Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-05-21

XXXVIII. évfolyam. Pápa, 1911. május 21. 21. szám. PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : üoldberg Gyula papirkereskedése. hő-tér i!."!-ik szám. Hirdetéseket egyezség szerint felvesz a kin<lóliivutul. Szerkesztő: MOLNÁR KÁLMÁN , A szerkesztésért felelős laptulajdonos: GOLDBERÜ GYULA. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évre Vi kor., félévro G k., negyedévre .( k Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Kgyes szám ára .'!0 flll Néhány szó a színház kérdéshez. A Pápai Hírlap mult heti számában egy, a város közügyei iránt nagy ér­deklődéssel viseltető városi képviselő „Az ó-kollegiuia sorsa" cimü cikkében fölujitotta azon eszmét, hogy a színhá­zat az ó-kollegiuin helyére kellene át­helyezni. Fz az eszme nem uj; egyidős ez a református templom építésének kérdésé­vel, mert a reform, egyház vezetősége mái­évekkel ezelőtt tárgyalt az egyházkerü­let az ó-kollégium eladása ügyében, a melyet a jelenlegi színházért akart a vá­rosnak cserébe adni. Ez a terv azonban már akkor meg­hiúsult, mivel a város az egyház aján­latát nem fogadhatta el, mert az ó-kol­légium helyét nem tartotta, de nem is tarthatta megfelelőnek arra, hogy azon a helyen egy Pápa városához méltó színház épülhessen. Mert valljuk be őszintén, az ó-kollégium egy nagyon is másodrendű utcában van, elesik a város góezpontjától és még akkor sem lenne szép téren megvalósítható a színház, hogyha a néhai jó Török mérnök által tervezett sugárút megnyittatnék, amiről a város pénzügyi helyzetét tekintve, szólni sem lehet. Az uj színház építésénél nem győz­zük eléggé hangoztatni, azon nézetünket, hogy az olyan helyre kerüljön, amely méltó legyen Dunántúl „Athénjéhez". Modern, monumentális középületekre van ennek a városnak szüksége,, amely csak piszkos, görbe, Balkánra emlékeztető utcákkal bővelkedik, amiről a külföldi utazók csak mint faluról emlékeznek meg. Szerény véleményünk szerint hor­ribilis összeget kellene ennek a föld és pénz nélküli városnak egy, az ó-kollé­Igium helyén építendő színházba bele­jfektetni és még akkor is egy szük ut­jcábau, forgalomtól távol, eldugott helyen lenne Pápa városának egyik legfontosabb kultúrintézménye. Pénzügyi szempontból szintén ne­hezen megvalósíthatónak kell tartani a színháznak a Vojta-blekre való építését, mert ott egy teret és uj utcát kellene nyitani, hogy az uj színház azon a he­lyen megvalósulhassam És még az által sem lenne elérve a a cél, hogy a szín­ház a város központjához közel épüljön föl, amely célt az uj színház építésével Pápa város közönségének figyelmen ki­vül hagyni nem szabad. Pápa városának egyetlen gócpontja van, a Fő-tér, amelynek központjában van a páratlan szépségű katholikus fő­templom, de amelynek egyes részei még kiépittetleiiek, nagyon is falusias színe­zetűek. Különösen a Oyőri-ut felőli része olyan, amely sehogysem illik bele a Fő-tér inilieüjébe. Fzeu részeknek kiépítése a város szé­pészeti szempontjából elsőrangú feladat. Hazánknak mindegyik városa arra törekszik, bog}' ha már az egész város­nak nem is tud a nyugoti államokéhoz hasonló színezetet adni, de legalább a Fő-teret kiépíti és annak városias, mo­dernjelleget ad az által, hogy monumen­tális középületeit a város központjaiba igyekszik elhelyezni. Pápa város Fő-terének igen nagy előnye van, amennyiben az közel esik a vasúthoz. Ha az utolsó évtized fejlő­dését tekintjük, azt tapasztaljuk, hogy városunk sem a