gondiítjnk, hogs a nemzetállam fázik és irtóxjk eszmék hirdetésétől. Korántsem. Sőt erköli'M alapokon • nyugvó eszmék hirdetése utján a tiet ,zet gyök<-n* nyer efösbödést. A szocializmus \IP elfér itt * maga természetes jogosultságában. A szaluin e-ztne h i 5 »<» t é«e az igvw.ságnak megfelelően pároetribet teii érzéssel, meggyőződéssel, árny uem izgitássál láz/ÚMsal, melyet, a nemzetnek, — hogy belsejében rend legyen csak a bünteba törvénykönyv leiKlelkr-zése sze-*nt kell megtöri mi. Ekként internálva a bootóélemeket nem félek én attól, ba a tent r-iszleSezett koriátok közt minden polgáenak megadjak a válaaztási jogot. Igy már meg is volna'oldva az általános választás: jog kezdése, mely természetes korlátai között a iHinzetállrui-eszméjével — uézefcíMtt szenmt — nem ellenkjy.ik. A t^l»bes szavazatot, vagyis akinek BMgasanb az iskolázottsága annak fokonként;, több szavazat adassék — nem helyeslem ; bárlin. igaz Ifhet az * tétel, hogy magasabb iskolázó tttágu, műveltségű' egyénben sokkal éberebb a nemzet go-ndolko lá-sa és igy nagyobb* mérvű igénye lehetne a nemzet jogára. De ez csak relatíve áll f'euu. A választási jog egységes, egész, melyben a nemzet politikai- aktivitása személye-sül meg, másrészt pedig a íöbbes szavazat sok viszáság1 *k lehetne szülöja. A többes szavazat különben is ellenkezik HZ egyenlőség alvével. insly pedig tv. nemzet akaratát.ak megnyilvánulásánál, a polgárok gondolkodását illetőlng, tontos szerepet játszik. El kell t.ehár fogadnunk) az a.t..., u« - válasz Mai jognt fennti korlátok mellett oly értelemben, hogy mindenki választó, kiben a nemzet öncélja lakozik. És ez — szerintem — a legideálisabb választani rendszer a uemzet-állambau. Mi képezi manapság a választási jogosr.lt'i in. azt goadolod csak egyetlea Mezid bég lehet a világon?" Déuesbázy Firi ismét nagyon cewválta a .1 V-t. — Mégis furcsa dulog ez, M »/-. i-aty un. a mai 'r.wrban . . . — Ne prézsmitálj itt öcsém, mert arra. most, ilven veszedelmes időben aem érkezünk, hanem küldd be ILadiiufalvy Lulut, mert értelmes emberre van szüLségem. Majd az elküldi ezt a tclcgrauimol a tizenkét főbírónak és polgármesternek. OLyan haddal állunk ki öcsém, kogy Hunyadi Jiínott ia megirigyel bensőnket az E^hen ! Ijfsz még egyszer vaskapui diadal . . . lesz ncseni» azt inoadom, akár kiszed, akár nem ! Kadánfalvy 1-nbi. régi aeniesi család sarja és vármegyei írnok, t>ejött. — Parancsol valamit, Mózsi bátyám? — Vidd el ezeket a telegramtnokat, mert csak ügyes emberre biibatom. Add fel az összes járási föbiraknak és pulgármesterekuek sürgősen! A lelegrammok eliuentek annak rendje szerint. Legelőször kapta meg a központi főbiró, illyefalvy lllyefalvy Ákos, aki humoros oldaláról fogván fel a dolgot, nyomban éresitette az alispáni hivatalt, hogy a retideletet végrehajtottu, u oseudörök útnak indultak Levendula felé, a nemesség ig nagy készületben van. Hasonló válaszokat még más járásokból is kapott az alispáni hivatal. Dobrányi Mózes bá' nagy megelégedéssel vette az értesítéseket. Egész napokat irodájában töltött s készítette a rendeleteket. Fényes tiszti bandérium élén akart táborba szállani. Meghagyta azért szigo-