keleti, sem a város köz­pontja nem fejlődött, ellenben a vasút melletti üres telkeken egy egész uj, mo­dern városrész keletkezett. Nemcsak Pápa városának, hanem a föld kerekségén minden városnak min­dig a vn«nt fplőb ré«7e fejlődik legjob­ban, a városok fejlődé ének ezt a tör­vényszerűségét már Stephenson kife­jezte azon mondásával, hogy nem a vá­rosok teremtik meg a vasutakat, hanem a vasutak teremtik a városokat. Környékünkön Celldömölk, Szom­bathely, Győr, de hazánk bármely fej­lődő városára hivatkozhatnánk, hogy azok legelőször és kizárólagosan csakis TÁRCA. KÉT DAL. Irta: Molnár Kálmán. Zenésítette: Sas Náci. felejtsd el, hogy hűtlen voltam. Sir utánad szivem lelkem Hozzád visz a búbánat a fájdalom Keresem, hogy merre jártál S lábad nyomát könnyeimmel áztatom. Megállok a keresztjánál Ahol egyszer te is álltál S szivedet a bánat tépte, Ott sírom cl a vak éjbe: Ha van benned bűnbocsánat, Szánd a szegény hitehagyott sorsát. Csak még egyszer gyere vissza, Felejtsd cl, hogy hűtlen voltam hozzád. Felejtsd el, hogy megcsaltalak. Hogy a szived mennyit vérzett miattam, Töröld ki az emlékedből, Hogy utadat más leányért kiadtam, Világomat mással éltem, Terád még csak nem is néztem S akine k egy rongy se voltál. Reggelizés él^f^öhár Schmidhauer-f éle Használata valódi aldas gyomorbajosoknak, szekszoruláslian szenvedőknek. Igy zokog most az ajtódnál: Ha van benned bűnbocsánat, Szánd a szegény hitehagyott sorsát Csak még egyszer gyere vissza Felejtsd el, hogy hűtlen voltam hozzád. pogány nóta. Szakadozott rongy vonódat mit sajnálod Húzzad cigány virradatig a nótám! Könnyeimet lepörögni ugy sem látod, Akármilyen csalja lett is a rózsám. Másnak adta jegykendőjét De én azért nem búsulok miatta Utcahosszat eszeveszett táncot járok Ne lássák, hogy kit siratok magamba. Csaplárosné csókolom a csókos száját, Rakjon ide tiz litert a javábul! Még ma este kitöröm az asztal lábát S elaltatom szivemet a borátul. Templomjáró ugy sem voltam, Ezután se kell nekem az imádság. Istentelen, telihangos jó kedvem lesz. Hogy a búmat, bánatomat ne lássák. Egmándi A primadonna katonája. — A .Pápai I. a p o k* eredeti tárcája. — Irta: Szekula denó. — Elvesztettem hatszáz, forintot az ezred pén­zéből. Nekem ugyan befellegzett — monda a had­nagy száraz folytott hangon, amelyen átérzett mégis a keserűség. — Nem fogjuk látni egymást kedves Jázmin kisasszony. Elvesztettem . . . Cigarettát sodort. Egykedvűen és fásult aroal, amint az már egy hadnagyhoz illik, akinek uri és előkelő módon kell viselkedni, a legváltságosabb pillanatban is. A primadonna azonban összecsapta a kezét kissé színpadiasan de mágia igazi elfogó­dottsággal. Fiatal leány volt még nagyon, néhány hónap óta játszott ebben a sárfészekben amelybe némi életet és haugulatot a katonai helyőrség vará­zsolt. A. színpad levegője még nem tette fásulttá a lelkét s bár nem értette miről vau szó tinóm lányos ösztöne megérezte, hogy a hadnagya komoly veszély­ben forog. — Hogy tehetett ilyet hadnagy ur! — Hogy tehettem ilyet!? Hát elvesztettem — fakadt ki a hadnagy. Hangja valami sajátságos kappanszerfi és merev volt ami a nőknek csodálatos módon tetszik', sőt imponál. — Mit tudom én, hogyan történt. Ne féljen nem költöttem el. Tegnapelőtt mulattam. Sokat it­Az elrontott gyom­rotóra alatt, tel­jesen 1 •li.lhrho//,,­Kis üveg 40 filter. Nagy üveg 60 fill. keserűvíz Kapható Pápa és vidékén minden gyógyszertárban és jobb fűszerüzletben. 30-100,

Next

/
Thumbnails
Contents